Megtelt a Színpad

Három évtized után is igény van rá

November 25–27. között harmincadik alkalommal rendezték meg Erdőszentgyörgyön a műkedvelő színjátszók fesztiválját, a Színpadot. A megszokottnál kevesebb előadással ugyan, de a világjárvány után ismét megtelt a művelődési ház élettel és reménységgel.

Tizenegy műkedvelő színjátszó csoport, valamint két színház előadását láthatták az érdeklődők a három nap alatt: pénteken a celldömölki Soltis Lajos Színház közel egyhetes székelyföldi turnéja keretében itt is bemutatta a Kvirtek és Kvartok című darabját, amely fontos témát dolgoz fel: meg kell találni a megoldást a problémákra – üzeni a darab, amelyben két csoport viszályát végül a fiatalok szerelme csendesíti el. A nagyon tanulságos, látványos és játékos darab nemcsak a felnőttek, hanem az óvodások körében is nagy sikernek örvendett. A szombati megnyitó után a házigazdák Bodor Péter Színkörének négy csapata (Mosolycsalók, Kisbaglyok, Csibészek, Szemfényvesztők), továbbá a csíkfalvi Tündérkert, a nyárádszeredai Kispacsirták, valamint a magyarfenesi Stúdiószínpad lépett közönség elé, este pedig a városi önkormányzat jóvoltából a marosvásárhelyi Spektrum Színház Függöny című ingyenes előadásának örülhettek az érdeklődők. Vasárnap a házigazdák Bajnokok és Szikrakör csapatai, a nyárádszeredai Gézengúzok, valamint a krasznai Tinikomédiások vonult színpadra. A szakmai zsűrit ez alkalommal Kocsis Tünde kolozsvári rendező, drámapedagógus, az erdőszentgyörgyi születésű Pál Hunor színész és Kovács Emese teatrológus, valamint Balogh Tünde, a csíkfalvi színjátszók vezetője alkotta.

Az előadásmódot értékelték

A Színpadról ezúttal hiányzott néhány állandónak számító fellépő (például a szászrégeniek), így a megszokottnál kevesebb előadást élvezhetett a közönség. Ennek két oka is van – számolt be lapunknak Kovrig Magdolna nyugalmazott magyartanár, a fesztivál főszervezője –: egyrészt a világjárvány után nehezen álltak össze ismét a csapatok, lassabban indult be a munka, nincs még mindenki felkészülve a színpadi bemutatkozásra. Másrészt az anyagiak is „közbeszóltak”, kevesebb támogatást kaptak, mint az előző években, ezért kevesebb csapatot tudtak meghívni; azokat szólították meg, akikről úgy vélték, hogy el is jönnek, de így is akadt távolmaradó – ismerte el a szervező Bodor Péter Művelődési Egyesület vezetője.

Ennek ellenére színvonalas darabokat láthattak az érdeklődők, a zsűri pedig nem a hibákat kereste, hanem minden előadásban az értékeket emelte ki, ami különösen jó dolog a gyermekelőadások esetében, hiszen a kisebbeknek még szükségük van a sikerélményre, és a csíkfalvi és nyárádszeredai gyerekek különösen jó előadást mutattak be. A csíkfalviak egy cigány népmesét vittek színre, és a zsűri nagyon értékelte, hogy mertek ilyen témához nyúlni. A szeredai Kispacsirták egy népmondát dolgozott fel, ebben egyik alakítás kiemelkedő volt, míg a Gézengúzok darabjában a játékosságot, a spontaneitást értékelték. Az erdőszentgyörgyi Mosolycsalók esetén az összjáték, a Bajnokoknál az érzelmeknek a mozgással, zenével történő kifejezése volt „nyerő”, a Szemfényvesztők esetében a mondandót (a világon mindent megoldhat a szeretet, de a visszájára is fordulhat) értékelték, a Szikrakört pedig a modern elképzelés miatt, a Kisbaglyok előadását mint a legígéretesebbet emelték ki. A magyarfenesiek minden érzéket megmozgató előadása és Kun G. Tibor kitűnő alakítása nagy igazságot mondott ki: az emberek érzelmeit a pénz uralja; ugyanilyen mai aktualitású témát hoztak a krasznai tinik is: miként befolyásolja a média az embert, és milyen eredménytelen a jelenség elleni küzdelem.

Az erdőszentgyörgyi csoportok legfontosabb felkészülési időszaka, helye a nyári kőrispataki színjátszó tábor, ahol celldömölki szakemberek segítik a gyerekeket és fiatalokat a színészet titkainak elsajátításában, itt alapozzák meg ezeket az előadásokat, amelyeket aztán a szentgyörgyi pedagógusok mélyítenek el. Ebben és a fesztivál mindennemű munkálatában Szász Enikő, Barabás Katalin, Kovrig Ildikó, Radics Tímea, Tar Erik, Bíró Gergő, Tamás Abigél, Takács Renáta vállaltak nagy szerepet, továbbá Sütő Dávid, Madaras Borbála, Kovrig Zoltán és Berekméri György munkájáról sem szabad elfeledkezni. 

Az idei fesztivál támogatói a Maros Megyei Tanács által fenntartott Hagyományos Kultúra és Művelődési Oktatás Maros Megyei Központja, az RMDSZ és a Communitas Alapítvány, valamint az erdőszentgyörgyi városi önkormányzat és művelődési ház voltak.

Folytatni kell

Az indulástól eltelt közel három évtized után merre tart ez a fesztivál? – kérdeztük Kovrig Magdolnát. Ő úgy érzi, hogy már egy kissé kiöregedett ebből a fesztiválból, de reméli, hogy a továbbiakban is szervezni tudják ezt a szakmai rendezvényt, mert a helyi tantestületben vannak lelkes pedagógusok, tehát lesz, aki továbbvigye a munkát. Remélhetőleg akadnak nagylelkű támogatók is majd, hogy a jövőben ismét szélesebb körből tudjanak jönni színjátszók – véli a tanárnő. Ami a fesztivál szakmai oldalát illeti: a gyerekek, fiatalok számára azért fontos, mert bár számukra a színjátszás egy játék, közben folyamatosan új dolgokat sajátítanak el, megtanulnak közösségben dolgozni, helyesen és szépen beszélni, önismeretet tanulnak, fejlődik a személyiségük, megismerik képességeiket. „Úgy érzem, ezt a tevékenységet tovább kell folytatni, és ha már ennyit dolgoznak, akkor meg kell mutatni a közönségnek, a szülőknek is, hogy mire képesek, és mennyit fejlődtek egyik évről a másikra” – sorolta érveit a fesztivál hasznosságáról Kovrig Magdolna.