2019. december 14., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

November 7-én, csütörtökön a marosvásárhelyi Traian Săvulescu mezőgazdasági szakközépiskola dísztermében méhészeti szaktanácskozást szervezett a Maros Megyei Méhészeti Egyesület, amelyen a méhészeken kívül többek között részt vett Ioan Rus, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője, Ştefănescu Dănuţ, a környezetvédelmi ügynökség főfelügyelője, Cristina Cojocar, a méhészeti üzlet vezetője, dr. Maria Fola állattenyésztési mérnök, Bogdan Poncea tudományos kutató és sokan mások. Az esemény moderátora Vasile Bota mérnök, az egyesület elnöke volt. 

Elsőként Ioan Rus igazgató szólalt fel, és elmondta, dicséretes, hogy egyesületi formában sikerül összetartani a méhészeket. A megyei mezőgazdasági termelés 30-40%-a méhészeknek köszönhető, hiszen a méz gyűjtése mellett a méhek hozzájárulnak a különböző növények beporzásához, az egészséges növénykultúrák kialakításához. Az idén sajnos nehezebb évet zártak a méhészek, ugyanis az április-májusi és a június eleji időjárás nem kedvezett a méhészetnek. Az egyesület közbenjárásával kárpótlást igényeltek a minisztériumtól, és ennek köszönhetően a méhészek méhcsaládonként 20 lej állami támogatást kaphattak. Megyénkben 517 méhész részesült kárpótlásban, összesen 51.685 család méhért fizetett az állam. Ez távolról sem elég, de valami – mondta az igazgató, majd arra ösztönözte a méhészeket, hogy alakítsanak szövetséget, mert így jobban hallathatják majd hangjukat a különböző szakfórumokon és a politikai döntéshozóknál. Dr. Petre Iordache, több szakmunka szerzője a méhészeti termékek eladásáról értekezett. Elmondta: ennek két útja járható: a közvetlen értékesítés, vagy a felvásárlón, feldolgozóegységen keresztüli. Romániában eddig 35 ilyen egység működik, amelyen keresztül a méz és a méhészeti termékek eljuthatnak az uniós piacra, illetve azon kívüli országokba. Sajnos a nagy feldolgozók Kínából exportálnak rossz minőségű mézet, amelyet hazaival keverve juttatnak piacra. Az EU nemsokára megváltoztatja az erre vonatkozó jogszabályt, így hamarosan véget vetnek ennek az eljárásnak. A világ legnagyobb méztermelői a kínaiak, akik évente 500 ezer tonna mézet termelnek – ennek több mint a felét exportra –, majd őket követi az Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Brazília és Mexikó, az utóbbiak mintegy 150 ezer tonnát exportálnak. A romániai méhészek az EU-n kívül Ukrajnával és Törökországgal állnak versenyhelyzetben, ugyanis mindkét ország mintegy 80-100 ezer tonnát exportál. Romániában évente 25 ezer tonnát termelnek, és ebből 12-15 ezer jut külpiacra. A professzor ismeretei szerint Európában mintegy 600.000 méhész van, akik összesen mintegy 17 millió méhcsaládot tartanak. 20 ezer tonnánál többet termelő EU-s országok: Spanyolország, Magyarország és Németország, utána következik Románia, mögöttünk van Portugália, Franciaország, Bulgária, Csehország és Anglia. A legnagyobb fogyasztó Németország, évente 120-140 ezer ömlesztett mézet importál. Hasonlóan nagy a szükséglet Angliában, Franciaországban, Belgiumban, Spanyolországban, Dániában, Hollandiában és Svájcban is. Ezekhez társulhat még Amerika, Kína, Japán és Kanada, ahol igen sok méz fogy. Az árakkal kapcsolatosan a jelenlevők megtudhatták, hogy Kína egy kilogramm ömlesztett mézért 1,3 eurót fizet, Ukrajnában 1,83, Argentínában 2,34, Törökországban 3,87 euró egy kg méz. A legjobb árban, palackozva Szaúd-Arábiába lehetne mézet szállítani, ahol már 6,92 eurót is fizetnek kilogrammonként. A termelő így képet kaphatott arról, hogy egyes felvásárlók milyen árréssel forgalmazzák termékeiket. 

Ionel Munteanu nagybúni ortodox pap hivatása mellett három nemzedékre visszamenőleg foglalkozik méhészettel, jelenleg 350 családja van, és Erdély Királynője (Regina Transilvaniei) néven kisvállalkozást indított. Több hazai és nemzetközi vásáron mutatkozott be termékeivel. Ő osztotta meg a marketing és menedzsment terén szerzett tapasztalatait a hallgatósággal. Dr. Dán József 1962 óta foglalkozik méhészettel. Egyes méhbetegségek kezelésében szerzett tapasztalatairól szólt, míg dr. Bogdan Poncea a méhek gyógyszeres kezeléséről beszélt és arról, hogy a növényvédő szerek használata miként károsíthatja a méhállományt. A méhészek sajnálattal állapították meg, hogy nálunk „nem divat” a mézfogyasztás, és ezt akár állami támogatással iskolai, étkeztetési programokon, más népszerűsítő rendezvényekkel kellene felkarolni. Az előadásokat követően a méhészeknek alkalmuk volt kérdéseket feltenni a szakértőknek, s így hasznos párbeszéd alakulhatott ki a tudományos kutatók, szakemberek és méhészek között. Az eseményt évente szervezi a méhészegyesület. 

Elkelnek-e jövőre a kaptárok?
  Fotó: Vajda György  (archív)