Meghosszabbítják a rendkívüli állapotot

A francia kormány szerdai ülésén elfogadta a február 26-ig érvényben lévő rendkívüli állapot további három hónapos meghosszabbításáról szóló törvénytervezetet, amelyet a fokozottnak ítélt terrorfenyegetettség indokol.

„A rendkívüli állapotot Franciaországban addig hosszabbítjuk meg, amíg az új jogi szabályozásokról szóló törvény életbe nem lép” – mondta a kormányülést követően Stéphane Le Foll kormányszóvivő. 

A törvényterveztet a szenátus jövő kedden, a nemzetgyűlés pedig február 16-án vitatja meg.

Francois Hollande francia államfő a 2015. november 13-ai 130 áldozatot követelő párizsi merényletek éjszakáján hirdette ki a rendkívüli állapotot, amely a jelenlegi jogszabály szerint 12 napon túl csak törvénnyel hosszabbítható meg. A parlament a rendkívüli állapotot egyszer már három hónapra meghosszabbította, s az újabb hosszabbításra elsősorban azért van szükség, mert a kormányzat nem akarja megfosztani a rendvédelmi szerveket azoktól a jogköröktől, amelyeket a rendkívüli állapot biztosít, mielőtt az új terrorelhárítási törvény hatályba lép.

A rendkívüli állapot lehetőséget ad a rendőrségnek arra, hogy házi őrizetben tartson minden olyan embert, akinek tevékenysége megzavarhatja a közrendet, éjjel-nappal házkutatást tarthat bírói engedély nélkül, és gyülekezési tilalmat rendelhet el.  A kormányszóvivő szerint „a rendkívüli állapot hasznos a terrorizmus elleni harcban”. Hozzátette, hogy jelenleg is „nagyon magas szintű” a terrorfenyegetettség Franciaországban. 

„A rendkívüli állapotot a jog tiszteletben tartásával alkalmazzuk” – hangsúlyozta Stéphane Le Foll, miután szombaton ezrek tüntettek Párizsban a rendkívüli állapot meghosszabbítása és a vitatott terrorellenes alkotmányreform ellen, amely a tiltakozók szerint visszalépést jelent a francia demokrácia számára.

A francia belügyminisztérium szerdán nyilvánosságra hozott adatai szerint egy év alatt duplájára nőtt a Franciaországban nyilvántartott radikalizálódott állampolgárok száma. A hatóságok 8250 olyan franciáról tudnak, aki nyíltan hirdet iszlamista eszméket, illetve dicsőíti a terrorizmust, míg tavaly márciusban csak 4015 ilyen embert tartottak nyílván. A belügyminisztérium ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavalyi terrortámadások óta az ellenőrzések megszigorodtak, és ennek köszönhetően több radikalizálódott ember került a hatóságok látókörébe, ráadásul a megfigyeltek fele a hozzátartozók és ismerősök bejelentésének köszönhetően azon az ingyenesen hívható számon, amelyet egy éve hozott létre a kormány.

A radikalizálódottak húsz százaléka kiskorú, 38 százaléka eredetileg nem muzulmán, hanem áttért az iszlám hitre, és 7,5 százalékuk már részt vett dzsihadista harcokban Irakban vagy Szíriában.