Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Múlt szombaton a kertészvásárral egy időben szervezett konferenciát Nyárádszeredában a Nyárád-völgyi Méhészegyesület.
A kertésznap keretében a konferenciát dr. Jakab Sámuel nyitotta meg, köszöntve és méltatva a méhészeket, míg a házigazda szervezet elnöke, Balde Ernő „valami új” születésének nevezte a két rendezvény egybeesését, és azt javasolta, hogy ezután szervezzék közösen még az unokák is.
A több mint száz résztvevő érdekes és részletes előadást hallhatott a magyarországi Neumann Györgytől, aki az anyazárkázással elért fiasításmentes állapot és a hatékony atkairtás terén elért eredményeiről és tapasztalatairól számolt be. A Kárpát-medencei falugazdász-hálózatról Fazakas Miklós, az RMGE – Maros elnöke számolt be, de szó esett a facéliatermesztésről is, majd ismertették a szeptemberi szlovéniai és olaszországi méhészkirándulást.
Balde Ernő szervező lapunknak elmondta: a 15 éves nyárádmenti alakulat már tizennyolcadik ilyen konferenciáját szervezte, és azok, akinek a témák fontosak voltak, megjelentek rajta. A résztvevők visszajelzései alapján aktuális témákat választottak, Neumann előadása „csúcs volt”, máris meghívást kapott két székelyföldi helyszínre, mert a méh- és atkabiológiai tudását a szakember olasz tapasztalatokkal ötvözve olyan technológiát dolgozott ki, amely hatékony kezelést biztosít a kórokozóval szemben, de a méz minőségét nem befolyásolja negatívan, ezért Balde úgy véli, ez az eljárás hamarosan el fog terjedni.
Mivel a méhészek is nagy érdeklődéssel tekintenek a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programja elé, és számos kérdésük van, a szervezők meghívták a lebonyolító Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatóját, hogy mutassa be a program eddigi eredményeit. Kozma Mónika kiemelte, hogy a Maros-Mezőségen és a Kolozs-Beszterce régióban lefutott pályázati kiírásokon mintegy tízmillió euró értékben ítéltek oda kisebb, legtöbb 15 ezer euró értékű támogatásokat. A szakember figyelmeztetett a buktatókra, hibákra is, és ajánlotta a telekügyek, öröklések mihamarabbi rendezését, hogy a fiatalok is pályázni tudjanak, ugyanakkor közös tervezésre, társulásra biztatta az érdekelteket. A program székelyföldi elindítása 2019-re esik, erre a magyar kormány 70 millió eurót szánt, a prioritást a mezőgazdaság élvezi. Az elaprózott gazdálkodás nem versenyképes, ezért fel kell építeni egy értékláncot, hogy a kistermelőnek is legyen piaca. Éppen ezért első lépésben a feldolgozóegységek létesítését célzó nagyberuházásokat támogatják, hogy megteremtsék a lehetőséget a kisgazdáknak terményeik értékesítésére. Már meg tudják határozni, hogy melyik vidéken mi lesz a piaci húzóerő, ami a kistermelőket szolgálja, és a tavasszal meghirdetendő kispályázatok azokat a szegmenseket kívánják serkenteni, amelyekre kereslet van – részletezte Kozma Mónika. Szabó Árpád a tavaly bejegyzett Székely Gazdaszervezetek Egyesületét mutatta be, amelynek célja az érdekérvényesítés, a kis- és középvállalkozások támogatása. Székelyföldön kilenc ágazatra kiterjedő, több mint harminc falugazdászt számláló hálózatot építettek ki, együttműködnek a Caritas és a Civitas hasonló kezdeményezéseivel. A méhészeket a gazdafórumon Balde Ernő képviseli – derült ki.
A konferenciára egész Székelyföldről érkeztek méhészek, de a Szilágyságból is. A sarmasági Mák Attilát érdekli ennek a vidéknek a méhészete, és mivel meghívást kapott, szívesen jött Nyárádszeredába. Ez az első itteni élménye, érdekes szakmai tanácsokat hallott, lehet tanulni belőlük – állítja a 75 családdal hobbiméhésznek számító állatorvos.
A csittszentiváni Balogh Károly is először járt konferencián, a januári marosvásárhelyi hasonló rendezvényen szerzett tudomást róla. „Nagyon jók ezek az alkalmak, sokat lehet tanulni, fejlődni, más az, amikor személyesen beszélgetsz el méhészkollégákkal, mint ha az interneten olvasnál róla” – véli az ugyancsak hobbiméhész férfi.
A nyárádszeredai konferenciák a Maros megyei méhészek legjelentősebb rendezvényei, szakmai szempontból pedig a legszínvonalasabb magyar nyelvű ez irányú konferencia – véli a makfalvi Kiss Miklós, az RMGE – Maros szervezet három székelyföldi megyéért felelős méhész falugazdásza. „A mostani témaválasztás igen szerencsés, hiszen amióta az 1970-es években megjelent az atka, állandó gondot okoz a méhészeknek. A mindenkit érintő kérdésben legalább elégséges szintű tudással kell rendelkezni, különben egy-két éven belül elpusztul az állomány, és felszámolható a méhészet – állítja a szakember.”