Marosvásárhely (4.)

Kétségkívül a vár és a Kultúrpalota mellett Marosvásárhely legkeresettebb turisztikai célpontja a Teleki Téka, amely nemcsak könyvritkaságai és a Bolyaiaknak emléket állító állandó kiállítás miatt érdekes, hanem jelenleg a város kulturális életében is szerepet vállal, hiszen amellett, hogy olvasótermében régi könyves, történészi, néprajzi és irodalomtörténeti kutatómunka folyik, munkatársai múzeumpedagógiai tevékenységeket, illetve a könyvekről tematikus beszélgetősorozatot szerveznek kéthavonta, ugyanakkor részt vállalnak a Múzeumok Éjszakájának programjaiban, és a Forgatag eseményeinek is helyet adnak. A könyvtár állományában található könyvekből rendszeres időszakos tematikus kiállításokat rendeznek, és igen jelentős a könyvrestauráló munka is. Néhány éve kérésre hozzáférhető a Bolyaiak itt őrzött kéziratainak digitalizált változata is. Sorozatunk mai és a következő részében tehát a tékáról lesz szó. 

A Teleki Tékát (mai nevén a Teleki–Bolyai Könyvtárat) 1802-ben létesítette gróf Teleki Sámuel, Erdély kancellárja. A Telekiek a számottevő erdélyi és magyarországi arisztokrata családok közé tartoznak, szép számban találhatunk közöttük tudósokat, politikusokat, mecénásokat. A család a 17. század közepétől fontos szerepet játszott Erdély történetében és művelődésében. Gróf széki Teleki Sámuel 1739. november 17-én a Marosvásárhely melletti Gernyeszegen született. Személyiségének formálódásában döntő jelentőségű négyesztendei nyugat-európai tanulmányútja (1759-1763), melynek főbb állomásai Bázel, Utrecht, Leiden és Párizs. Itteni tapasztalatai alapján fogant meg benne a könyvtárteremtés gondolata, és vált korának egyik legképzettebb bibliofiljévé. Már egyetemi évei alatt jól átgondolt gyűjtési tervvel hozzáfogott a könyvvásárláshoz és beszerzési hálózatának kialakításához. Tanulmányútjáról hazatérve szülőfaluja melletti birtokán, Sáromberkén telepedett le. Itt kezdte el az erdélyi protestáns közoktatás megreformálása érdekében kifejtett tevékenységét. Mecénása volt a hazai tudományos-művelődési törekvéseknek, tollforgató tudósoknak, külföldön tanuló erdélyi diákoknak. Húszévi kitartó munka eredményeként 1784-ben Utrechtben megjelentette Janus Pannonius műveinek első kritikai kiadását.  1774-től kezdve közhivatalt vállalt, kezdetben Küküllő, majd Bihar vármegye és az ún. hajdúkerület főispánja lett. 1787-ben II. József császár Bécsbe rendelte, s Erdély alkancellárjává nevezte ki. 1791-től haláláig Erdély főkancellárja volt.  A császárvárosba költözése megkönnyítette Teleki vállalt feladatát: biztonságosabban tájékozódhatott Európa könyvkínálatában, beszerzési köre jelentősen bővült. A fennmaradt megrendelések, aukciós jegyzékek tanúsága szerint a kontinens huszonöt városából vásárolt. Mintegy hat évtizedes rendszeres gyűjtőmunka során sikerült megszereznie az alapvető tudományos műveket, nemcsak kortárs kiadványokat, hanem a nyomtatás kezdeteitől megjelent könyveket is. Bécsben hunyt el 1822. augusztus 7-én. Sáromberkén, a családi kriptában nyugszik. 

A Teleki Téka gyűjteménye a felvilágosodás hatása alatt formálódott. Teleki Sámuel a nagy francia enciklopédia két kiadása mellett megvásárolta a legjobb szaklexikonokat, megszerezte az európai tudományos társaságok, akadémiák közlönyeit. A könyvek legnagyobb része latin, görög, német, francia és magyar nyelvű, de sok más európai és keleti nyelven írott mű is fellelhető a könyvtárban. Az alapító a kontinens huszonöt városából vásárolt, mintegy hat évtizedes rendszeres gyűjtőmunka során sikerült megszereznie az alapvető tudományos műveket, nemcsak kortárs kiadványokat, hanem a nyomtatás kezdeteitől megjelent könyveket is. Teleki Sámuel bibliofil ritkaságokat is vásárolt. Kéziratos gyűjteményének legértékesebb darabja – egy corvina – sajnálatos módon elkerült az Egyesült Államokba a második világháborút megelőző években. Könyvtárának felbecsülhetetlen kincsei közé tartozik 52 ősnyomtatvány, unikumok, ritka könyvek, első kiadások, díszkiadások. Régi híres nyomdászműhelyek mesterremekei közül válogatott: az Aldus Manutius, Giunta, Estienne, Plantin, Elzevir, Frobenius, Bodoni, Heltai, Honterus, Tótfalusi Kis Miklós officinák sok-sok kiadványa emeli a gyűjtemény értékét, hírnevét. Különös műgonddal válogatta össze a görög és latin klasszikus szerzőknek a szöveghűség, a kommentár és a nyomdai kivitelezés szempontjából a legjobb kiadásait. Sok kiadványt híres festők és grafikusok illusztráltak: Dürer, Rubens, ifj. Hans Holbein, Lucas Cranach, Bernard Picart. Jelentős azoknak a könyveknek a száma is, melyek az ókori világ művészetét mutatják be (29 kötet Piranesi-metszet, Egyiptom leírása 21 kötetben stb.), valamint az akkor már működő híres múzeumok gyűjteményeit bemutató kötetek. Teleki Sámuel feleségének, iktári Bethlen Zsuzsannának (1754-1797) kétezer kötetes magyar nyelvű gyűjteménye három generáció bibliofil érdeklődése eredményeként jött létre, az egyetlen 18. századi erdélyi arisztokrata asszonykönyvtár, mely teljes egészében fennmaradt. 

A könyvgyűjtés megkezdésében Jakob Christoph Beck teológia- és történelemprofesszor, a bázeli közkönyvtár őre látta el hasznos tanácsokkal. Teleki 1778-ban Nagyszebenbe költözött, ahova a könyveit is magával vitte. Az 1790-es évek elején Teleki a könyvtárat Bécsbe szállíttatta, de 1797 áprilisában a franciákkal folytatott háború miatt ismét Marosvásárhelyre menekítette. Itt abban a Wesselényi-házban raktároztatta a könyveket, amelyet felesége, iktári Bethlen Zsuzsanna örökölt nagynénjétől, báró Wesselényi Katától. A 17. századbeli épületet Teleki 1799-1802 között kibővíttette, és a megnyitás előtt, 1802 őszén személyesen irányította a könyvek elrendezését. Az első katalógusokat Szász József, a téka első könyvtárosa készítette. Az állomány a továbbiakban az  egykori marosvásárhelyi Református Kollégium több évszázados gyűjteményével bővült. A városi protestáns kisiskola, a Schola Particula 1557-ben létesült könyveiről a legkorábbi feljegyzés 1653-ból származik, de már korábban is kellett lennie egy, az oktatás szolgálatában álló tékának. Az iskolai könyvtár elsősorban adományok révén gyarapodott. A Sárospatakról elűzött s már négy évtizede Gyulafehérváron tartózkodó református kollégium 1718-ban Marosvásárhelyre költözteti az intézmény könyvtárát is, amelyet a 18. századtól rendszeresen bővítenek, és idővel a kollégium tanárainak egy része és más vásárhelyi értelmiségiek is az iskolára hagyták magángyűjteményüket, köztük Bolyai Farkas matematikus, Dósa Elek jogászprofesszor, Mátyus István orvos. A kollégiumtól átszállított állomány mellett az egyházi iskolák 1948-as államosítását és a szerzetesrendek feloszlatását követően, központi intézkedés nyomán, több egykori iskolai, kolostori és magánkönyvtár töredéke (a mikházi ferences kolostor, a székelykeresztúri unitárius gimnázium, a máramarosszigeti református kollégium, a marosvásárhelyi katolikus főgimnázium tanári könyvtára, több családi és kastélykönyvtár) került a marosvásárhelyi Teleki Tékába. Ezekből jött létre a Teleki–Bolyai Könyvtár mintegy 9000 kötetet számláló, vegyes gyűjteménye. A mikházi kolostorból 1367 mű (kb. 2000 kötetben) között négy ősnyomtatvány, az egykori  székelykeresztúri tanári nagykönyvtárból 3475 könyv és 361 kézirat került a könyvtárba.  

A könyvtár legrégebbi kézirata a Koncz-kódex, a 14. században pergamenlapokra másolt latin nyelvű biblia. Lapszélein 55 szót tartalmazó magyar nyelvű bejegyzés van: a Marosvásárhelyi Sorok és Glosszák néven ismert hatodik magyar nyelvemlék a 15. század első negyedéből származik. A nyomtatás első fél évszázadából (1455-1500) származó 67 könyvet  őriz a téka, közülük a legkorábbit Bolognában nyomtatták 1475 körül, szerzője, Galeotto Marzio olasz humanista, Mátyás király udvari orvosa volt. Néhány éve került elő töredékgyűjteményből a legelső erdélyi nyomtatvány: az öröknaptárat és imádságokat tartalmazó egyleveles munka, amely 1525-ben készült Szebenben. A másfél ezer régi magyar, 1711 előtt nyomtatott könyv között van Apáczai Csere János Magyar logikátska c. munkája  (Gyulafehérvár, 1654), mely az első, magyar nyelven írott logika tankönyv egyetlen ismert példánya. Szintén egyetlen (csonka) példány maradt fenn Balassi Bálint istenes énekeinek Bártfán, a 17. században megjelentetett kiadásából. Értékes könyvritkaságnak számít az 1648-ban Gyulafehérváron román nyelven megjelent református Catechismus, melyet latin betűkkel nyomtattak, a nemrégiben egy kolozsvári antikváriumban megtalált Köteles Sámuel-kötet, amely Bolyai János saját könyvtárából származik, és a 15 éves Bolyai aláírását, illetve egy általa beírt Horatius-idézetet is tartalmaz. A gyűjteményben találhatók a nagy római klasszikusok XVII. században kiadott művei: Titus Livius, Iulius Caesar, Tertullianus, Tacitus, Cicero, de Szent Jeromos, Aranyszájú Szent János vagy Szent Ambrosius keresztény írásai is. A természettudományokat, fizikát, vegytant, csillagászattant, matematikát számos kötet képviseli a könyvtárban,  ezek között Galilei, Kopernikusz, Newton, Laplace stb. műveinek editio princepsei, első kiadásai. Teleki kéziratos doktori disszertációkat is gyűjtött, a tudomány, irodalom vagy történelem területén megjelent periodikus kiadványokat, eredeti iratokat stb. Könyvszenvedélye vitte arra, hogy az ország és a külföld leghíresebb kiadóihoz forduljon, mint: Aldus Manutius, Giunta, Estienne, Plantin, Elzevir, Honterus stb. 

Román és magyar szerzők művei ugyancsak jelen vannak a Teleki Könyvtárban: Şerban Cantacuzino bibliája, amelyet Bukarestben nyomtattak 1688-ban, Dimitrie Cantemir Histoire de l’Empire Othoman műve, a Supplex libellus valachorum eredeti kiadása, ezt 1791-ben nyomtatták Kolozsváron, Petru Maior: Istoria pentru începutul românilor în Dacia (A románok történetének kezdetei Daciában), Paulus Kir: Sanitatis studium – az országban (Brassó, 1551) nyomtatott legrégebbi orvostani könyv, Kőrösi Csoma Sándor tibeti angol szótára és az általa összeállított nyelvtankönyv. A tárlókban látható Napóleon egyiptomi hadjáratakor készült, gyönyörűen kivitelezett album is, vagy akár az amerikai függetlenségi nyilatkozat hiteles másolata is. Feleségének, Bethlen Zsuzsannának 2000 példányt számláló könyvtárával együtt, amely teljesen mértékben megőrződött, Teleki gyűjteménye 40.000 kötetet tesz ki. A Teleki–Bolyai Könyvtár állománya meghaladja a 250.000 kötetet.