Dósa Klára olvasónk jelezte, hogy Szolokmán a hét végén több alkalommal is garázdálkodott két medve, az utóbbi időszakban a háztáji gazdaságokig is bemerészkedtek, ahol komoly károkat okoztak.
Fotó: Kopacz András (illusztráció)
Dósa Klára olvasónk jelezte, hogy Szolokmán a hét végén több alkalommal is garázdálkodott két medve, az utóbbi időszakban a háztáji gazdaságokig is bemerészkedtek, ahol komoly károkat okoztak. Az üggyel – a törvényes eljárásnak megfelelően – a Makfalvi Polgármesteri Hivatal foglalkozott, tegnap két helységben is járt a kárfelmérő bizottság, s a napokban továbbítják a dossziékat Brassóba, majd onnan a Környezetvédelmi Minisztériumba. Tudomásunk szerint nemcsak községeket veszélyeztet a Kárpátok legnagyobb vadállata, hanem Marosvásárhelyen, a Somostetőn is „kukázik”.
Dósa Klára szerint Szolokmán, a kis székely faluban „szorgalommal, kitartással maroknyi székely megpróbál élni, küzdeni a mindennapokért. Vannak, akik méhészettel foglalkoznak, mások virágtermesztéssel. A földek művelése nagyon költséges és veszteséges a sok vadállat miatt. Néhány évig adómentességet élvezett a falu a vadkárok miatt, de már azt is eltörölték. Sok a parlagon hagyott mezőgazdasági földterület, kiöregedett már a falu, kevesen tudnak földműveléssel foglalkozni. A gondokat tetézi, hogy az utóbbi napokban két medve garázdálkodik, a portákra is bemerészkednek. Éjjelente több méhésznél megdézsmálták a kaptárokat. Megölték egy gazda disznaját, összetörtek kerítéseket. Mi a megoldás?” – tette fel a kérdést olvasónk a lapunkhoz címzett levélben.
Erre keresve a választ, felhívtuk Dósa Sándort, Kibéd polgármesterét, aki ráadásul az említett területen gazdálkodó vadásztársaság szóvivője is. A polgármester elmondta, csak a törvénynek megfelelően tudnak eljárni. Értesítették a környezetvédelmi ügynökséget, az erdészeti felügyelőséget (ITRSV), és az erre vonatkozó kormányrendelet alapján a kár bejelentésétől számítva 24 órán belül összehívták a kárfelmérő bizottságot, amelynek tagjai kedden helyszíni szemlét tartottak. Valóban szombaton Kibéden egy disznót vitt el és a faluhatárban levő mobilkaptárokat dézsmálta meg, vasárnap pedig egy szarvasmarhát támadott meg a medve.
„Nem ugyanarról az állatról van szó, mert területileg is a két támadás elég távol volt egymástól” – mondta, így minden valószínűséggel két állat is lejár a településre, majd hozzátette, hogy a vadásztársaság megtett mindent azért, hogy éjjelente elriassza a medvéket a lakott terület közeléből.
A vadászterületen két kilövési engedélyt kaptak. Az egyik medvét tavaly októberben, míg a másikat áprilisban ejtették el, többet az idén nem lehet tenni. A dossziék alapján a Környezetvédelmi Minisztérium kell kiadja az újabb kvótát, aminek alapján a veszélyessé nyilvánított medve kilőhető.
Amint említettük, egy medve a Somostető környékén is „kukázik”. Kopacz András, a marosvásárhelyi állatkert igazgatója elmondta, ez aggasztja az intézményt is, hiszen egyelőre nem volt jel erre, de megtörténhet, hogy akár az állatkertben levő állatokra is rátámadhat. A korábbi években is találtak medvenyomokat a vaddisznók kifutójának rácsa mellett (sz.m.: a ketrec hátulsó oldalánál, ami már az erdőben van).
Jogilag azonban az igazgató sem tehet semmit, átirattal fordultak a polgármesteri hivatalhoz, de – akárcsak bármely más hasonló medvelátogatás esetén – itt is ugyanazt az eljárást kell tiszteletben tartani. Amennyiben az állat jelenléte nem okoz kárt, akkor esetleg azt kell tenni, hogy áttelepítik egy távolabbi helyre – mondta a zoológus.
Tudomásunk szerint a marosvásárhelyi medvére a környezetvédelmi hatóság megadta az áttelepítési engedélyt.
Az ügyben a Környezetvédelmi Minisztériumhoz fordultunk, ahonnan Szász Hargita, Korodi Attila miniszter sajtóreferense a következőt nyilatkozta: a vadkárprobléma örök téma. A vadállatok által a mezőgazdaságilag művelt vagy erdős területeken okozott gazdasági hátrány számos gazdát érint, hiszen sok esetben az ember és a vad élőhelye átfedi egymást. Létszámukat kilövéssel, etetéssel lehet némileg szabályozni, ám olyan mértékben, mint a haszonállatok esetében, lehetetlen belenyúlni a populáció létszámába.
Mindezt azonban a jelenlegi szabályok értelmében kell megtenni. A károsultnak a kár észrevételezésétől számítva 24 órán belül be kell jelentenie az esetet a helyi polgármesteri hivatalban. A kárfelmérő bizottság összehívásának 24 órán belül meg kell történnie, a bejelentés idejétől számítva. A kárfelmérő bizottság 48 órán belül kiszáll. Ennek tagjai a helyi tanács képviselője, a megyei környezetvédelmi ügynökség munkatársa, az erdészeti-vadászati felügyelőség megyei képviselője, valamint néhány megfigyelő. Ezután jegyzőkönyv készül, mely a Területi Erdészeti és Vadászati Felügyelőséghez kerül, majd jóváhagyás után a Környezetvédelmi Minisztériumba, ahol jó esetben utasítanak a kifizetésre.
Medvére és farkasra több kilövési engedély kellene, ezeknél a fajoknál egyértelműen túlszaporulat van. Továbbá a megelőzésre kellene fektetni a hangsúlyt, például a megfelelő szeméttárolással, az esztenák helyének gondos kijelölésével, a haszonállatok folyamatos felügyeletével és villanypásztorok telepítésével lehetne csökkenteni a támadások gyakoriságát.
Az is igaz, hogy nagyon sok érdeket kell egyeztetni. A gazdákét, akik megdolgozzák a földeket, vagy az állattenyésztőkét, méhészekét, akik gondozzák állataikat a puszta megélhetésért, azonban figyelembe kell venni a környezetvédelmi érdekeket is, hiszen a vadon élő állatok természeti környezetünk részei, értékei – mondta lapunknak Szász Hargita.
A medvelátogatások gyakoriságáról Ábrán Péter erdészmérnök, a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség természetvédelmi területekért felelős felügyelője a következőket mondta: – Nem teljesen igaz az, hogy elszaporodtak a medvék és hogy nem elegendő a kilövési kvóta. Maros megyében évente 70 medvére adnak vadászati engedélyt. Sőt, kiegészítésként még 53-at lőhetnek ki ott, ahol károkat okoznak. Ez környezetvédelmi szempontok szerint elég lenne.
A Maros Megyei Sporthorgász- és Vadászegyesületnek 64 vadgazdálkodási alapja van, ezt 21 egység gondozza, összesen mintegy 150.000 hektár területen. Tavaly az egyesület 39 medvét lőtt ki kvótaengedéllyel, kettőt kiegészítésként. Az egyesületen kívül más intézményeknek, szervezeteknek (pl. Romsilva) is van vadgazdálkodási alapja. Muică Pompiliu volt elnök tudomása szerint a megyében több mint 600 medve van.
Ábrán Péter kifejtette, az a baj, hogy a vadászok elsősorban nem azokat az állatokat ejtik el, amelyek gondot okoznak, netán vérmedvékké váltak. A trófeaértékük miatt inkább az idősebb, nagyobb hímeket ejtik el, amelyeknek populációszabályozó szerepük van. A szakember kifejtette, hogy egy anyamedve két évig nevel két bocsot, addig nem párosodik. Egy adott területen a (vezér)hím szaporodási ösztönére hallgatva a gyengébb bocsokat meg szokta ölni, s ezáltal fenntartja a megfelelő létszámú populációt, így biztosított az egészséges genetikai alap. Ha kilövik, akkor ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy egy adott területen elszaporodjanak a medvék. Azért húzódnak a medvék a településekre, mert a természetes életterüket állandóan bolygatják. Mind a Kelemen-, mind a Görgényi-havasokban, de leginkább a Nyárád és részben a Küküllő mentét érintő Bekecsen is naponta több helyen vágják a fát. Egyrészt így csökkentik az életteret, másrészt pedig a zaj elkergeti az állatokat, arra kényszeríti őket, hogy máshol telepedjenek meg. Ennek az az oka, hogy a fakitermelők figyelmen kívül hagyják azt, hogy a természetvédelmi területeken vagy ezek környékén CSAK környezetvédelmi engedéllyel lehet fát vágni. Ennek az a célja, hogy az üzemterveket ésszerűen állítsák össze. Vagyis egy időszakban csak egy adott területen termeljék ki a fákat, nem összevissza, s így a nyugalmat is biztosíthatják a vadállatoknak. Hozzátette, nemsokára ellenőrzik a 2010-től kibocsátott üzemterveket, és ahol nem tartották be ezt az előírást, büntetnek.
A másik ok, amiért gyakrabban felbukkan a medve az emberi települések környékén, az az, hogy a vadásztársaságok etetik a vadat, és ezzel beszoktatják közeli, könnyen elérhető területekre. Ez is tilos. Azzal a kifogással, hogy a vaddisznókat etetik, a medvének is bőségesen juttatnak táplálékot ugyanazon a helyen, így a könnyű élelemszerzés során az állat megszokja a környezetet, ami gyakran nincs messze a településektől, ezután már csak „egy lépés” kell ahhoz, hogy a háztáji gazdaságokba látogasson.
A szakember a medvével kapcsolatos tévhitet is eloszlatta. Bár – természetesen – vigyázni kell arra, hogy lehetőleg kerüljük el a találkozást, azonban alapjában véve a „Kárpátok királya” nem támadja meg az embert, csak akkor, ha bocsot nevel és/vagy megijed és féltében védekezik. A medve életének nagy részében növényevő, csak az idősebb egyedek válnak vérmedvékké, mert már nem képesek a számukra szükséges megfelelő mennyiségű növényi táplálékot begyűjteni, és így „megkóstolják” a fehérjedúsabb húst, ami étrendjük része lesz. Valójában ezeket az egyedeket kellene követni és kilőni, ekkor járnának el szakszerűen a vadásztársaságok – mondta az erdészmérnök.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
