A megyei hulladékgazdálkodási program részeként működik tovább a kisgörgényi hulladékátrakó állomás

Tavaly novemberben múlt öt éve, hogy üzembe helyezték a Kisgörgény határában Phare-alapokból, valamint a partnerközségek hozzájárulásával létesített hulladékátrakó állomást, ahol a nyárádmenti háztartásokból származó hulladék különválasztása és újrahasznosítása történik.  

Fotó: Nagy Tibor

Tavaly novemberben múlt öt éve, hogy üzembe helyezték a Kisgörgény határában Phare-alapokból, valamint a partnerközségek hozzájárulásával létesített hulladékátrakó állomást, ahol a nyárádmenti háztartásokból származó hulladék különválasztása és újrahasznosítása történik. Kezdetben 12 községet és Nyárádszereda várost, több mint harmincezer háztartást volt hivatott kiszolgálni a rendszer. Azóta gazdasági okokból az önkormányzatok nagy része visszalépett, jelenleg öt község hulladéka kerül a kisgörgényi üzembe, amely, amint beindul a megyei hulladékgazdálkodási program, annak részeként fog tovább működni.

Osváth Csaba, Ákosfalva polgármestere egyrészt elégedetten nyugtázta, hogy a projektet sikerült fenntartani az unió által feltételként megszabott öt évig, így nem kellett visszafizetni a támogatást, másrészt pedig csalódottságának adott hangot amiatt, hogy bár öt évvel ezelőtt országszerte három-négy település kapott ilyen méretű uniós támogatást hulladékátrakó állomás létesítésére, a partner önkormányzatok sorra kiléptek a projektből, ezért a rendszer fenntartása és működtetése igen nehéznek bizonyult. Jelenleg a kezdeti tizenhárom helyett öt község (Ákosfalva, Backamadaras, Csíkfalva, Székelyhodos, időközben csatlakozott Balavásár) hulladékát gyűjtik össze és szortírozzák a kisgörgényi állomáson. Az elöljáró szerint a pályázat valójában a szelektív hulladék begyűjtéséről szólt, ám időközben a partner polgármesterekkel közösen született egy döntés, hogy a háztartási szemetet is szállítsák el az állomás járművei. Mivel ezt Segesvárra kellett szállítani, jelentősen megnőttek a költségek. – Mennyiségileg a háztartási szemét volt több. Fizetni kellett a szállításért, a segesvári telepnek a lerakásért, különleges tárolókat kellett bérelni. Ha nem lett volna ez a költség, feleennyi lett volna a szemétdíj a Nyárádmentén – mondja Osváth Csaba, aki szerint született egy tanácsi határozat, amelynek értelmében, amint beindul a megyei hulladékgazdálkodási program, a kisgörgényi állomást használatba adják a megyének, és a megye által megszervezeendő licitet elnyerő szolgáltató cég fogja azt üzemeltetni.

Nehéz a hulladék értékesítése

A kisgörgényi átrakóállomásnak, ahol jelenleg tizenöt körül van az alkalmazottak száma, az évek során sikerült önellátóvá válni, azaz megtalálni azokat a csatornákat, amelyeken keresztül értékesítik a nyárádmenti falvakból összegyűjtött újrahasznosítható hulladékot. Berei Sándor, az üzem igazgatója elmondta, az üveg értékesítésével van a legtöbb gondjuk. – Bulgáriába visszük, nagyon nehezen találunk rá vevőt, Romániában nemhogy nem fizetik meg, fel sem vásárolják. A karton és a vékony papír Roman városba kerül, és mindenféle műanyag, azaz a pillepalack, fólia, mosogatószeres műanyag dobozok Buzău mellé. A szállítást mindig a felvásárló végzi, mert amilyen árak vannak a piacon, ha még a szállítást is mi kellene megoldjuk, nem érné meg eladni. A legjobb ára a pillepalacknak van, mi azt is színekre válogatjuk, mert így még jobb áron lehet eladni, mint vegyesen. 1,8 lej az átlátszó kilója, 30-40 bani a barnáé, a kéknek 1,20-1,40 lej, a zöldé 60 bani körül van. Kéthavonta adunk el kb. 10 tonnát a pillepalackból. A kartonból nagy mennyiségek gyűlnek össze, van, hogy havonta 20 tonna összegyűl. Ennek kilójáért 24 banit fizetnek – számolt be az igazgató. Mint mondta, amióta tizenhárom helyett csupán öt községet szolgálnak ki, a mennyiség nyilván visszaesett. Berei Sándor szerint a felvásárló cégekkel nem tud mennyiségre szerződést kötni, mert ez nagyon változó. – Ha mennyiségre kötök szerződést, és nem tudom betartani, megbüntetnek. Olyan cégekkel kell dolgozzak, amelyek nem kérnek konkrét mennyiségeket, hanem amennyi összegyűl, annyit vesznek át. Anyagilag ez kissé hátrányosabb, mert így csökken az ár, de számunkra ez az egyetlen lehetőség. Amikor elindul a megyei hulladékprogram, ide hozzánk háztartási szemét többé nem fog kerülni, csupán újrahasznosítható hulladék, a háztartási szemét egyenesen Szentpálra kerül majd. Ismereteim szerint a kisgörgényi hulladékátrakó beolvad a megyei programba, és valószínűleg a Nyárádmentét fogja kiszolgálni, azt a tizenhárom községet, várost, amelyekkel eredetileg indult a kisgörgényi átrakóállomás projektje – fűzte hozzá. Érdeklődésünkre, hogy a megyei programhoz való csatlakozás előnyösen érinti-e az ákosfalvi állomást, Berei Sándor úgy véli, olyan szempontból mindenképpen, hogy míg eddig önfenntartó kellett legyen az üzem, azaz a partnerközségek hozzájárulásából, valamint az értékesítésből ők kellett kigazdálkodják a béreket, fedezzék a költségeket, ezentúl ezt a terhet a megyei tanács leveszi a vállukról, az anyagi részt, a szerződéseket is központilag intézik majd.