Mérgezés rágcsálóirtó szerrel

Tavasszal és ősszel a helyi önkormányzattal szerződésben álló cég, mely a rágcsálóirtást végzi, közterületen kihelyezi, a családi házakban lakóknak pedig kiosztja a rágcsálóirtó szert.

Attól számítva pár hétig gyakori a mérgezéses tüneteket mutató házi kedvencekkel érkező állattartók látványa az állatorvosi rendelőkben.

– Mi a teendő egy esetleges mérgezést követően, melyek a figyelmeztető jelek, és milyen óvintézkedésekkel kerülhető el a mérgezés? – kérdeztük dr. Pálosi Csaba állatorvost. 

Az egyik leggyakoribb, nem szándékos mérgezésfajta a szakszerűtlenül szétszórt, szétdobált irtószerek következménye, amelyek a mérgezés során a társállatok heveny vérzékenységét okozzák. Mifelénk a rágcsálók irtására különféle kumarinok származékát – dikumarol, kumaklór és annak szintetikus formáit, pl. bromadiolon – tartalmazó rodenticideket használnak. A rágcsálóirtó szerek okozta mérgezés úgy jön létre, hogy a kihelyezett rodenticidet a kutyák, macskák lenyelik, vagy a mérgezés miatt lassan mozgó, illetve elhullott rágcsálót (patkányt, egeret) részben vagy egészben elfogyasztják. 

A kumarinszármazékok a véralvadás zavarát okozzák azáltal, hogy gátolják a K-vitamin felhasználását és ezzel a protrombin képződését. Így csökken a különböző véralvadási faktorok mennyisége a vérben, a fibrinogén-, a prokonvertinképzés és romlik a vérlemezkék összecsapódási képessége. A kumarinszármazékoknak közvetlen, hajszáleret károsító hatásuk is van. Mindezek következtében az erek már minimális mechanikai hatásra sérülnek. Így csakhamar a test legkülönbözőbb részeiben és gyakran a testnyílásokon keresztül vérzések keletkeznek. Kutyákban általában egyszeri nagyobb adag, macskákban az ismételt kisebb mennyiségek felvétele okoz mérgezést. A rágcsálóirtó szerek a mérgezés során heveny vérzékenységet is okozhatnak. A testüregekben nagy mennyiségű vér halmozódik fel. Ha a méreg felvétele után kb. 8-24 óra múlva a háziállat bágyadt, étvágytalan, járása bizonytalan, nyálkahártyája világosabb a megszokottnál, sokat fekszik, majd fel sem tud kelni, az mérgezésre utaló jel. Belső hőmérséklete legtöbbször normális, többnyire alacsony a testhőmérséklet, ami azt jelzi, hogy a méreganyag felszívódása már előrehaladott. A belső vérzés következményeként a nyálkahártyák feltűnően sápadtak, a testnyílásokból vér szivároghat. Elhúzódó esetekben a bőrön hullámzó duzzanatok (hematómák, vérömlenyek) jelennek meg. A vemhes állat szinte mindig elvetél. Az ismétlődő köhögés, később a nehézlégzés már a mellüregi vérzésre utal. Ha a tünetek valamelyikét észleli az állat gazdája, késedelem nélkül állatorvoshoz kell fordulni. Meg kell tudni, hogy milyen irtószert fogyasztott az állat, erről pedig tájékoztatni kell az orvost, akárcsak a megtett intézkedésről. A szakember beavatkozásáig legfeljebb orvosi szenet érdemes adni a kutyának egyes feltételezhető méreganyagok megkötése érdekében. Az időben való beavatkozás (hánytatás, hashajtás, K-vitamin) még eredményes lehet. A teljes felszívódást követően azonban már a vérátömlesztés is csak nagyon ritka esetben segít. A kezelés intravénásan adott fitomenadion (K1-vitamin), ezt akár napokig szükséges adni, a véralvadást figyelni, trombocitaszámot ellenőrizni. 

– Miként kell az orvosi szenet beadni? Ha nem véralvadással mérgezett az állat, árthat-e vele a gazda?

– Bármely mérgezés gyanúja esetén beadható, egy órával a méreg felvétele után akár 75 százalékát képes semlegesíteni egy gramm aktív szén. Mivel gyárilag nagyon porózusra készítik, nagyon nagy a felszívóképessége, akár 1000–2000 négyzetméter bélfelületről képes felszívni a méreganyagokat. Az optimális adag 10:1 a szén javára, a méreganyag százalékarányát ki lehet számolni, az egérirtók 1-2 százalék méreganyagot tartalmaznak. Általános adagja 2–5 g/testtömeg kilogrammonként, túladagolástól nem kell tartani, legfennebb székrekedést okozhat. Azonban nem ajánlott más gyógyszerekkel keverni, mert csökkentheti azok hatását, ugyanakkor elalélt állatnak sem szabad adni. Fontos tudni, hogy véralvadásgátló típusú volt-e a méreg, mert akkor nem a szén, hanem az ellenszer (fitomenadion) beadása segít. Ismeretlen anyag esetén, vagy a diagnózis megállapításáig a széntabletta alkalmazható, mert rosszat nem tesz – mondta a szakember.