2020. szeptember 23., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Sem az előző évadban, sem a 2020–2021-es idényben nem lesz képviselője Marosvásárhelynek az első három labdarúgóosztályban – pedig megnövelték mind a három liga csapatainak a számát. Ami ennél sokkal szomorúbb, hogy a perspektíváját sem lehet észlelni annak, hogy legalább a jövőre nézve alakul valami, ez pedig a futball kezdetei és a bajnokságok divíziós rendszerben történő megszervezése óta példátlan, hatalmas szégyenfolt a város orcáján.

Hogy megpróbáljuk érzékeltetni, milyen mélyre süllyedt a város sportja a fenntartható sportpolitika hiánya és a város vezetésében uralkodó politikai káosz miatt, feltérképeztük az első három liga labdarúgóklubjait.

Nos, az új bajnoki idényben az 1. ligában 16, a 2. ligában 21, a 3. ligában 100 csapat szerepel. A 3. ligás csapatok egy része a magasabb szinten érdekelt klubok második együttese. Ez összesen 137 csapat  Románia 40 megyéjéből, illetve Bukarestből és a korábbi Ilfov mezőgazdasági kerületből. Utóbbi esete különleges, hiszen nincs külön megyeszékhelye, Bukarest vonzáskörzetének számít, így talán természetes, hogy a fővárosban és Ilfovban összesen 13 klub aktivál az első három ligában, plusz ötnek a fiókcsapata. Maros megye a többi 39 megyével, Marosvásárhely pedig a többi megyeszékhellyel konkurál a fennmaradt 119 helyért, ami nagyvonalakban három klubot jelentene átlagban megyénként az első három osztályban.

Ehhez képest Maros megyének két csapata van, ráadásul mindkettő a harmadosztályban, miközben demográfiai, gazdasági, sporthagyományok szempontjából lényegesen kisebb megyék is megelőzik. A legrosszabbul Mehedinți és Tulcea megye áll, képviselet nélkül. Szatmár, Beszterce-Naszód és Vrancea megyének egy-egy csapata van, a többiek mind megelőzik Marost. Olyan megyék is, mint Ialomița vagy Botoșani. Hogy Hargita és Kovászna megyéről ne is tegyünk említést, amelyek feleakkora gazdasági erővel bírnak.

A legszomorúbb azonban Marosvásárhely helyzete, hiszen a 40 megyeszékhely közül mindössze négynek nincs csapata az első három ligában. Kettő a már említett Tulcea és Mehedinți megye székhelye, Szörényvár, a harmadik Râmnicu-Vâlcea, és ebbe a dicstelen névsorba illeszkedik Maros megye székhelye. Első látásra is észrevehető, hogy Marosvásárhely az EGYETLEN, TÖBB MINT 100 EZER LAKOSÚ VÁROS, amelynek nincs labdarúgócsapata az első három liga valamelyikében, és nem bővelkedik ilyenekkel megyei szinten sem.

Hogy máshol erősebb  a magán gazdasági szféra, amely támogatja a csapatokat? Egy kezünk ujjain meg tudjuk számlálni azokat a klubokat az első három ligában, amelyek egyáltalán nem számítanak a helyhatóságok támogatására. Ezek közül egyesek (Kolozsvári CFR, FC Universitatea Craiova 1948, Konstancai Viitorul, hogy a bukarestiekről most ne essen szó) olyan városokban működnek, ahol a helyhatóságok nem zárkóznak el a sporttámogatástól, csak más klubok támogatását preferálják. Azaz mindenhol lehet, kizárólag Marosvásárhelyen nem. Ugye, kedves politikusok?

Elgondolkodtató és kétségbeejtő, hová jutott a Bölönit, Hajnalt, Fazakast és más rengeteg kiváló labdarúgót adó város focija a megkérdőjelezhető sportpolitika, a hibás döntések vagy politikusi nemtörődömség miatt. 

Ébresztő, emberek! Vagy tényleg senkit nem érdekel a sport Marosvásárhelyen? Mert a labdarúgáson kívül más sportágakban is nagyon-nagyon aggasztó a helyzet!

2015. május 28-án az ASA 2-1-re kikapott hazai pályán a már biztos kieső Oțelultól. A megyeszékhelyi együttes ezzel elesett a bajnoki címtől. A találkozó vízválasztónak ígérkezett a város labdarúgásának történetében, és azzá is lett – csak éppen nem olyan értelemben, ahogyan remélték, akik a bajnoki aranyról álmodoztak: ekkor kezdődött el a lejtmenet, amely előbb az 1. ligától való búcsút, majd a fizetésképtelenséget és végül a csődöt hozta el magával

Fotó: DigiSport