Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Kisebb-nagyobb közösségekben, kis templomokban vagy köztereken, szerényebben vagy lovas-tömeges felvonulással, szavalattal és himnuszénekléssel vagy éppen koncerttel vagy tűzijátékkal, de a kétévnyi korlátozás után mindenütt fellélegezve, szabadon ünnepelt a megye magyarsága az elmúlt napokban, zászlót bontva, kokárdát tűzve hajtott fejet az 1848-49-es forradalom eszméi és hősei előtt.
Szovátán már hétfőn kezdetét vették a programok, amikor a 15. Mátyás-huszárezred hagyományőrző lovas csapata felkereste a város tanintézményeit, mesélt a gyerekeknek az 1848-49-es szabadságharc eseményeiről, a huszárokról, viseletükről, lovaikról és harci eszközeikről. „A nemzeti öntudatot nem lehet könyvekből és történelemórákon elsajátítani. Erre rá kell ébredni” – véli a város polgármestere. A tulajdonképpeni ünneplés kedden volt, délelőtt a Domokos Kázmér középiskolától indult felvonulás a korondi fúvószenekar és a helyi huszárok vezetésével. A tömeg az önkormányzat kertjében levő 1848-as kopjafánál állt meg koszorúzni, majd a fürdőtelepre vonult, ahol a Petőfi parkban került sor ünnepi műsorra. Az iskolások szavalatokkal, zenés előadással, a Sirülők néptáncegyüttes táncműsorral örvendeztette meg a résztvevőket, majd Petőfi szobránál is elhelyezték az emlékezés koszorúit. Este a város központjában a Tücsökraj népi zenekar tartott előadást, majd a jelenlevők tűzijátéknak örülhettek. „Minden nemzet úgy ünnepel, ahogy jelleme, múltja, történelme diktálja. Mi, erdélyi magyarok mindennapi tetteinkkel kell ünnepeljük hőseink, nagyapáink, őseink emlékét, mert ezek az emlékek erőt adnak nekünk, amelyre mindig szükségünk volt és van” – fogalmazott Fülöp László Zsolt polgármester,
„A történéseket megállítani nem lehet, a sorsot kikerülni nem tudjuk. A mi feladatunk felkészülni a változásokra, a múlt tanulságait levonni és végre jól politizálni” – véli az elöljáró, aki arra kérte a helyieket, vegyenek részt az április 3-i anyaországi választásokon, ne feledjék, hogy kik vetettek meg bennünket, és kik azok, akik visszaadták méltóságunkat és magyarságunkat. „Tegyük hát meg, amit megkíván tőlünk a magyar nemzet, hogy utódaink is magyarként élhessenek még több ezer éven át a Kárpát-medencében” – kérte a szovátaiaktól a városvezető.
Koszorúzás a forradalmárok sírjánál
Nyárádszeredában vasárnap kezdődtek a megemlékezések: a főtéri református gyülekezetben az egykori helyi lelkész, Szász Károly forradalmár életútját elevenítették fel, az andrásfalvi gyülekezetben a gyerekek mutattak be műsort, majd egy kisebb csoport kivonult a volt szőlőskertek tetejére, ahol Deák Fakas egykori forradalmár sírjánál koszorúzott. Délután a Király Presszóban volt daloktatási program a gyerekeknek, akik számára előzetesen rajzpályázatot is hirdettek. Hétfőn reggel a főtéri református templom előtt felhúzták a nemzeti színű lobogót, délelőtt a művelődési házban több korosztály számára szavalóműsor volt Petőfi költeményeiből. Délelőtt sor került Deák Farkas főtéri szobrának megkoszorúzására, délután pedig a református gyülekezet presbitériuma a temetőben Szász Károly sírjára helyezett koszorút, este a Király Presszóba várták irodalmi kávéházba a kultúra barátait.
Az idei március 15. is rendkívül fontos
Nyárádselyében vasárnap délután ünnepeltek, az iskola előtt kopjafát avattak az 1848–49-es forradalom hősei emlékére, majd a művelődési otthonban a diákok és a helyi színjátszó csoport mutatott be ünnepi irodalmi műsort, felszólaltak a helyi lelkészek és Nyárádmagyarós község polgármestere. Nyárádremetén kedden a római katolikus templomban került sor a helyi Dr. Nyulas Ferenc Általános Iskola megemlékező műsorára, Csíkfalva községben kedden négy település közterein emlékeztek a diákok ünnepi műsora és koszorúzás mellett. Ünnepköszöntőjében Balogh István polgármester nemcsak a 174 évvel ezelőtti események és eszmék máig érvényes üzenetéről szólt, hanem egy másik időszerű kérdésre is kitért. „Az 1848-as forradalom és szabadságharc többek közt azért lett meghatározó történelmi esemény, mert egy országnyi ember tömegesen csatlakozott a márciusi ifjakhoz. Idén március 15-e más szempontból is fontos, hiszen elkezdődött a népszámlálás. A következő tíz évben ennek az eredménye fogja meghatározni a romániai magyarság helyzetét, alkupozícióját. Akkora lesz a súlyunk, ahányan vagyunk. Itt az idő, hogy ismét bizonyítsuk magyarságunkat” – hívta fel az emlékezők figyelmét az elöljáró, biztatva őket, hogy mindenki vállalja etnikai, anyanyelvi és felekezeti identitását, vallja magát magyarnak.
Erdőszentgyörgyön a lakosság, az iskolák diákjai és pedagógusai kedden a művelődési házban ünnepeltek történelmi visszatekintővel, irodalmi műsorral és plakátkiállítással, valamint a Titán együttes koncertjével. „A szabadság új formáját élhettük át ma” – fogalmazott Csibi Attila Zoltán polgármester, aki szerint az elmúlt két év járványügyi korlátozásai után átértelmeződhet az 1848-as márciusi ifjak szabadságkövetelése is.
Megújulás, bizalom és ima
Havadon kedden délután emlékeztek és koszorúztak a Mátyás-huszárok által körülállt Kossuth- szobornál, míg Makfalva községben már vasárnap elkezdődtek a megemlékezések, amikor Székelyabodban az ünnepi istentisztelet után a templom előtti kopjafáknál koszorúztak. Kedden délelőtt Szolokmában két helyszínen hajtottak fejet, majd délután a makfalvi templomban emlékeztek, az ünnepi istentisztelet után a hármasfalusi hagyományőrző huszárok és a Szent László Társaság (1861) és Rend lovagjai által körülállt emlékműnél Gábor Áron református lelkész mondott imát az ukrajnai háború áldozataiért, menekültjeiért és a szemben álló felek közötti konfliktus mihamarabbi békés rendezéséért.
„Nemzeti történelmünk a bizonyosság, hogy a szabadságért küzdeni, a jogainkért harcolni kell. Sok jármot összetörtünk, de mai napig nem vagyunk szabadok. Van még olyan iga a vállunkon, aminek beletörődéssel való viselése nem méltó sem a magyar jellemhez, sem a székely önbecsüléshez” – jelentette ki Vass Imre polgármester, aki szerint ünnepeink nem az azonnali győzelemről szólnak, nekünk az ünneplés mindössze emlékezés azokra az időkre, „amikor hittünk az erőnkben, szándékaink tisztaságában, a történelmi igazságszolgáltatásban, a nekünk is kijáró közösségi és emberi jogokban. A mi emlékünnepeink nem a területszerzés mámorának az ünneplései, nem a győzedelmes bevonulások emlékei, hanem tiszteletteljes főhajtás azok előtt, akik legdrágább kincsüket, az életüket adták oda a szabadságért, amelyből az ébredést annyiszor a hóhér pallosa jelentette. Ennek ellenére feladásról szó sem lehetett. Hinni kell a nemzet megújulásában, a változtatásra kész erőkben, és a szótárból ki kell törülni a megalkuvást, a beletörődést. Helyettük az önrendelkezésért kell küzdeni” – nyomatékosította a polgármester.
Jelenleg valami nincs rendben a világban, és leginkább Kelet-Európában, ahol mi is élünk – kezdte beszédét Dósa Medárd községi RMDSZ-elnök, aki azt emelte ki, hogy ennek ellenére ismét lehet közös rendezvényeket tartani szerte Erdélyben és az anyaországban. „Az 1848-49-es szabadságharc megalapozta a modernizálódó világ egy új rendjét. A nemzet egységesen tette le voksát a szabadság eszméje mellett. A 21. század emberének pedig szent kötelessége, hogy ezt a vérrel kivívott szabadságot megőrizze, és utódainak hiánytalanul továbbadja. Merítsünk erőt abból, hogy ha 174 éve bízni tudtak egymásban, ma is, ha jobbra vagy balra nézünk, találunk valakit, akire számíthatunk, támaszkodhatunk a nehéz időkben” – hangsúlyozta.
A községi rendezvények sorát a hármasfalusi megemlékezés zárta, ahol az ünnepi istentisztelet és a helyi hagyományőrző ifjúsági csoport műsora után a szentistváni kultúrotthon előtt, az aradi tizenhárom vértanú kopjafáinál koszorúztak a résztvevők.
Nyárádgálfalva önkormányzata, valamint a Szentiváni Mihály Általános Iskola diákjai kedden Szentháromság központjában emlékeztek és koszorúztak, míg Balavásáron a református templom udvarán álló kopjafánál ünnepeltek és hajtottak fejet a helyiek.