Megemlékezés a holokauszt emléknapján

A romániai holokauszt emléknapján a marosvásárhelyi Holokauszt-emlékműnél idén is megemlékeztek a huszadik század legfájóbb és legszégyenletesebb tettéről, a zsidók ellen elkövetett népirtásról. A kegyelet koszorúit a prefektúra, a Maros Megyei Tanács, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és a Zsidó Hitközség helyezte el. 

 

Hatezer marosvásárhelyi zsidó veszett oda 

A megemlékezésen Şandor Vasile tanár rövid visszapillantóban elevenítette fel a tragikus és ma is fájó eseményeket. 

– Amióta a román állam felvállalta a negyvenes években a területén elkövetett atrocitások miatti vétkességét, október 9-én emlékezünk meg a romániai holokausztról. A huszadik századi holokauszt a zsidó nép ellen elkövetett népirtás utolsó mozzanata, hiszen a történelem során még voltak hasonlóak, például a babiloni vagy az egyiptomi fogság idején. De a közép- és modern kor is tele volt pogromokkal. A civilizált XX. század tökéletesre fejlesztette a holokausztot, melynek célja a zsidó nép teljes kiirtása volt. A náci rezsim programjához sok állam csatlakozott, köztük Románia is. Elképzelhetetlen ez a kegyetlenség, amelyet a legcivilizáltabbnak minősített nép vezetői gondoltak ki és hajtottak végre. Megmagyarázhatatlan, hogy minősíthettek népeket alsóbb- vagy felsőbbrendűnek, s eldönthették: ki élhet és ki nem! Reméljük, utolsó alkalommal fordul elő a történelemben, hogy egy egész népet akarnak megsemmisíteni. Amikor Romániában – 1937-38-ban – felerősödött az antiszemitizmus, a német és a román hadsereg vezérkara közötti egyezmény nyomán megszületett Antonescu marsall rendelete, aminek révén a transznisztriai lágerekbe deportálták a besszarábiai, észak-bukovinai és transznisztriai zsidókat. Több százezer zsidó esett áldozatul. Ártatlan embereket, köztük nőket és gyerme-keket küldtek a halálba. Becslések szerint 275 ezren vesztek oda. A marosvásárhelyi zsidóság története ismert, 1944 májusa után felgyorsult a deportálás. Két-három heti koncentrációs tábor után – a jelenlegi Dimitrie Cantemir Egyetem campusa helyén – halálvonatokon szállították a zsidókat Auschwitzba. Hatezren vesztek oda, tizenöt százalékuk tért vissza – mondta Şandor.

A megemlékezésen Lucian Goga prefektus kiemelte, hogy Maros megye azon kevesek közé tartozik, ahol kegyeleti megemlékezéseket tartanak, hiszen ez erkölcsi kötelesség. A kegyelet hangján szólt Alexandru Câmpean, a megyei tanács alelnöke és Makkai Gergely, Marosvásárhely alpolgármestere is. Hangsúlyozták: az emberiség bebizonyította, hogy embertelen tud lenni, és ez nem ismétlődhet meg. 

 

A megemlékezés a fiataloknak szól

Dr. Dub László, a marosvásárhelyi zsidó hitközség elnöke Goyát idézte, aki egyik képe címének Ha az értelem alszik, eljönnek a szörnyek címet adta. Egy szójátékkal élve mondhatnánk: ha a nemzetek alszanak, eljönnek a szörnyek. A mondanivaló: ha a nemzetek vezetői felhagynak azzal, hogy értelemmel vezessék az alattvalókat, akkor ilyen tragédiák történnek. Voltak bátor emberek, akik nem álltak be a végrehajtók sorába, kiálltak a zsidók mellett, és a mentésükre vállalkoztak, mint például Victoria Agarici, Motora ezredes vagy Márton Áron, aki kimondta, hogy szégyenletes, amit a hatóságok tesznek. Sajnos kevesen voltak ilyenek, holott tízezrek, százezrek kellett volna tüntessenek a zsidó pogromok ellen. 

– Ez a megemlékezés főleg a fiataloknak kellene szóljon, mert mi 10–20, esetleg 40 évig leszünk itt. Nemcsak a zsidók ügye ez, hanem a román társadalomé. Marosvásárhelyen 88 zsidó él, a családtagokkal együtt több mint kétszázan vagyunk. Leszármazottak nincsenek, nagyon kevés a fiatal. Mostanában jelentkezik egy új hullám azok közül, akik felfedezik, hogy a nagyszülők zsidók voltak, s bekapcsolódnak a hitközség tevékenységébe – mondta a hitközség elnöke.