Amint korábban jeleztük, a 2013-ban megjelent 165-ös törvény előírta, hogy 2016. január 1-ig le kell zárni a földtulajdon-visszaszolgáltatási folyamatot Romániában.
Amint korábban jeleztük, a 2013-ban megjelent 165-ös törvény előírta, hogy 2016. január 1-ig le kell zárni a földtulajdon-visszaszolgáltatási folyamatot Romániában. Ez nemcsak a birtoklevelek kézbesítésére vonatkozott, hanem az volt a célja, hogy a kommunizmus idején önkényesen eltulajdonított ingatlanok jogi helyzetét is tisztázzák, azért, hogy beinduljon a természetben vissza nem szolgáltatott javak piaca. A szándék jó volt, ám a gyakorlat igazolta, hogy a törvényhozók megint a „szekeret fogták a ló elé”.
Az említett törvény 11. cikkelyének (1) bekezdése leszögezte, hogy 2016. január elsejéig a helyi és a megyei földosztó bizottságoknak kötelezően meg kellett volna oldaniuk minden tulajdon-visszaszolgáltatási kérést és kézbesíteniük a birtokleveleket. A 20. cikkely (5) alpontja szerint ezt követően a vissza nem igényelt mezőgazdasági területek és ingatlanok az országos alapba kerülnek. Ezekről összeállítanak egy dossziét, majd a 27. cikkely szerinti kritériumok alapján az országos ingatlankezelő ügynökség meghatározza az ingatlanok pontszámértékét. A pontszámok alapján lehetett volna versenytárgyaláson – a fennmaradt területekből – vásárolni a virtuális ingatlanpiacon. Ennek a módszerét, illetve az elbírálási kritériumot, amelyet abban az esetben alkalmaznak, ha nem lehet meghatározni pontosan, hogy hol található az ingatlan, a tavaly júniusban kibocsátott 21-es kormányrendelet határozta meg. Ezt azonban Klaus Johannis államelnök az Alkotmánybírósághoz küldte. 2015. december 16-án a testület alkotmányellenesnek nyilvánította a 21-es kormányrendeletet. Emiatt a kormány 2015. december 30-i ülésén a 66-os kormányrendelet egyetlen cikkelyében a korábbi határidőt 2017. január 1-re tolta ki.
A határidő-hosszabbítást a kormány egyebek mellett azzal indokolta, hogy nem tudják biztosítani a hátramaradt birtoklevelek kitöltéséhez szükséges személyzetet (csak megyénkben közel 35.000-et kell még kibocsátani), ugyanakkor nincsenek földmérők, akik pontosan megállapítanák a területfölösleget. Hivatalosan az ingatlanok 98%-át leltározták fel. Ez azonban jócskán eltér a valóságtól, hiszen ha csak a megyebeli arányokat vesszük, ez a szám jóval nagyobb. Amint a Nagy Zsigmond alispánnal készült interjúban elhangzott, a prefektúra is bekérte a 102 közigazgatási egység ingatlan-nyilvántartását, amelyet a december 15-i határidőre senki sem tudott elkészíteni. A prefektúra hajthatatlanabb volt a kormánynál, az adat-beszolgáltatási határidőt 2016. január 16-ig tolta ki.
Gyakorlatilag 2016. január elsejéig az országos ingatlanügynökség a honlapján nyilvánosságra kellett volna hozza az alapban levő ingatlanokat (föld és épület), 30 napon belül pedig az értéküket is. Az említett 2013. évi 165-ös törvény alapján az Országos Kataszter- és Ingatlanközvetítő Ügynökségnek 2015. július elsejéig kellett volna kidolgoznia és nyilvánosságra hoznia a versenytárgyalás szabályzatát, ami meghatározta volna a bizottság felépítését is. A versenytárgyalást hetente szervezték volna meg az országos ügynökség székhelyén, videokonferencián. A törvény szerint a versenytárgyalá-sok 2016. január elsejétől kellett volna kezdődjenek.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató