Borsos áron az élelmiszerek

Mennyibe kerül a húsvéti menü?

Lélekben a feltámadás ünnepére készülünk, bár a szomorkás, télies idõjárás rányomja bélyegét a hangulatunkra. Jobban szerettük volna, ha tavaszi idõjárás köszöntött volna ránk virágvasárnap és húsvét között. Az esõs idõtõl eltekintve, a családok igyekeznek meghittséget teremteni az otthonukban, s a hagyománytisztelõk ünnepi asztalára bárányhús, piros tojás, sonka, kalács, finom sütemények is kerülnek, még akkor is, ha idén minden jóval drágább, mint az elõzõ években. De a készülõdés közepette nem árt, ha odafigyelünk az élelmiszer-biztonsági szakemberek tanácsaira is. 

Dr. Mihály Zoltán József, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság igazgatója tájékoztatott: idén sem lesznek ideiglenes bárányvágó pontok a megyében, nem is volt igény rá. Ezzel kiiktatódott a piaci báránybõgés, bûz, s egyesek számára a horrorszámba menõ öldöklés látványa, tesszük hozzá. Az igazgatóság szakemberei felhívják a figyelmet, hogy húsvét elõtt fokozottan oda kell figyelni az élelmiszer-biztonsági elõírásokra.

Ne az út szélérõl vásároljunk!

– Csak engedélyezett, bejegyzett egységekbõl, üzletekbõl vásároljon a lakosság hústerméket, tejet, tojást. Az internetes árusítással van a legnagyobb gond, mert mindenki árul mindent, kolbásztól kezdve tojásig, levágott majorságtól süteményig. Beszterce és Fehér megyében már kampány indult ennek a jelenségnek a felszámolására, arra intjük az embereket, hogy nem szabad internetes hirdetések nyomán vásárolni! Veszélyes! Vannak engedéllyel rendelkezõ internetes eladóegységek is, de ezek friss árut nem árulhatnak! Azt kell megértsék az emberek, hogy az engedélyezett egységek hatósági felügyelet alatt mûködnek, állategészségügyi, egészségügyi és fogyasztóvédelmi szempontból egyaránt. Az utcai árusok, az interneten feketén árusítók sehogy nincsenek ellenõrizve. Nem lehet tudni, hogy a feldolgozó, az árusító egészséges-e, az állatok egészségesek-e, milyen körülmények között történt a vágás és a feldolgozás. Nagyon sok esetben nem tartják be a higiéniai szabályokat. A mészárszékbe kerülõ állatokat, bárányokat szigorúan ellenõrzik, ezek élelmiszer-biztonsági szempontból megfelelõek – mondta az igazgató. 

A családok saját használatra háztáji gazdaságban vághatnak bárányt, s a bárányhúsból városon élõ rokonoknak, barátoknak is adhatnak, ez még megengedett. Ez nem minõsül kereskedelmi tranzakciónak.

Bárányhús 50-60 lejes áron

Mennyibe is kerül a húsvéti bárány, a sonka, a tojás? A bárány élõsúlyban 22-25 lej, de amíg a mészárszékok pultjaira kerül, az ár megduplázódik, hiszen vágás után a veszteség kb. az eredeti súly fele. Az árak üzletenként változnak, egyes nagyáruházakban 40-50 lej/kg-os áron – például a Carrefourban – lehet hozzájutni a bárányhúshoz, a Kauflandban 54 lejért, míg a kisebb mészárszékekben 60 lejt is elkérnek a bárányhús kilójáért. A báránypástétomhoz (drob) szükséges aprólék kilója 60 lej, sokan ragaszkodnak ehhez a fogáshoz, bár Erdélyben nem olyan népszerû, mint a déli megyékben.

Faluhelyen többen a kecskegida zsenge húsának fogyasztásához ragaszkodnak, élõsúlyban 20 lej körüli áron lehet gidát vásárolni.

A tojás ára az üzletekben – attól függõen, hogy a tyúkokat milyen környezetben tartják – változó, 1-1,5 lejért lehet hozzájutni. Vásárláskor nagyon oda kell figyelni, hogy a tojás friss legyen. Aki a süteménybe szép házi tojást szeretne, ne kockáztasson, csak ellenõrzött helyrõl vásároljon. Nem is olyan régen, amikor még minden háztáji gazdaságban tartottak tyúkot, a háziasszonyok saját „termésüket” használták fel. Fel sem merült, hogy gond lehet a tojással!

A húsvéti sonka is az ünnepi asztal jellegzetes étele. Ma már ezt is legtöbben üzletbõl vásárolják, nem mint régen, amikor a füstölt sonka a kamrában lógott. Az üzletekben sonkából is sokfélét lehet kapni, olcsóbbat is, 30 lej körüli áron. A Petry üzletekben például parasztsonkát 44 lejért, cigánysonkát 46,9 lejért, míg ünnepi sonkát 59,9 lejért árulnak. Különlegességnek számít a híres spanyol Serranno-sonka, aminek az ára 200 lej fölött van. De kedvezményesen, leszállított áron is lehet találni, kilónként 90 lejért. 

Kalács is van bõven a boltokban, pékségekben. Aki nem szeret sütni, ezzel foglalkozni, megvásárolhatja különféle töltelékkel és ízesítéssel. Aki pedig egy jó házi dióskalácsot sütne, és nincs házi diója, a dió kilóját 35-50 lejért vásárolhatja meg, attól függ, hogy piacról vagy üzletbõl veszi.

Ha a felsorolt élelmiszertermékekbõl minden kerül a bevásárlókosárba – s még hol van a liszt, a cukor, a bor, a zöldségek, a krumpli, a fûszerek, a gyümölcs?! –, akkor nagy összeget hagyunk a kasszánál. 

Adja isten, hogy mindenkinek annyi jusson a húsvéti kosarába és az asztalra, amivel elégedett, és hálásnak érzi magát!