Megújult Marosvásárhely egyik ékessége, a Vártemplom

Anyaországi támogatással és a helyi közösség összefogásával

A magyar kormány támogatásával, az egyház hozzájárulásával, jó szándékú vállalkozók és a hívek adományainak köszönhetően teljesen megújult Marosvásárhely egyik éke, a Vártemplom épülete. A Teleki-ház és a Kántortanító-képző Főiskola épülete is új köntösbe öltözött. A három egyházi ingatlant szombaton ünnepélyesen szentelték fel egyházi elöljárók, közéleti személyiségek és a hívek jelenlétében.

A hálaadó istentisztelet keresztelővel vette kezdetét, Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke keresztelte meg a kislányt. – Azért építünk, fáradunk, dolgozunk, mert vannak örököseink, van akinek átadni ezt a gyönyörű szép templomot, amit egykor mi is kaptunk. De ennek akkor van értelme, ha a megkeresztelt gyermekeket szülőként, nagyszülőként, gyülekezeti tagként hitben neveljük, példamutatásunkkal, nem csak a külső feltételeket biztosítjuk számukra – mondotta Kató Béla. 

Kolumbán Vilmos főjegyző, püspökhelyettes igehirdetésében a választott nép, Izrael népe templomának a többszöri újjáépítését hozta fel példaként. Mint mondta, a marosvásárhelyi Vártemplom történelmünk egy darabja, ahol évszázadokon keresztül több országgyűlést, zsinatot tartottak, bizonyítva, hogy a hitélet és a közélet együttese vitte előre és tartotta meg erdélyi magyarságunkat, és azon belül a református közösséget. – E falak egyszerre adtak helyet a közéletnek és a hitéletnek, a világ és az egyház dolgainak, Isten színe előtt rendeztük dolgainkat, és kértük a segítségét. Itt bizonyították elődeink, hogy nemcsak a hitéletben kell segítségül hívni Istent, hanem a közéletben is. És csak akkor tudunk egészséges, kiszámítható életet élni, ha a világi és egyházi dolgainkban is folyamatosan az Ő segítségét kérjük – fogalmazott a főjegyző.

Az utóbbi évtizedben több egyházi ingatlan újult meg

A Vártemplom lelkipásztora, Henter György köszönetet mondott mindazoknak, akik adományaikkal, munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a Vártemplom, az esperesi hivataloknak otthont adó Teleki-ház, valamint a Vártemplom régi parókiája, amelyben ma a Kántor-tanítóképző Főiskola működik, teljesen megújult. – Az 500 éves erdélyi reformáció egyik központi színhelyén vagyunk. Az erdélyi református egyház testi és lelki építményeihez minden nemzedék hozzátette a maga vívmányait, a hitét, építő és megtartó alkotásait. Ezt tesszük mi is, a ’90-es évektől fokozottabb mértékben, hiszen ’90 után, amikor elkezdődött az államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, az egyházkerület szervezésében, az anyaország támogatásával, sok szakember tudásával, presbiterek, gondnokok, hívek buzgóságának és adományának köszönhetően az elmúlt évtizedben itt, Marosvásárhelyen hozzájárulhattunk több egyházi ingatlan felújításához. Ma nemcsak három épület átadásának lehetünk tanúi, számításaim szerint az elmúlt 5-10 esztendőben kilenc épületet tettünk rendbe. Megújult a Vártemplom, a Kántor-tanítóképző Főiskola épülete, a Pici-házként ismert kántorlakás, a leányiskola és részben a Posta utcai IKE-ház, azaz a bábszínház néven ismert épület, illetve megújulóban van a Forradalom utcában a Makariás-ház. A munkálatok költségei több mint 3 millió euróra rúgnak, ebből 1,3 millió a magyar kormány támogatása, egy jelentős rész a marosvásárhelyi református egyházközségek kuratóriumának bevételeiből származik, de támogatók, hívek adományai, valamint a polgármesteri hivatal, a vallásügyi államtitkárság is a segítségünkre voltak a megvalósításban – adott hangot hálájának a Vártemplom lelkipásztora.

Hitében erős, múltjához ragaszkodó gyülekezet él itt

Tóth László főkonzul szerint az elvégzett munka minden kétséget kizáróan jelzi, hogy itt egy hitében erős, múltjához ragaszkodó református magyar gyülekezet él. – A magyar kormány 2017 decemberében döntött úgy, hogy több száz, templom és világi célokat szolgáló egyházi ingatlan felújításához és építéséhez nyújt támogatást a külhoni magyar egyházaknak, köztük az Erdélyi Református Egyházkerületnek. Az azóta eltelt öt évben ezek a beruházások nagyrészt befejeződtek, a felújított templomok visszanyerték régi fényüket, a települések ékkövévé és számos közösség meleg otthonává váltak. A támogatásról szóló döntés értékválasztás és határozott állásfoglalás amellett, hogy a magyar kormány hisz az egyházak megtartó erejében. Ezt különösen fontos hangsúlyozni napjainkban, egy mindent relativizáló világban, ahol a legalapvetőbb emberi tulajdonságok, értékek kérdőjeleződnek meg – fejtette ki a főkonzul.

Keresztes Géza műépítész a felújítás műszaki részleteit ismertette, Nagy Éva, a Vallásügyi Államtitkárság tanácsosa pedig beszédében rávilágított: megmaradni és maradandót alkotni csak úgy lehet, ha megőrizzük értékeinket, ha van elképzelésünk a jövőről, ha összefogunk. Ennek bizonyítéka a Vártemplom felújítása is, amely büszkén hirdeti a múltat, és bizakodóan tekint a jövőbe, mert ahol templom épül és szépül, ott jövő is lesz.

Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere szerint a Vártemplom épületének története különlegesen alakult az évek során, de mindvégig megmaradt, és a keresztény kultúra megmaradását szolgálta. Városunk védjegye és névjegye, Erdély egyik legszebb, a Székelyföld egyik legjelentősebb gótikus épülete – mutatott rá a városvezető, aki nemcsak polgármesterként vett részt az ünnepélyes felszentelésen, hanem az ásatást vezető szakemberként is.

A sárospataki testvérgyülekezet lelkipásztora, dr. Fodor Ferenc beszédében kiemelte, aki templomot épít, az a jövendőre gondol, az ősök is, akik több száz évvel ezelőtt Isten dicsőségére itt hajlékot emeltek, és most is, amikor a templom megújult. Ugyanakkor, aki templomot épít, felújít, az rendelkezik a fölfelé tekintés és az identitás igényével – osztotta meg gondolatait a lelkész.

Dr. Vass Levente államtitkár a megvalósulást megelőző nehézségekről szólt, és a közös akarat, összefogás jelentőségét emelte ki. Háláját fejezte ki a magyar kormánynak, hogy felvállalta a határon kívül szorult magyar közösség támogatását, hogy mert nagyot gondolni, mert 500 templom felújításában gondolkodni, ami a mai magyarországi anyagi helyzetben óriási támogatás. – Ne fáradjunk el, együtt, közösen, összetartóan az elkövetkezőkben is keressük és találjuk meg azokat az együttdolgozási lehetőségeket, amelyek eredményeképpen folytathatjuk Marosvásárhely, Székelyföld, Erdély építését – hangsúlyozta az államtitkár.

Magyar történelmi zászlósor díszíti a templomot

A szombati templomszentelés egyik legünnepélyesebb mozzanata az volt, amikor a hagyományőrző huszárok Liszt Ferenc 14. rapszódiájára bevonultak a magyar történelmi zászlósorral, amit Kali István a Regeneráció Egyesületen keresztül pályázott meg a Bethlen Gábor Alapnál. – Ma itt egy beteljesedést ünnepelünk. Ehhez kellett egy közösség, egy gyülekezet, egy egyházfő bátorsága, kellettek a közélet azon szereplői, akik egyengették az utakat, a támogatók, hogy meglegyenek a szükséges anyagiak. És persze kellett a legfontosabb, az isteni kegyelem. Azért tartottam fontosnak, hogy Marosvásárhelyen is meglegyen ez a zászlósor, mert a zászlónak nagy ereje van, a jelenlétet, a megmaradást jelképezi, a csatában pedig irányt mutat. Bár a zászlók a Regeneráció Egyesület tulajdonát képezik, a marosvásárhelyi magyar közösségé lesznek, és a Vártemplom lesz az otthonuk – hangsúlyozta beszédében Kali István.

A 14 zászlóból álló történelmi zászlósor tartalmazza a többi mellett Szent István zászlaját, Árpád-házi királyi zászlót, Hunyadi János, a fekete sereg, a szigetvári hős, Zrínyi Miklós, Bethlen Gábor, Rákóczi Ferenc fejedelem zászlaját, 1956 jelképét, a lyukas zászlót.

A templomszentelési ünnepség zárómozzanataként ft. Kató Béla elmondta, eredetileg 2020-ra tervezték a templomszentelést, Isten azonban másként rendelkezett, a járvány meghiúsította a terveket. – Amikor a megvalósításokat látjuk, szinte megkísért a gondolat, hogy dicsfénnyel illessük ezeket. De mi ma nem dicsekedni gyűltünk össze, a dicsekvés méltatlan volna hozzánk, hiszen egyedül Istené a dicsőség. Egy öndicsőítő, teljesítményekre büszke vagy alulteljesítményekre is büszke, dicsekvő világban élünk, amikor mindent az egyéni sikerekben mérünk. Ebben a világban különösen fontos tudatosítani, hogy egyedül Istené a dicsőség mindörökké. Az elmúlt öt esztendőben olyan dolgokat végeztünk, amire nem is gondoltunk volna, és ez visszaadta a reménységünket abban, hogy Isten rólunk sem feledkezett meg, gondja van ránk, kisebbségi sorban élő emberekre. Mindezt azonban csak az az ember tudja így felfogni, akinek van hite – emelte ki a püspök.

A szombati eseményt a Vártemplom gyermekkórusa, valamint a Musica Humana női kamarakórus műsora tette még ünnepélyesebbé. A templomszentelés után a felújított Teleki-ház, valamint a régi református parókia megújult épületére is Isten áldását kérte a püspök.