Megkéstek a szennyvízhálózat hibáinak kijavításával

A munkálatokkal kissé megkéstek, mi ennek az oka? – kérdeztük a községvezetőt.

Jánosi Ferenc polgármester

Jánosi Ferenc polgármesterrel legutóbb, decemberben arról beszélgettünk, hogy sikerült átvenni a szennyvízelvezető rendszert, a kivitelező pedig a rejtett hibákat március végéig kijavítja, ugyanakkor a lakosokkal már februárban megkezdik a tájékoztató gyűléseket. A munkálatokkal kissé megkéstek, mi ennek az oka? – kérdeztük a községvezetőt.

– Valóban úgy volt, hogy már májusban működni fog a rendszer, csakhogy közbejött a kemény tél, ami jó egy hónappal tolta el a javítási munkálatokat. A beruházást 78 százalékban finanszírozó Országos Beruházási Alaptól még decemberben átvettük a munkálatokat, a kivitelező pedig vállalta, hogy feltárja a 9 kilométeres vezetékrendszer rejtett hibáit és azokat saját költségén kijavítja. 15 helyen találtak kisebb-nagyobb hibát, ezek kiküszöbölése van folyamatban, jövő héten valószínűleg megkapjuk az átiratot, hogy a szennyvízrendszer Nagyernyében jól működik. Ettől a pillanattól gondolhatunk arra, hogy a rákötődéseket elvégezzük. Egyeztettem a fővállalkozó Geiger céggel, amely a Verdi Kft.-t bízta meg a rákötődések kivitelezésével. Ez azért fontos szempont, mert bárki bármilyen rákötést nem csinálhat meg, ugyanis elveszíthetjük a garanciát. Miután a Verdi Kft. elvégzi a bekötéseket, az emberek bárkivel lefektethetik a vezetékeket, a munkálatot azonban az Aquaserv szakemberének jóvá kell hagynia, az Aquaserv ugyanis csak működő szennyvízhálózatot hajlandó átvenni.

– Mi történik, ha nem sikerül a rendszert átadni a vízszolgáltatónak?

– Akkor az történik, hogy a hat átemelő szivattyú áramfogyasztását a polgármesteri hivatalnak kell fizetnie. Az Aquaserv mint regionális szolgáltató az egyedüli rendszergazda, monopolhelyzetben van, csak működőképes rendszert vesz át, legkevesebb 250 rácsatlakozott fogyasztóval, ehhez pedig idő kell, legalább 1-2 hónap. Ez alatt az átmeneti idő alatt mindenképpen az önkormányzat fizeti a szivattyúk működési költségeit.

– Hogyan győzik meg az embereket, hogy rácsatlakozzanak a rendszerre, hiszen vannak, akik ezt nem akarják…?

– Az évek során sok találkozón vettem részt, úgy látom, az emberek, a lakosság 70 százaléka hasznosnak és fontosnak tartja a beruházást. Bevezettük az ivóvizet, 350-en kötötték be, pedig mindenkinek van kút az udvarán, a földgázt is több mint 400-an vezették be, nehéz volt a szemételhordás fontosságát megértetni, és gondolom, meglesz az a 250 család, aki a csatornázást is igényli. Potenciálisan van olyan réteg Nagyernyében, amely igényli a közművesítést, a rendet és tisztaságot szereti.

– Mi a helyzet a falvak közművesítésével?

– Sáromberkén a 7-es sürgősségi rendelettel végezzük a kanalizálási munkálatokat,75-80 százalékban elkészült a hálózat kiépítése, ott ülepítőt kell építeni, ami sokba kerül és a működtetési költségek is bizonyos mértékben aggasztanak. Székelykálban a 322-es kormányhatározat alapján pályáztunk, de miután nyertesnek ítélte a Központi Régió bírálóbizottsága, a projekt Bukarestben elakadt. A víz bevezetésére Sáromberkén csak terv van, de a nagyernyei elosztóhálózat kibővítésével akár saját költségen is fel tudjuk vállalni, remélem, jövőre ez a beruházás megvalósul.