Megállapodtak Brüsszelben a mezőgazdasági termékek promóciójának új szabályozásáról

Megszületett a megállapodás az Európai Parlament és a Tanács között a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos új jogszabályról.

 

A most elfogadott szabályozás 2016. január 1-jétől lép hatályba. A program összköltségvetése a 28 tagállamra vetítve 2016-tól évenkénti fokozatos emelkedéssel 61 millió euróról 200 millió euróra emelkedik 2019-re, illetve 2020-ra. Az unió területén megvalósuló egyszerű promóciós programoknál az uniós társfinanszírozási arány a jelenlegi 50-ről 70 százalékra nő, az EU-n kívüli harmadik országokba irányuló, valamint a több ország részvételével megvalósuló összetett programoknál 80 százalékra, piaci zavarok vagy más krízishelyzet esetében pedig 85 százalékra. A támogatható termékek köre is bővült. A jövőben az eddigiek mellett többek között támogatható lesz a sör, a csokoládé, a pékáruk, a különböző növényi kivonatok, a csemegekukorica vagy a gyapot is. Magyar szempontból jelentős eredmény, hogy a harmadik országokban az oltalom alatt álló eredet megjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelöléssel ellátott borok promóciója önállóan is támogatható lesz. Az unión belül ezek a borok csak más termékkel összekapcsolva élvezhetnek majd támogatást.

Magyar kérésre került be a javaslatba a halászati és akvakultúra termékek promóciójának lehetősége, amelyeket más termékekkel összekapcsolva lehet majd támogatni. Magyarország és a visegrádi országok közös agrárdiplomáciai sikere, hogy az uniós minőségrendszerek mellett a nemzeti minőségrendszerek promóciójának támogatására is lehet majd pályázni a jövőben – közölte a magyar szaktárca. Szintén újítás, hogy megfelelő korlátok között ugyan, de az egyes márkák, valamint a származás is nevesíthető lesz a promóciós kampányokban.

Magyarország a tárgyalások során mind a Tanácsban, mind az Európai Parlamentben mindvégig aktív szerepet játszott, amelynek eredményeképpen több kérdésben érdemi alakítója tudott lenni a szabályozásnak – írja közleményében a tárca. A visegrádi országok elnöki tisztségét betöltve, januárban magyar kezdeményezésre Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia, Bulgária, Szlovénia és Magyarország közös nyilatkozatban határozta meg a javaslattal kapcsolatos legfontosabb célkitűzéseit, amelyek többsége bekerült a végső szabályozásba is.