Hétfőre és szerdára virradóra összesen öt sertést pusztított el egy medve Ratosnyán. A nagyvad látogatása után szerdán délelőtt Mircea Duşa prefektus összehívta a helyi katasztrófavédelmi bizottságot, és több, az ügyben érintett hatóság képviselőivel a helyszínre ment, ahol a polgármesteri hivatalban a község elöljárójával, a helyi vadásztársaságok tagjaival találkozott.
Lircă Marius, Ratosnya polgármestere lapunknak elmondta, hogy először két sertést vitt el a medve a községközpontban levő ortodox temető melletti Kismedres (Luncuţa) nevű helyen egy lakóház udvaráról, szerdán pedig valószínűleg ugyanaz a vadállat a Disznós (Porcu) falurészen levő három háznál garázdálkodott.
Amint korábban hírt adtunk róla, ugyancsak az említett helyen akadt fenn néhány hónappal ezelőtt a drótkerítésen egy medve, amelyet a hatóságok segítségével szabadítottak ki, majd szállítottak el a helyszínről. Múlt héten pedig szintén a községhez tartozó Galonyáról értesítették a sürgősségi szolgálatot arról, hogy szintén egy háztáji gazdaságból emelt el egy disznót a medve.
Mircea Duşa a helyszínen elmondta: csak az elmúlt napokban 15 medvét láttak Maros megyei településeken. A helyszíni szemlét követően elkészült az a jegyzőkönyv, amelynek alapján az illetékes vadásztársaságok kérvényezik a környezetvédelmi minisztériumnál, hogy adja meg a kilövési engedélyt. Az idén 14 ilyen kérvényt nyújtottak be, de ezek közül csak hármat hagyott jóvá a minisztérium – mondta Duşa. Ugyanakkor összeállították a kártérítés igényléséhez szükséges dossziét is.
A vadásztársaságok képviselői szerint hiába nyújtanak be kérvényeket a minisztériumhoz, tárcavezető hiányában nincs, aki jóváhagyja a medvék kilövését. A szakemberek ugyanakkor hozzátették: az elkövetkező időszakban a nagyvadak egyre agresszívebbekké válnak, mert a hibernálásra készülve több táplálékkal igyekeznek nagy mennyiségű zsírt felhalmozni a szervezetükben.
Székely Annamária, a megyei környezetvédelmi őrség vezetője szerint az általa vezetett hivatal felülvizsgálja a dossziékat, és ha indokoltnak tartják, továbbítják a környezetvédelmi ügynökséghez, ahonnan eljut a szaktárcához. A Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője, Dănuţ Ştefănescu nemrég úgy nyilatkozott, a megyében az optimális medvelétszám 240 lenne, az általa vezetett intézmény becslései szerint azonban 761, a vadásztársaságok közlése értelmében pedig 1286 egyed él a megye területén.
Bogdan Lăpuşanu, a brassói székhelyű erdőőrség (Garda Forestieră) felügyelője elmondta, tudomást szerzett a ratosnyai esetről, hiszen a kártérítési dossziékat ők kezelik. Átlagban a helyszíni szemlével együtt legtöbb 72 órán belül továbbítják a dossziét Bukarestbe. A kártérítés összegét, amennyiben állatról van szó, a helyszínen állapítják meg az állatorvos társaságában; ez esetben a háziállat kilogrammonkénti piaci árával számolnak. A szántóföldeken, illetve a különböző veteményesekben tett kárt pedig a mezőgazdasági referenssel közösen számítják ki annak függvényében, hogy az adott terület megművelésére hektáronként mennyit fordítottak. A szakértő szerint az utóbbi időben megszaporodtak a bejelentések. Az idén az őrség körzetébe tartozó Maros, Hargita, Kovászna, Szeben és Brassó megyében eddig 450 helyszíni szemlét tartottak, jegyzőkönyvet készítettek és küldtek a minisztériumhoz, ugyanakkor több mint ezer kártérítési dosszié vár megoldásra. Tudomása szerint a legutóbbi kárterítés összegét egy évvel ezelőtt utalták át a károsultnak, így gyakorlatilag közel egy esztendeje senkinek sem fizettek. Tavalyhoz képest eddig mintegy 30%-kal több medvelátogatást jegyeztek fel, sajnos sérülés és emberáldozat is volt. Ami furcsa – tette hozzá –, hogy a településekre látogató medvék megszokták az ember jelenlétét, és egyre nehezebb távol tartani őket. Volt olyan eset, amikor lefilmezték, ahogy az udvaron lakmározik a disznóból, és alig néhány méterről megpróbálták elzavarni, de a hangoskodásra nem is reagált.
Mint ismeretes, a több éve húzódó medveügyben a szenátus nemrég elfogadta a vadászati törvényt módosító javaslatot, miszerint a medvét öt évig a szigorúan védett fajok listájáról áthelyeznék a vadászhatók kategóriájába, és akkor vadásztársaságonként kilövési kvótát lehet majd meghatározni. A javaslatot a képviselőháznak is meg kell tárgyalnia. Ami a környezetvédelmi minisztériumhoz beküldött kártérítési dossziékat illeti, egyelőre a Romániában kialakult politikai instabilitás miatt nem várható megoldás, hiszen jelenleg nincs tárcavezető, így – akár a ratosnyai esetben is – a sürgősségi kilövésért nincs, aki vállalná a (politikai) felelősséget. Marad tehát az az intézkedés, amelyet Ratosnyán is a helyi katasztrófavédelmi felügyelőség meghozott: a csendőrség, a rendőrség, a vadásztársaság a helyi lakosokkal közösen 18.30 és 7 óra között – a kilövési engedély megadásáig – éjjeli őrjáratokat működtet, hogy zajjal, egyéb eszközökkel távol tartsák a medvéket a településtől. Hogy milyen hatékonysággal? Kiderül.
