Másodszor szervezik meg az Adventure Hub gyerektábort

Idén augusztus 10. és 14. között újra élettel telt meg a homoródfürdői Sopárkút panzió és lovarda udvara: huszonöt aktív, 7 és 14 év közötti gyermek vágott neki az Adventure Hub ötnapos, természetközeli kalandjának. A telt házas tábor egyik főszervezőjével, Daray Áronnal beszélgettünk a képernyőmentes mindennapokról, az epoxigyantás kézműveskedésről, az éjszakai bátorságpróbákról és arról, miért térnek vissza oly szívesen Homoródfürdőre.

Az első tábor tanulságai és a megújult programok

A szervezők nem kezdőként vágtak bele a munkába: gyerekkori táboros élményeik és más szervezetnél szerzett programvezetői tapasztalataik alapozták meg az Adventure Hub koncepcióját.

„Az első tábor legfőbb tanulsága az volt, hogy a sikeres lebonyolításhoz elengedhetetlen az alapos előkészítés” – fejtette ki a főszervező. „Megtapasztaltuk azt is, hogy a gyerekek rendkívül szeretnek kézműveskedni, így idén még több kreatív foglalkozással készültünk. Ezek ráadásul rossz idő esetén is tökéletes alternatívát nyújtanak.”

A kézműves-foglalkozások során a mai trendeket is figyelembe veszik: nagy sláger például az epoxigyanta-öntés, ahol a gyerekek az erdőben gyűjtött apró természeti kincseiket, növényeiket önthetik kulcstartókba vagy nyakláncmedálokba.

Telefonok a dobozban: működik a digitális detox

A felhívás egyik fő ígérete a természetközeli, okoseszközöktől mentes kikapcsolódás volt. A szervezők határozottan ragaszkodnak ehhez a szabályhoz, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyerekek meglepően könnyen alkalmazkodnak.

„Az okoseszközök nélkül a gyerekek sokkal közvetlenebbül kapcsolódnak egymáshoz: több tér jut a beszélgetéseknek, a közös játékoknak és a valódi barátkozásnak” – tudtuk meg.

A telefonokat a tábor elején begyűjtik, de minden este lefekvés előtt biztosítanak fél órát, hogy a gyerekek felhívhassák a szüleiket. „Ha a napjaik tartalmasan telnek – a pihentetőbb és a nagyobb fizikai erőfeszítést igénylő programok váltják egymást –, a gyerekek nem is hiányolják a képernyőt. Tavaly egyetlen esetben kellett elvennünk egy titokban tartott telefont, de ez kivétel volt.”

Lovaglás Elek apóval és kiscsoportos biztonság

A napirend összeállításánál a mozgás és a pihenés egyensúlyára törekedtek. Bár minden ebéd után egyórás csendes pihenő van, a gyerekek ezt legtöbbször „kialkudják” egy kis közös focizásra – viszont a megterhelőbb napokon a szervezők szigorúan ragaszkodnak a tényleges regenerálódáshoz.

A 25 fős gyerekseregre négy felnőtt kísérő vigyáz közvetlenül, míg további két fő a konyhai ellátásért felel. A nagyobb odafigyelést igénylő feladatoknál – mint a tűzrakás, az íjászat vagy a patakparti gátépítés – a gyerekeket kisebb csoportokra bontják, így minden állomásnál jelen van egy felnőtt.

A helyszínválasztás sem a véletlen műve: „A Sopárkút panzió tágas, elkerített udvara, a rossz idő esetén is használható csűr és a négy-öt fős szobák pontosan azt az igazi tábori hangulatot idézik, amit gyerekként mi is átéltünk. Külön nagy élmény a panzióhoz tartozó lovarda: a tulajdonos, Elek bácsi – vagy ahogy a gyerekek hívják, Elek apó – minden alkalommal egy teljes délelőttös lovas programot tart nekik.”

Generációk összecsiszolódása és a jövő tervei

Bár a 7 és 14 év közötti korosztályi skála tágasnak tűnhet, a gyakorlatban kiválóan működik a csapatépítés. A nagyobbakból előjön a gondoskodó ösztön, és segítenek a kisebbeknek, míg a fiatalabbak számára motiváló a nagyok jelenléte. A bátortalanabb gyerekeket pedig fokozatos támogatással segítik át az új kihívásokon (legyen szó lovaglásról vagy éjszakai túráról), hogy megtapasztalhassák a saját fejlődésüket.

A nagy érdeklődés és a várólista ellenére idén csak egy turnust tudtak vállalni – a főszervező életében ugyanis fontos családi esemény történt, nemrég született meg a kisfia.

Jövőre viszont már összetettebb tervekkel készülnek: „Szeretnénk legalább két turnust indítani, lehetőség szerint különböző helyszíneken. Ugyanakkor az egyik táborral mindenképpen visszatérünk a Sopárkút panzióba, mert az ottani környezet és a közös munka nagyon bevált számunkra.”

A szervezők fő célja, hogy a gyerekek péntek délután élményekkel, új barátságokkal és hasznos tudással felvértezve – na meg a jóleső fáradtsággal – térhessenek haza a szüleikhez.