2019. november 21., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Sürgős lett a jogszabály-módosítás

Az utóbbi időben egyre gyakrabban látogatják meg a településeket a medvék, kárt okoznak veteményesekben, gyümölcsösökben, és a szerencsétlen kimenetelű találkozást követően emberáldozatot is követelnek. Tény, hogy a helyzet tarthatatlanná vált. Mint ismeretes, a jelenleg érvényben levő vadászati törvénynek megfelelően Romániában a medve szigorúan védett faj, csak különleges esetekben lehet kilőni. Néhány hete a szenátus elfogadta azt a jogszabály-módosító indítványt, amellyel a medvét áthelyeznék a kilőhető fajok közé, így ezáltal szabályoznák az állomány létszámát. Az indítványt Tánczos Barna szenátor nyújtotta be, akivel többek között a módosítás következményeiről beszélgettünk. 

 – Évek óta keresik a megoldást az egyre gyakoribbá vált medvetámadások visszaszorítására, néhány hete előrelépés történt e téren. Mi tette indokolttá a jogszabály módosítását?

 – Több éve jelezték az emberek, hogy a medve lejár a falvakba, garázdálkodik a háztáji gazdaságokban, megkárosítja a termést. Köztudott, hogy szigorúan védett, ezért csak bizonyos kivételes esetekben lehetett vadászni. Mivel ezt a tevékenységet jogszabály tiltja, a környezetvédelmi minisztérium, a vadásztársaságok évtizedek óta nem tudtak megfelelő megoldást találni a jelenség visszaszorítására. Az idén kezdeményeztem a mezőgazdasági bizottságban – és ehhez kivétel nélkül minden politikai párt képviselője csatlakozott a bizottságban és utólag a plénumban is –, hogy a medvét helyezzük át a szigorúan védett fajok listájáról a vadászhatók jegyzékébe. Ez lehetővé tenné – amennyiben a képviselőház is elfogadja a módosítást –, hogy vadászati kvótát állapítsanak meg a medveállomány szabályozására. Ezzel együtt a vadállomány minőségét is javítani lehet, ugyanis, amikor még vadászható volt, a nagy hím állatokat ejtették el. Az új jogszabály lehetővé tenné, hogy az állomány szaporodását befolyásoló egyedeket is kilőjék, és így a területhez mérten korrigálnák az állományt, úgy, hogy a medve ne hagyja el az életterét. A módosító indítványt a plénumban is mindenki elfogadta, még a „sötét” zöld környezetvédők is, akik jobbára tartózkodtak. 

Fotó: Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület


 – Románia az EU-csatlakozási tárgyalásokat követően fogadta el, hogy a medvét szigorúan védetté nyilvánítja. A módosító indítvány ellentmond ennek. Indulhat-e ezért kötelezettségszegési eljárás az ország ellen?

 – Valóban ellentmond az Európai Unióval szembeni kötelezettségnek. A módosító javaslat azonban bizonyos mértékben másként kezeli ezt a problémát, mint ahogyan a minisztérium tette éveken át. A szaktárca 2016-ig megállapította a minimális kilövési kvótát, mivel elsősorban a sürgősségi eseteket kellett kezelni, ezért mindegyre vitát váltott ki az engedélyeztetés. A szenátus által elfogadott tervezet más szemléletet javasol. Azt mondjuk, hogy öt évre áthelyezzük a medvét a vadászható fajok listájára, majd ezt követően automatikusan visszakerülne a szigorúan védett fajok közé. A kivételezés, az eltérés megengedett a szigorúan védett fajok esetében is, azt hiszem, ezt Romániában nem kell különösebben megindokolni, hiszen a tények igazolják, így bizonyos beavatkozásokat engedélyezni lehet. Ez lenne az a beavatkozás, amely az említett időszakban visszaállítaná az egyensúlyt. 

 – Egy alapos tudományos kutatás, felmérés híján nem lehet pontosan megállapítani, hogy mekkora egy adott élőhely elbíróképessége, miért vándorolnak a medvék, milyen szokásaik vannak, mennyire agresszívek, vagy csak véletlenszerűen támadnak-e. Van-e tervben, akár a költségvetésben elkülöníthető összeg ilyen jellegű kutatási programok támogatására? 

 – Valóban nincs olyan tudományos kutatás, amely megindokolná, hogy mi okozza a vándorlást, a létszámot sem mérték fel pontosan. A környezetvédelmi minisztériumban vannak olyan felmérések, amelyek megpróbálják felbecsülni az állomány létszámát Romániában, de teljesen megbízhatatlanok. Szükség volna egy olyan tudományos munkára, amely a genetikára alapozva, szőr- és/vagy ürülékminta alapján felmérné az állományt, követhetővé válna az állatok mozgástere stb. Biztos vagyok benne, hogy valamikor lesz majd olyan, akár több tízmillió eurós projekt is, amelyre pályázhatnak a környezetvédő, állatvédő szervezetek vagy szakembercsoportok, és így pontosabb képet kaphatunk a medvék viselkedéséről. Ma bizonyos, hogy egyre gyakrabban hagyják el a természetes élőhelyüket, egyre többször fordul meg településeken, kárt tesznek a mezőgazdasági területeken, amelyek közelében tartózkodnak akár hetekig, hónapokig, veszélyt jelentve az ott lakókra. Mindez azt bizonyítja, hogy a medvepopuláció megnőtt, és felborult a biológiai egyensúly. Nem tisztem megmondani, hogy ennek mi a tulajdonképpeni oka. Az én feladatom mezőgazdasági szakpolitikusként az, hogy kollégáimmal együtt törvényes lehetőséget teremtsünk a beavatkozásra. Úgy gondoljuk, hogy az ötéves időszak megfelelő keretet nyújt a szakembereknek ahhoz, hogy visszaállítsák a természetes egyensúlyt. 

 – A medvetámadások okozta kártérítés nehézkes. Az érintettek több éve arra panaszkodnak, hogy nem kapták meg a nekik megítélt összeget. Hogyan lehetne ezen javítani? 

 – Egyelőre nehézkes a kártérítési folyamat. A jogszabály megfelelő, azonban a hivatalok packázása miatt késik az összegek átutalása. Amit tehetünk, hogy megpróbáljuk a hivatalokat, a hatóságokat kényszerhelyzetbe hozni, hiszen kötelesek 30 nap alatt elbírálni és jóváhagyni a kártérítési dossziékat, és azonnal fizetni. Nemrég a közbenjárásomnak köszönhetően a környezetvédelmi miniszter ellenőrzést tartott a kárpótlásokat kezelő brassói erdőhatóságnál, és ennek okán többéves elmaradásokat pótoltak. Egyszerre több 2017-es, 2018-as kárpótlási dossziét terjesztettek elő a minisztériumhoz. Ez igazolja, hogy nem a jogszabály hiányos, hanem rosszul működik a rendszer. 

 – Mi a jogszabály-módosítás következő lépése? 

 – Korodi Attila, a képviselőházi frakció vezetője személyesen kérte a képviselőház elnökét, hogy minél előbb tűzze napirendre a szakbizottságban a szenátus által elfogadott jogszabály-módosító javaslatot. Ha itt nem lesz egyéb változás, az elfogadott formában a képviselőház plénuma elé kerül, ez lesz a döntő fórum. Ezután a szakminisztérium értesíti a szakhatóságokat a törvénymódosításról, és ezekkel közösen hozzák meg a szükséges intézkedéseket. Ugyanakkor tájékoztatnia kell az unió hivatalait, hogy Románia az említett módszer mellett döntött. 

Reményem szerint minél előbb visszaszorítják a jelenséget. Erre sürget a medvelátogatások miatt előállt egyre tarthatatlanabb helyzet. 




Kapcsolódó cikkek:

Állatkínzástól a kilövésig...

2019-11-17 16:11:07 // Szer Pálosy Piroska

Tizenhat órát szenvedett a medve – halálos ítéletére várva

Embert ölt a medve

2019-10-14 16:36:04 // Gligor Róbert László

A tarthatatlan állapotra hívják fel a figyelmet