Ha országos szinten legalább az egy százaléka megvalósult volna annak a sok ötletnek, kezdeményezésnek, javaslatnak, ami a rendszerváltás óta a betegségek megelőzéséről, a prevenció fontosságáról elhangzott, ma nem lenne az összeomlás határán a romániai egészségbiztosítási kassza.
Ha országos szinten legalább az egy százaléka megvalósult volna annak a sok ötletnek, kezdeményezésnek, javaslatnak, ami a rendszerváltás óta a betegségek megelőzéséről, a prevenció fontosságáról elhangzott, ma nem lenne az összeomlás határán a romániai egészségbiztosítási kassza. S a különböző betegségek okozta EU-s elhalálozási listáknak sem állna az élén az ország. A másodszorra hivatalban levő egészségügyi miniszter már korábbi mandátuma során is szívesen evezett a megelőzés vizeire. Csakhogy a nagy anyagi és emberi ráfordítással járó kampány eredményéről sajnos alig tudtunk meg valamit, s elmaradtak az elvárt intézkedések is. Most újra a megelőzés került a szaktárca régi-új vezetőjének a célkeresztjébe, aki tíz évre szóló stratégia kidolgozását és törvénybe iktatását, s ennek irányítására a minisztériumban egy új igazgatóság létrehozását tervezi. A prevenció egyébként jól működő európai gyakorlat és ajánlás is egyben. Csakhogy a romániai viszonyok között még mindig olyannak tűnik, mint a Nyugat-Európából importált búskomor elefánt a somostetői állatkertben, aki nehezen tud alkalmazkodni a helyi körülményekhez. A megelőzés terén előrelátható „beilleszkedési” nehézségek ellenére valóban lépni kellene. Ezt a célt szolgálja a minisztérium stratégiája, amelyet kidolgoztak már. Nem hat újdonságként, de egyetérthetünk azzal, hogy a korszerű orvoslás tárgya elsősorban az egészséges ember kell legyen, a megelőzés második szakaszában a kockázati tényezők, azaz a rizikófaktorok feltárására helyezik a hangsúlyt, majd a betegség súlyosbodásának a megelőzésére. Az ismert megállapításokat tartalmazó egészségügyi politika bevezetése előtt a szokásos uniós gyakorlat, a közmeghallgatás sem maradt ki az első felvonásból. Ennek helyszíne pénteken a MOGYE fogorvosi karának nagy előadóterme volt, ahol a közmeghallgatások szervezésére szakosodott temesvári Academia Advocacy cég képviselője irányította az eseményt. Ezen különböző orvosszervezetek, politikusok, civil szervezetek és alapítványok, patronátusok, a betegek képviselői, szülők adták elő három percben írásban is benyújtott javaslataikat. Közöttük természetesen a családorvosok is, hisz a megelőzésben nekik szánták a „megtisztelő főszerepet”. Amint elhangzott, a prevención alapuló munkához a pénzügyi támogatáson kívül a jelenlegi, szinte csak adminisztrációs tevékenységre szorítkozó, erősen behatárolt beteg–orvos kapcsolaton kell változtatni, vonzóbbá kell tenni a családorvoslást, amitől a fiatal végzősök egyre jobban elfordulnak. A megelőzésbe be kell vonni az oktatásügyet is, hogy az egész lakosságot nevelni lehessen. A kormánynak pedig, amely 4.000 ortodox templom építését támogatta, legalább ötezer korszerű vidéki orvosi rendelő építését kellene finanszíroznia – hangzott el a politikum részéről. Az egészséges életmódra nevelés, az ehhez szükséges feltételek megteremtése az egészségügyi költségvetés csökkenéséhez, a lakosság egészségi állapotának javításával a gazdasági fellendüléshez vezet – válogattunk néhányat a többször is elhangzott megállapítások közül. Ezek összesítését szakértői bizottság fogja három hét múlva bemutatni. Jó lenne elhinni, hogy a „régi új” terveknek valóban lesz eredménye, annak ellenére is, hogy felsőbb körökben a prevencióbarát miniszter leváltását rebesgetik.
