Megmenteni a hagyományos népi tudást

Nemzetközi gyógynövény-találkozót szervezett április 27–29. között Farkaslakán az erdélyi Életminőségért Alapítvány, partnerségben a Forum Synergies európai civil szervezettel. A szervezők ezáltal folytatni kívánják azt a kezdeményezést, amelyet még 2012-ben indítottak útjára Ausztriában, az UNESCO védnöksége alatt. 

A konferencia célja összehozni azokat a szervezeteket és intézményeket, amelyek a gyógynövények gyógyhatásaihoz kapcsolódó hagyományos tudást szeretnék feltérképezni, megmenteni, és mint szellemi, kulturális örökséget, beépíteni a fenntartható vidékfejlesztés célkitűzéseibe. Jó példák megismertetésével ösztönözni szeretnék az együttműködést ezen a területen, illetve fontosnak tartják a gyógynövények feldolgozására és használatára vonatkozó kezdeményezések törvényes útját kitaposni. 

Pakot Mónika szervező, az erdélyi Életminőségért Alapítvány elnöke lapunk érdeklődésére kifejtette, 2012-ben szervezték meg az első európai gyógynövény-találkozót, Ausztriában. Kíváncsiak voltak, hogy Európa-szerte kik azok, akik gyógynövény-termesztéssel, -feldolgozással, -értékesítéssel foglalkoznak. – Tudni kell, hogy már az a találkozó is az UNESCO védnöksége alatt zajlott, ami azt jelenti, hogy a hagyományos népi tudást elismerték mint szellemi, kulturális örökséget, ami veszélyben van, és meg kell menteni. Akkor úgy terveztük, hogy minden második évben szervezünk egy ilyen találkozót, aztán finanszírozási és egyéb gondok miatt hat év telt el a következőig – tájékoztatott a szervező, aki a vidékfejlesztés terén dolgozik, és meggyőződése, hogy az ilyen jellegű nemzetközi eseményeket ki kell vinni vidékre, emiatt esett a választás Farkaslakára. 

Mint mondta, régóta foglalkozik gyógynövényekkel, 2013-ban készítettek egy dokumentumfilmet Ha nem használ, nem is árt címmel, amely az udvarhelyszéki hagyományos gyógymódokba nyújt betekintést. A film készítői több udvarhelyszéki településen számos olyan személyt kerestek fel, és készítettek velük interjút, akik annak ellenére, hogy nem tartják magukat gyógyító embereknek, jól ismerik a gyógyító füvek titkát.

A farkaslaki találkozóra 17 országból érkeztek résztvevők: Albániából, Ausztriából, Belgiumból, Franciaországból, Grúziából, Görögországból, Magyarországról, Írországból, Koszovóból, Máltáról, Macedóniából, Szerbiából, Szlovéniából, Ukrajnából, Nagy-Britanniából, Spanyolországból és természetesen itthonról. A résztvevők között voltak egyetemisták, egyetemi professzorok, gyógynövénytermesztéssel foglalkozó gazdák, feldolgozók, akik kisebb vállalkozást üzemeltetnek ezen a téren, illetve olyanok is, akik a népi tudást gyűjtik, valamint az őket felkaroló civil szervezetek. A konferencia keretében több terepszemlére is sor került, három jó példát tekintettek meg a résztvevők: a lókodi gyógynövényes kertet és kompetenciaközpontot, valamint ellátogattak Csíksomlyóra, ahol a Szent István-otthonban, Böjte atya egyik házánál, régen a ferencesek létrehozták a Kájoni-kertet, amit most a gyerekekkel együtt művelnek, ott megnézték, hogy a gyerekeket miként lehet bevonni a gyógynövénytermesztésbe. Ugyanakkor meglátogatták a szovátai Larix céget, hogy betekintést nyerjenek, globális kontextusban hogyan tud létezni és megmaradni egy gyógynövény-feldolgozó üzem. Pakot Mónika szerint a szovátaihoz hasonló nagyobb üzem 5-6 működik az országban, helyenként vannak kisebb feldolgozók, és úgy tűnik, hogy a Székelyföldön a kezdeményezések, amit pár évvel ezelőtt elindítottak, most kezdenek beérni, az utóbbi két-három évben kezdtek megjelenni a kistermelők, akik gyógynövény-termesztéssel és -feldolgozással foglalkoznak. 

 

Szakmaként nincs elismerve 

Pakot Mónika elmondta, Romániában még nincsenek hivatalosan elismert gyógynövényszakértők, ezért helyet kell teremteni a szakmának, és akkreditált képzéseket kellene szervezni. – Mi rendszeresen, minden évben tartunk egy kisebb, 40 órás képzést, ahol alapdolgokat oktatunk, próbálunk mindent átfogni a gyűjtéstől a feldolgozásig, de ez tényleg nagyon kis lépték – tette hozzá. A témával kapcsolatos oktatás hatékony megszervezésének gyakorlati haszna is van, hiszen főként vidéken sok olyan ember él, akiknek nincsen munkahelyük, és egészségi biztosítással sem rendelkeznek. – Úgy gondolom, nagyon hasznos lenne, ha lehetőség lenne megtanítani őket arra, hogy felismerjék és jól használják a gyógynövényeket, hogy legalább, ha a gyerek köhög vagy lázas, tudják, mivel lehet csillapítani, hiszen a gyógynövények körülöttünk vannak, és ingyen vannak – mutatott rá. 

 

Az orvosi és a népi tudás kiegészítik egymást

Pakot Mónika úgy véli, a gyógynövényekre alapozó hagyományos népi gyógyítás, illetve az orvosi tudás kiválóan kiegészíti egymást. – Svájcban például már az egészségügyi biztosítás úgy van kialakítva, hogy ha megbetegszem, eldönthetem, hogy az alternatív vagy a klasszikus gyógyászatot szeretném-e igénybe venni. Ez a két terület mintegy egymás kiegészítéseként működik, nem „harcolnak” egymás ellen. Nálunk is tapasztalom, hogy például ha Udvarhelyen elmegyek az orvoshoz, felírja a gyógyszert, de közben azt is elmondja, hogy emellé milyen teákat lehet használni. Tehát megvan egy bizonyos együttműködés, és szorgalmazzuk az erősítését. Ami problematikus, hogy az utóbbi időben azt látom, hogy a gyógyszeripar lobbija nagyon erős, azt hangoztatják, hogy a gyógyszer a biztos, a népi gyógyászat pedig humbug. Ugyanakkor sok önjelölt gyógyító létezik, ami szintén árt a hagyományos népi gyógyászat hitelének – véli az alapítvány elnöke.