Merre tart a magyar nemzet?

Jó irányba tart Magyarország – hangzott el már az előadás kezdetén a címben megfogalmazott kérdésre a válasz, amelynek az élet minden területén számba vett jeleit és bizonyítékait, de a bizonytalanságokat is Náray-Szabó Gábor vegyészprofesszor, a magyar Professzorok Batthyány Körének elnöke ismertette a hallgatósággal. A Professzorok Erdélyben előadás-sorozat második állomására is népes hallgatóság gyűlt össze a marosvásárhelyi Vártemplom gótikus termébe. Az előadót találó szavakkal és példákkal Henter György vártemplomi lelkész és a szervező Csíkszeredai Főkonzulátus képviselője ajánlotta a nézők figyelmébe. Szarka Gábor konzul az állampolgárságot, mint a jelenlegi vezetés szimbolikus döntését, összekötő kapocsnak nevezte, annak reményében, hogy a budapesti országgyűlés a nemzet országgyűlésévé válik.

A jó irányt nehezen leküzdhető történelmi előzmények után kellett megtalálni. Történelmi veszteségek, egymillió önálló egzisztenciával bíró középosztálybeli személy eltűnése, a hatalmas államadósság, a Kádár-rendszer okozta traumák után kiderült, hogy a rendszerváltás sem a várt eredményt hozta. Versenyképtelen gazdaság, alacsony foglalkoztatottság, fokozódó egyenlőtlenségek, korrupció, megosztottság, a felelősség áthárítása, a csodavárás légkö-rében Európa felől az érték-, a demográfiai valamint a pénzügyi válság áramlott be az országba. Ekkor vált bizonyossá, hogy a saját úthoz ki kell törni az adott helyzetből. 

Ezt szolgálta az új alkotmány, amely egységes magyar nemzetben számolt, s kinyilvánította, hogy a keresztény értékrendet tartja követhetőnek, s az ortodox gazdasági személetet nem fogja ráterhelni a szegényekre, védi a házasságot, a természeti erőforrásokat, a magzat életét, szociális biztonságot teremt és jogot a testi és lelki egészséghez, az egészséges környezethez, aminek a fenntartásához erős kormányra van szükség. 

A továbbiakban Náray professzor azt fejtette ki, hogy az alkotmányban megfogalmazott elvek életbe ültetése milyen hatással volt Magyarországra, miközben a Nemzetközi Valutaalap feltételeit nem fogadták el, és nem csökkentették a béreket. Mint kiderült, jól jártak el, hisz nem nőtt az államadósság, a kormány kiutat kínált a devizahiteleseknek, átvállalta az önkormányzatok adósságát, s eközben teljesíti a horribilis összegű államadósság visszafizetését, ami a 2014. évi 1625 milliárd forintról 2015-ben fog 385 milliárdra csökkenni. S közben a kormánynak sikerült csökkentenie a rezsiköltségeket, és kisebb lett az infláció is. Az előadó nem hallgatta el a bizonytalanságokat, a kellemetlen következményeket sem, mint például a beruházások kisebb száma, a megmaradó 265 pontos adósságkockázati felár. 

A továbbiakban a kormánypolitikának az egészségügyre, a közoktatásra, a felsőoktatásra, a kutatásra, a vidéki életre és a kultúrára vonatkozó hatását vizsgálta. Ezekből néhány pozitív példa: a gyógyszerkassza egyensúlyba helyezése, a betegutak egyszerűsítése, az orvosok fizetésének emelése, a minőségi oktatásra, a nevelésre helyezett hangsúly, a teljesítményekhez kötött béremelés az oktatásügyben, a Nemzeti Alaptanterv bevezetése, az egyetemek és főiskolák viszonyának tisztázása, a kiemelt intézmények létrehozása, a tanulmányi szerződés bevezetése a felsőoktatásban, egységes vezetés a Magyar Tudományos Akadémia élén, az intézetek átszervezése, a kutatásra biztosított nagyobb anyagi támogatás, a természettudományi kutatóközpont létrehozása. A kultúra területén pedig többek között a szépülő Budapestet, a népművészet térfoglalását, a határon túli kapcsolatok megerősítését említette. A vidéki életben a termőföld védelme szerepel az első helyen, s az előadó szólt a vidékfejlesztési programokról. 

A pozitív változások mellett aggodalmait is megosztotta: az elvándorlás az egészségügyben, ami az aktív orvosok elöregedéséhez vezet, a rossz kommunikáció, a kapkodás, ez erős lobbi az oktatásügyben, az innovációs stratégia hiánya a kutatásban, az egységes kultúrpolitika hiánya, a nemzeti-liberális megosztottság a kultúra területén. Társadalmi téren a kettészakadást, a leszakadó milliókat, az ország rossz nemzetközi megítélését, a rapszodikus kormányzást, az empátia hiányát, az erőfitogtatást említette, ami oda vezet, hogy a sok változás között kifárad az állandó félelemben élő állampolgár. 

És mégis vannak biztató jelek, mint például a három békemenet, a nemzeti érzés erősödése a baloldalon is, s a szimpátia jelei is kezdenek megjelenni külföldön arról, hogy a magyar modell mégiscsak a helyes út lehet – mondta az előadó, aki a továbbiakban válaszolt a hallgatóság kérdéseire. 

Érdeklődésemre elmondta, hogy a nemzeti összetartozás kifejezését szolgálja a főkonzulátus, a Professzorok Batthyányi Köre és a Sapientia EMTE által szervezett előadás-sorozat, ezért professzortársaival együtt szívesen jönnek Erdélybe.