Marosvásárhelyre érkezett a betlehemi békeláng

Megteremti legszebb ünnepünk hangulatát

– A betlehemi láng Isten szeretetének és békéjének üzenetét hordozza, és mi, a cserkészek, jó szolgálatot teszünk azzal, hogy eljuttatjuk egyházközségeinkbe, iskoláinkba, a körülöttünk élő közösségekhez, családokhoz, jóakaratú emberekhez – fogalmazta meg Halmágyi Ildikó az esemény üzenetét.

A marosvásárhelyi 30-as számú gróf Teleki Sámuel cserkészcsapat hozta el idén is a betlehemi békelángot a minorita templomba, ahol ünnepi szentmisét követően adták tovább a lángot. 

Halmágyi Ildikó elmondta, hogy a betlehemi láng története 1099-re nyúlik vissza, amikor II. Orbán pápa felhívására fiatal lovagok mentek Firenzéből Jeruzsálembe,  hogy a reményt jelképező békelángot elhozzák Firenzébe. A lovagok 1099-ben karácsony előtt érkeztek vissza Firenzébe, a békelángot a helyi katedrálisban helyezték el, és az emberek innen vitték tovább saját otthonaikba. 

Újabb kiindulópont volt, hogy az ENSZ 1986-ot a béke évének nyilvánította, és ennek a jelképe a betlehemi Születés templomában égő láng lett. A betlehemi lángot nem a cserkészek indították el körútjára, ők azok, akik az egész világon terjesztik, hanem  Linz város egyik karácsonyi televíziós műsorának volt az alkotóeleme. Karácsony előtt gyermekeket küldenek Betlehembe, akik a Születés templomából átveszik az örökmécsesből a kis lángot, és speciális körülmények között szállítják Bécsbe, innen viszik tovább a cserkészek szerte Európába vagy akár a tengerentúlra is. Így a cserkészeken keresztül karácsony előtt bárkihez eljuthat a betlehemi láng. 

Az erdélyi cserkészek először 1993 karácsonyán kapcsolódtak be ebbe a mozgalomba. 

– A láng tulajdonképpen azt üzeni számunkra, hogy Isten egykor emberré lett, és ma is közel van hozzánk, a szeretetével jutalmaz minket. Ez a láng a béke hírnöke is, hiszen Betlehemben Jézus születésekor az angyalok a békét, békességet hirdették minden embernek. 

Mi, cserkészek jó szolgálatot teszünk azzal, hogy eljuttatjuk az egyházközségekhez, iskolákba, a körülöttünk élő közösségekbe, a családokhoz, az emberekhez. A láng tulajdonképpen egy irányt szimbolizál, mint egykor a csillag a napkeleti királyoknak Jézus születését. Ezt a lángot óvjuk, ápoljuk, gondozzuk, hogy ne aludjon ki a várakozás során, a lángot gyertyáról gyertyára adjuk, ez igaziból a béke fényét jelképezi. Nem nagy központi döntésekkel tudunk sikeresek lenni, hanem ha egymásra figyelünk, és kapcsolat van az emberek között – hangsúlyozta Halmágyi Ildikó. Hozzátette: Nem az a célunk, hogy a gyerekeket szerepeltessük, maga a láng a lényeg.

– Mi lesz a láng további sorsa?

– Mindenki hazaviszi, a cél az, hogy karácsonyig égjen, ezzel gyújtjuk meg az adventi koszorú utolsó gyertyáját, utána mindenki belátása szerint tartja addig, ameddig szeretné. Mi úgy szoktuk, hogy karácsony után még meggyújtunk egy gyertyát, és amikor az leég, elbúcsúzunk a lángtól. Jövőre megint megy egy delegáció, és újra elhozzák Erdélybe a szeretetlángot. Nagyon fontos azonban, hogy tovább is adjuk a lángot. A családtagjainknak, szomszédainknak. Embertársaink felé fordulunk,  tulajdonképpen ez az üzenete a karácsonynak, amit néha elfelejtünk.