Megszavazták a Juncker-tervet
2015-06-26 13:09:25
- Mózes Edith
Az Európai Parlament magyarországi tájékoztatási irodájának közleménye szerint szerdán a parlament elfogadta az Európai Bizottság által tavaly novemberben bejelentetett, 315 milliárd eurós európai beruházást ösztönző befektetési tervet.
Az Európai Parlament magyarországi tájékoztatási irodájának közleménye szerint szerdán a parlament elfogadta az Európai Bizottság által tavaly novemberben bejelentetett, 315 milliárd eurós európai beruházást ösztönző befektetési tervet.
Az Európai Parlament a Tanáccsal folytatott tárgyalások során módosította a terv gerincét alkotó alap finanszírozási szerkezetét, beleszólási jogot nyert az alap vezetőségének kiválasztásába, és gondoskodott az alap működésének demokratikus ellenőrzéséről.
A Parlament a stratégiai befektetések európai alapjára (EFSI) vonatkozó szabályokat 464 szavazattal, 131 ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett fogadta el. Ezzel a szavazással a Parlament részéről lezárult az a gyors jogszabály-alkotási eljárás, amelynek eredményeképpen a Bizottság kérésének megfelelően már nyáron felállhat az alap.
A Parlament tompította a kutatási és a közlekedési pénzek megvágását
A Parlament célja a terv mögött álló garanciaalap finanszírozási szerkezetének és az alap irányításának átalakítása, az alap mindennapos működésének javítása, és demokratikus elszámoltathatóságának fokozása volt. A parlamenti tárgyalódelegáció által elért eredmények a következők: * 1 milliárd euróval csökkentették az alap létrehozása miatt az unió Horizon 2020 kutatási programjából és a CEF közlekedési, digitális és energiahálózati programtól elvont összeget. A Horizon 2020 így 2,2 milliárd euróval, a CEF pedig 2,8 milliárd euróval járul hozzá a garanciaalaphoz, amely mindkét program esetében 500 milliárddal alacsonyabb összeg a Bizottság által eredetileg tervezettnél. A parlament által lefaragott 1 milliárd eurót a Bizottság a 2014-es és 2015-ös költségvetésben felhasználatlanul maradt forrásokból pótolja.
* Elfogadták a finanszírozásra jogosult programokat jóváhagyó befektetési bizottság ügyvezető igazgatójának és helyettesének kinevezését. * A parlament elérte, hogy a jóváhagyott projektek listája nyilvános legyen. * Kivívta, hogy a projekt-kiválasztási kritériumok és az egyes projektek céljai kötelezően összhangban álljanak az unió általános célkitűzéseivel.A költségvetési bizottság részéről José Manuel Fernandes portugál néppárti képviselő kifejtette: „A Juncker-terv újszerű eszköz, amely nagy lökést ad majd az európai gazdaságnak. 240 milliárd eurót fektetünk be, további 75 milliárd euró pedig egyenesen a gazdaság gerincét alkotó, a magánszektorban található munkahelyek kétharmadát és az európai vállalkozások 99 százalékát alkotó kis- és középvállalkozásoknak megy. Egy politikus sem hoz létre munkahelyet, de segíthet azoknak, akik ezt teszik.”A gazdasági és monetáris bizottság részéről Udo Bullmann német szocialista képviselő szerint „az Európai Parlament utat nyitott az Európában annyira hiányzó beruházásoknak. Gondoskodtunk róla, hogy az unió modernizálja a gazdaságát, ne pedig a múltba vezesse vissza. A stabilitási és növekedési egyezmény sem bünteti a tagállamokat szankciókkal abban az esetben, ha EFSI-befektetések miatt lépné át a költségvetési hiányküszöböt. Ráadásul a színfalak mögötti döntéseknek is véget vetettünk: a felelősségi köröket egyértelműen elosztottuk, az Európai Parlament pedig demokratikus szerepet játszik az ügyvezető igazgató kinevezésében.”
A következő lépések
A szabályok parlamenti elfogadását követően a Miniszterek Tanácsának kell jóváhagynia a tervet. A Tanács június 9-én már nem hivatalosan jóváhagyta a jogszabálytervezetet, amelynek hivatalos jóváhagyása írásos eljárásban zajlik majd. A Juncker-tervről szóló rendelet ezt követően, július elején lép életbe, maga az alap pedig szeptembertől működik.
***
A tavaly novemberben bemutatott Juncker-tervvel létrehozott EFSI-alaphoz az Európai Beruházási Bank (EIB) 5 milliárd euróval, az európai költségvetésből finanszírozott garanciaalap pedig 16 milliárd euróval járul hozzá. Ebből a 8 milliárd euróval feltöltött garanciaalapból fizeti ki az EIB az esetleges garancialehívásokat. A Parlament és a Tanács nyolc tárgyalási forduló során jutott megegyezésre a Bizottság eredeti javaslatának módosításáról – olvasható az Európai Parlament magyarországi tájékoztatási irodájának közleményében.
