Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A marosvásárhelyi magyar iskolák (Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Mihai Eminescu Pedagógiai Főgimnázium, Református Kollégium, II. Rákóczi Ferenc Katolikus Teológiai Líceum, Művészeti Főgimnázium) diákjainak ünnepi műsorát március 15-én Marosvásárhelyen Petőfi Sándor szobránál tartották meg.
Sokan voltak a „márciusi ifjak”, a tér teljesen benépesült ünneplőkkel. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviseletében dr. Both Hajnal konzul, Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere, a szóban forgó tanintézmények, civil szervezetek képviselői.
„Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését./ Felelős minisztériumot Buda-Pesten./ Évenkénti országgyűlést Pesten./ Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben./ Nemzeti őrsereg./Közös teherviselés./ Úrbéri viszonyok megszüntetése./ Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján./ Nemzeti Bank./ A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk./ A politikai státusfoglyok szabadon bocsáttassanak./ Unió” – hangzottak el a magyar nemzet követelései, melyeket a Református Kollégium és a Bolyai Farkas Elméleti Líceum tömegből előlépő diákjai magasra emelt táblákon idéztek, megteremtve ezáltal a történelmi hangulatot, majd felcsendült a Nemzeti dal.
Berekméri László, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum XII. A osztályos diákja szólt elsőként az ünneplőkhöz, tanárokhoz, diákokhoz. „Amikor azt halljuk, hogy 1848. március 15., akkor mindannyian arra a forradalomra gondolunk, amely a magyar nemzet helytállását, példázatos magatartását jelképezi a magyar történelemben. De mi is történt valójában 1848. március 15-én? 1848-at írunk. Európán a forradalmak szele söpör végig, a »népek tavaszát« éljük. A bécsi forradalom hatására a magyar ifjak között is akadnak olyanok, akiket hajt a hazaszeretet, a tenni akarás, és ezért cselekvésre szánják el magukat. Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál és Hulyovszky Gyula azok a személyek, akik a magyar forradalom vezéralakjaivá válnak. Ők mozgósítják az egyetemi ifjúságot, és ekkor hangzik el a 12 pont is, melyet később Landerer és Heckenast nyomdájában, Petőfi Nemzeti dal című hazafias költeményével együtt nyomtatnak ki, cenzori engedély nélkül. Az 1848-as forradalmi események és annak következményei igazolják mindörökre, hogy a magyar nemzet képes kiállni eszméi, elvei mellett, és tud rendkívüli áldozatokat hozni.”
Bokor Renáta, szintén a Bolyai Farkas Elméleti Líceum XII. A osztályos diákja hangsúlyozta: március 15-ét 1860 óta nemzeti ünnepünknek tekintjük. Idén is a marosvásárhelyi diákok, öt tanintézmény tanulói közös műsorral emlékeznek meg a múlt nagyjairól.
Az ünnepi rendezvényen a Marosvásárhelyi Pedagógiai Főgimnázium tanulói szavaltak. Györfi Bernadett Gyulai Pál Hazám, Gáll Gyopárka Petőfi Sándor A nép nevében és Kádár Bernadett Petőfi Sándor A szabadsághoz című költeményét adták elő. Következett a Bolyai Farkas Elméleti Líceum Klastrom utcai épületében tanuló II. Rákóczi Ferenc Katolikus Teológiai Líceum diákjainak előadása. Mihály Krisztina Henrietta X. CK osztályos tanuló Reményik Sándor Békesség Istentől című versét, Imre Johanna XII. CK és Imre Dorka X. CK osztályos tanulók a Hej, tulipán című dalt adták elő. Virág Anna Petőfi Sándor Akasszátok fel a királyokat című költeményét, Papp Dániel a Kossuth verbunkja című dalt adta elő. A Bolyai Farkas Elméleti Líceum kórusa katonadalokat énekelt (Gyertek, székely fiúk, Katonának nem jó lenni, Fiumei kikötőben), a líceum Zeneköre a Harangok dala előadással lépett fel.
Az ünnepi műsor a Petőfi-szobor megkoszorúzásával zárult.