*Jakab István, Dr. Kolumbán Vilmos József és Ambrus Attila
Fotó: dr. Ábrám Zoltán
Székelykeresztúr református templomában került sor az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) közgyűlésére: tizennégy lelkész ünnepélyes felszentelésére, valamint a plenáris ülésre, amelyen a küldöttek meghallgatták, tanulmányozták, és elfogadták a különböző jelentéseket.
Dr. Kolumbán Vilmos József püspök kihangsúlyozta, hogy a kisebbségi lét nehézségei ellenére száz év ellenszelében is a híveknek sikerült megtartaniuk református magyar identitásukat, nemzettudatukat és ügyszeretetüket. Beszámolt az elmúlt évek magyarországi támogatásairól, és megállapította: ha az elmúlt évszázadban az anyaországba költözött egymilliónyi erdélyi magyar által nyújtott hasznot figyelembe vesszük, végül is inkább Magyarország tekinthető támogatottnak. Ennek ellenére egy történelmi korszak végére értünk a minden bizonnyal átszerveződő támogatási rendszert figyelembe véve. De nemzetközi viszonylatban is útkereszteződéshez érkezett, és mélységesen csalódott az erdélyi, a magyar reformátusság, hiszen – amint arról a sajtó korábban már beszámolt – a Református Egyházak Világszövetsége által támogatott progresszív teológia és genderes ideológia nem egyezik a tájainkon több száz éves hagyományt követő biblikusság, evangelizáció üzeneteivel. Márpedig az EREK – példának okáért – megköveteli a szolgálatot teljesítő lelkészeitől a megfelelő öltözetet, és nem hajlandó a keresztelés, az esketés templomon kívüli helyszínének az elfogadására. A püspök beszámolt arról is, hogy idén, a gyermekek évében énekeskönyvet adnak ki a gyermekeknek. Új kezdeményezésként szólt a református kollégiumok első találkozójáról, valamint a püspöki vizitációk alkalmával bevezetett pásztori beszélgetésről a gyülekezet lelkészével, házastársával. Jelentése végén dr. Kolumbán Vilmos József püspök bizakodással tekintett a jövő felé, mert bár korszakhatárhoz érkezett Erdély reformátussága, az isteni gondoskodásba vetett hit mindenkoron megtartó erő.
Szegedi László Tamás főjegyző a hit kovászával összetartott haza, ház és házasság szerepéről beszélt egyházi és emberi léptékben. Felhívta a lelkészek figyelmét az olvasás és a művészetek pártolásának a fontosságára. Missziói jelentésében Jakab István generális direktor ismertette a megőrzés, megerősödés és megmaradás pilléreire épülő missziói stratégiát. A számadatokból kiderült, hogy az egyházkerület szolgálata összesen 838 településre terjed ki, amelyek közül jelentős számban találhatók szórványközösségek. Az egyházkerület lélekszáma az elmúlt év végén a fokozatos fogyás miatt már alig haladja meg a negyedmilliós számot. Ez azt jelenti, hogy az évi hozzávetőlegesen háromezer-ötszáz fős fogyás miatt a következő jelentés idejére Erdély reformátussága valószínűleg a fenti lélektani határ alá esik.
A közgyűlésen szó esett arról, hogy a 2027-es esztendő a presbiterek éve lesz, és a református falinaptáron ezentúl lesz néhány módosítás, többek között a tematikus évvel kapcsolatos igeidézetek feltüntetése a naptáron vagy a diakóniai vasárnap pár héttel korábbra hozatala. Az Erdélyi Református Egyházkerület közgyűlése méltatta Kató Levente korábbi egyházkerületi tanügyi tanácsos munkásságát, aki az egyházért végzett önzetlen ténykedéséért Bono Ecclesiae díjban részesült.
Az idei egyházkerületi jelentések igeidézete: „Bízzál, Izrael, az Úrban most és mindörökké!” (Zsolt 131, 3). Amint a fiókáit saját vérével tápláló pelikán szimbóluma, valamint az erdélyi reformátusság „alaptétele” üzeni a múltból a jövőnek: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?”
