A mezőgazdasági haszonbérleti szerződés az új Polgári törvénykönyv szerint
Ahogy már több alkalommal említettük, a 2011. évi 71-es sz. törvény előírásai szerint Románia új Polgári törvénykönyve 2011. október 1-jén lép érvénybe.
Ahogy már több alkalommal említettük, a 2011. évi 71-es sz. törvény előírásai szerint Románia új Polgári törvénykönyve 2011. október 1-jén lép érvénybe.
Az új Polgári törvénykönyv (a következőkben Ptk.) érvénybe lépésekor a mezőgazdasági haszonbérleti szerződést szabályozó 1994. évi 16-os törvényt hatályon kívül helyezik. Ez alkalommal az új Ptk.-ban előírt rendelkezéseket fogjuk bemutatni, a mezőgazdasági haszonbérleti szerződésre nézve, kiemelve a fontosabb változásokat.
A mezőgazdasági haszonbérleti szerződés (contract de arendare) olyan polgárjogi egyezmény, mely értelmében az egyik fél, a haszonbérlő, mezőgazdasági jellegű javakat kap használatba a másik féltől, a haszonbérbe adótól, egy meghatározott haszonbér ellenében.
Ezt a szerződéstípust 2011. október 1-jéig az 1994. évi 16-os törvény szabályozza.
Mezőgazdasági haszonbérleti szerződést magánszemélyek és jogi személyek egyaránt köthetnek, állampolgárságtól illetve nemzetiségtől függetlenül. Az új szabályozás nem tartalmaz különös előírásokat azzal kapcsolatosan, hogy a haszonbérlő magánszemély mezőgazdasági jellegű felkészültséggel kell rendelkezzen, mely lehet elméleti vagy gyakorlati egyaránt. Ugyanakkor nem tartalmazza azt a kitételt, mely szerint a haszonbérlő jogi személyek tevékenységi tárgyát mezőgazdasági javak használata és kitermelése kell képezze.
Az új Ptk. előírásai ételmében a bérlő átadhatja a szerződést a termelési tevékenységben részt vevő házastársnak. Ellenben továbbra is tilos a szerződés tárgyát képező javak bérbeadása, pontosabban a haszonbérlő nem köthet a használatában lévő javakkal újabb mezőgazdasági haszonbérleti szerződést. Ennek a tilalomnak a megszegése az utóbbi szerződés semmisségét vonja maga után.
Formai szempontból az új rendelkezések szerint az írásban meg nem kötött haszonbérleti szerződés semmis. A haszonbérlő köteles a szerződést a bérbe adott javak szerinti területileg illetékes helyi tanácsnál beiktatni. Amennyiben ennek a kötelességnek nem tesz eleget, a bíróság pénzbírságot szabhat minden egyes késési napra. Ezzel a szabályozással csak egyetlenegy probléma van, mégpedig az, hogy nem szabja meg a szerződés beiktatásának határidejét, úgy, ahogy az eddigi előírás tette (15 nap).
Az eddigi szabályozások a szerződés kötelező kitételeire és elemeire néző része az új Ptk.-ban nem találhatók meg.
Mivel a gyakorlatban ilyen esetek is előfordultak, az új szabályozás azt is előírja, hogy mindazokban az esetekben, amikor a haszonbérbe adott jószág (például földterület) több helyi tanács területén fekszik, egy-egy szerződést mindegyiknél iktatni kell.
A mezőgazdasági haszonbérleti szerződést gyakorlatilag két tényező képezi: a mezőgazdasági jellegű javak és a haszonbér.
A javak lehetnek ingatlanok (mezőgazdasági telek, vagy akár építkezések, amelyek a mezőgazdasági kitermelést szolgálják) vagy ingóságok egyaránt (mint például állatok, mezőgazdasági gépezetek stb.).
A haszonbért képezheti pénzösszeg, de lehet a mezőgazdasági kitermelés eredményét képező termés is. Amennyiben a haszonbér termésben lesz megszabva, a bérlő köteles a haszonbért a termés begyűjtésekor átadni, a bérbe adó pedig azt átvenni.
A bérlő köteles a mezőgazdasági javakat illetve állatokat természeti csapások ellen biztosítani, még akkor is, ha ez a kötelezettség a szerződésben nincs előírva.
Az új szabályozás eddig meg nem szabott rendelkezéseket tartalmaz a haszonbér lecsökkentésének lehetőségéről, a termés elvesztésének esetéről és annak következményeiről illetve más elemekkel kapcsolatosan is.
Az új törvénykezés szerint azokban az esetekben, amikor a termés teljes egészében, vagy annak legalább fele egy idegen tényező miatt megsemmisül, a bérlő kérheti a bérbeadótól a haszonbér lecsökkentését, amennyiben az egy megszabott vagy megszabható mennyiségű termésben, illetve a termés mennyiségéhez mért árban volt megállapítva. Ez nem lehetséges abban az esetben, ha a termés a begyűjtés után semmisült meg, esetleg amikor a szerződés megkötésekor a kár oka már ismert volt.
Ha a haszonbért a termés egy részében, illetve a termés egy bizonyos részének értékében szabták meg, és az egy külső okból részben megsemmisült, egyik fél sem kérhet kártérítést a másiktól. Ilyenkor a megmaradt termés a megegyezés szerinti mértékben, arányosan lesz elosztva.
A haszonbérleti szerződés automatikusan meghosszabbítódik a szerződéses időtartammal, amennyiben egyik fél sem tudatja a másikkal írásban a szerződésmegszüntetési szándékát. A felszólítás 6 hónappal a szerződés lejárta előtt kell történjen (a mezőgazdasági területek esetében 1 év).
Utolsó érdekességként azt említenénk meg, hogy miután 2005-ben eltörölték, az új Ptk. újra bevezette a haszonbérlő elővásárlási jogát a bérbe adott javakra. Ez azt jelenti, hogy a haszonbérlő elsőbbséget élvez azok eladása során.
Kérdésekkel vagy hozzáfűzésekkel forduljanak alulírotthoz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com
