2022. október 3., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Munkaerőt keresnek az Ormatinhoz

Több mint három évtizede a hulladékpiacon

Havonta közel száz tonna vas és majdnem ugyanennyi műanyag gyűl be a maroskeresztúri Ormatin-Mur céghez. A rendszerváltás utáni időszakban alakult, 31 éve a hulladékgazdálkodás és ezáltal a környezetvédelem terén tevékenykedő vállalkozás jelenéről a tulajdonos, Orban Ştefan távollétében lányával, Orban Anamaria szállításirányítóval, a cég gazdasági igazgatójával beszélgettünk. 

Az Ormatinnál kezdetben csak papírt és vasat vettek be, a későbbiekben egyebek mellett műanyaggal, alumíniummal, kartonnal és üveggel bővült a végső feldolgozóhoz küldendő hulladék fajtája. A cégnek jelenleg 23 alkalmazottja van. 

– Folyamatosan szükségünk lenne új munkaerőre, főként a válogatásnál, de nagyon nehezen találni megfelelő embert. Nemrég három személyt alkalmaztunk, és egy hónap múlva odébb is álltak – panaszolta a gazdasági igazgató.

Fotók: Nagy Tibor


Kiment „divatból” a fémlopás

Orban Anamariatól azt is megtudtuk, hogy több száz céggel állnak szerződésben a megyében és a megyén kívül, a legnagyobb mennyiségű hulladék ezektől, illetve közintézményektől – iskoláktól, pénzügyi igazgatóságoktól, polgármesteri hivataloktól – érkezik. Magánszemélyektől évek óta csak a személyazonossági igazolvány felmutatásával és a behozott anyag származásáról saját felelősségre tett nyilatkozattal vesznek be bármit is.

– Így a fémtolvajoknak például nincs nálunk keresnivalójuk. Igaz, az utóbbi időben, mióta mindenhol megjelentek a térfigyelő kamerák, vissza is szorult ez a jelenség. Régebben a tömbházak mellől a flekkensütőket is összeszedték, sőt az utcákról a kanálisfedőket is eltulajdonították az úgynevezett „gyűjtögetők” – jegyezte meg Anamaria, akitől arról is érdeklődtünk, hogy mennyit fizetnek a különböző hulladékokért.

– Ez nagymértékben függ az anyag minőségétől, mennyiségétől és a piaci mozgástól, az árak tehát szinte havonta módosulnak. Egy kiló vas értéke 60 bani és 1 lej 20 bani között változik, az archív papír kilója – ide tartoznak a könyvek, füzetek is – 10, a kartoné és a színes fóliáé 20, az átlátszóé 50 bani. 

– Milyen mennyiség gyűl össze havonta a különböző hulladékokból?

– Ez is időszakról időszakra változik, a nyári vakációban jóval kevesebb, mint ősszel vagy tavasszal. Átlagban 150 tonna karton, 100 tonna vas, 80 tonna műanyag, 30 tonna fólia kerül hozzánk. Innen nagyobb gyárakhoz továbbítjuk az árut végső feldolgozásra.

– Csökkent-e a forgalom a világjárvány idején, amikor sokáig zárva voltak a tanintézetek és a vendéglátó egységek?

– Érzékelhető volt a visszaesés, de sikerült túlélnünk ezt az időszakot. Az üzletekből, bevásárlóközpontokból egyébként sokkal nagyobb mennyiségű hulladék jött a korlátozások periódusában, az emberek ugyanis tartalékok felhalmozása céljából többet vásároltak.

Orban Anamaria


A rabok jól dolgoztak

Beszélgetésünk végén újra a munkaerőhiányhoz kanyarodtunk vissza. Orban Anamaria elmesélte, hogy a járványhelyzet előtt a marosvásárhelyi börtönnel kötött szerződés alapján rendszeresen vitt be a céghez 3–4 elítéltet dolgozni.

– Reggel autóval mentem utánuk, délután visszavittem őket. Meg kell hagyni, becsületes munkát végeztek – mondta a gazdasági igazgató, majd hozzátette: azért egyáltalán nem bánja, hogy a coviddal a rabok fuvarozása véget ért. 

Anamaria kiemelte, hogy azért is lenne nagy szükség új alkalmazottakra a hulladékok kiválogatásánál, mivel az újrahasznosításra érkező anyagok összetétele alapján sokan még mindig nem sajátították el a szelektív hulladékgyűjtés lényegét.

– Amikor kislányként édesapámmal Hollandiában jártam, meggyőződhettem arról, hogy az ottani emberek már akkor is tudták, mit jelent ez az egyszerű, a környezetvédelem szempontjából azonban nagyon fontos művelet – tette hozzá a gazdasági igazgató. 



Sokat késik a pályázatok kiértékelése

Várólistán a bölcsődeépítés

Az idei a várakozások éve volt Maroskeresztúron. Sohasem húzódott ilyen sokáig a benyújtott pályázatok elbírálása, így az elmúlt hat esztendőben jelentős beruházásokkal gazdagodó községben 2022 első kilenc hónapjában hirtelen lelassult az élet – tudtuk meg Kovács Edit második mandátumát töltő polgármestertől.

A községgazda úgy vélte, valószínűleg a bizonytalan világpolitikai helyzet is közrejátszott abban, hogy tavaly novemberben leadott pályázataikról közel tíz hónapig nem érkezett semmilyen visszajelzés. Látogatásunk napján – múlt szerdán – a legnagyobb, 34 millió lej értékű projekt, a községközponti tömbházak hőszigetelése, energiahatékonnyá tétele ügyében történt némi előrelépés.

– Erre az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében benyújtott pályázatunkra kaptunk egy kiigazításkérést, és a ma reggeli tanácsülésen el is fogadtuk a szükséges módosításról szóló határozatot, majd villámpostáztuk a dokumentációt. Szintén a PNRR keretében szerettünk volna bölcsődeépítésre lehívni pénzalapot. A két-három éves gyermekek szülei részéről hatalmas igény lenne erre a beruházásra – a napközi ugyanis telt házzal működik –, de a projektünk sajnos várólistára került. A Környezetvédelmi Alaphoz benyújtott két legrégebbi pályázatunkra – a székelykakasdi iskola zöldesítésére, valamint a község közvilágításának további korszerűsítésére – még nem kaptunk választ. Ez utóbbi kezdeményezésünk egy olyan, központilag irányítható rendszerre vonatkozik, amellyel a fény intenzitása napszakonként módosítható, éjszakára például csökkenthető lenne. Így a már meglévő, modern LED-es égők kevesebb áramot fogyasztanának. A mai energiaárak mellett nagy szükség van egy ilyen lépésre – jegyezte meg a polgármester, majd hozzátette: elképzelhető, hogy mire elfogadják a pályázatot, a lámpatesteket is ki kell cserélni. 

Az Országos Beruházási Alapnál (CNI) föld alatti parkolók kialakítására pályázott az önkormányzat. Ez ügyben jobbak a kilátások, a CNI ugyanis felvette a projektet a finanszírozható kezdeményezések listájára, így elkezdték összeállítani a dokumentációt. 

– A tömbházak körüli terület jogi helyzete nagyon rendezetlen volt, telekkönyveket kellett szétbontani, egyesíteni. A tömbházak alatti terület a telekkönyvek szerint kisebb volt, mint maga az épület, így módosítani kellett az iratokat. Ez mind megnehezítette a folyamatot – mondta el Kovács Edit. 

Szintén a CNI-nél egy sportbázis építésére is igényeltek finanszírozást, de egyelőre nem kaptak értesítést a pályázat elbírálásáról.

Kovács Edit


Leaszfaltozzák a kakasdi mellékutcákat

Az Anghel Saligny program keretében három projektet is benyújtott a község: a székelykakasdi mellékutcák aszfaltozására, három községközponti utca korszerűsítésére és a vízelvezető sáncok javítására igényeltek támogatást. A kakasdi mellékutcák pályázata lett nyertes, így a héten meghirdetik a tervezésre és kivitelezésre vonatkozó licitet. A korábbi infrastrukturális fejlesztésekből kimaradt keresztúri utcákat – a Kombinát utcát is beleértve – a kakasdi munkálattal egy időben helyi forrásból aszfaltozzák. 

Szintén önerőből újítják fel a székelykakasdi kultúrotthon színpadát, amely már nem volt biztonságos a fellépők számára, és a padlózatot is kicserélik. A munkálat múlt kedden kezdődött.

Helyi költségvetésből bővítik a keresztúri óvodaépület mögötti parkot is, ahol két régi épületet bontottak le, és jelenleg az építkezés elindításához szükséges engedélyre várnak. A parkban két pingpongasztal is helyet kap. 

Ami a magánkezdeményezéseket illeti, megtudtuk, hogy a közeljövőben két ipari parkkal gazdagodik a község: az egyiknél már elkezdődött az építkezés, a másik még engedélyeztetés alatt van. 

– Ez nagy pozitívum Maroskeresztúr fejlődése, a helyi költségvetés növekedése szempontjából. A nagyobb büdzsé lehetőséget biztosít arra, hogy bizonyos beruházásoknál kevésbé függjünk külső forrásoktól – fejtette ki a polgármester. 

A pályázatokra visszatérve a községgazda elmondta, hogy az eddigi nyertes projektjeiket már mind lezárták, a jelenleg tervben lévő beruházások összértéke pedig meghaladja a százmillió lejt. Kovács Edit bízik abban, hogy a hosszú szélcsend után végre beindul a pályázatok elbírálása, és a kedvező értékelések lehetővé teszik, hogy megszokott ritmusában folytatódhasson az önkormányzati munka. 



A korszerű tanintézetek települése

Új óvodaépület nyílt Maroskeresztúron

Maroskeresztúron az óvodásoktól a felső tagozatos iskolásokig minden gyermek új vagy nemrég felújított épületben kezdhette a tanévet.

A tanügyminisztériummal partnerségben épített óvoda első alkalommal fogadta az aprónépet és a legfiatalabb iskolásokat. A 2019-ben átadott napközi szintén még újnak számít, akárcsak a községközponti, korszerűsített és bővített iskolaépület, amelynek avatóünnepségét tavaly tartották.


A vadonatúj óvodába egy normál programú óvodás csoport, valamint a magyar tagozat előkészítő és első osztályosai járnak. Mindkét osztály tizenkettes létszámmal működik, az előkészítősöket Fülöp Panna, az elsősöket Nagy Imola Izabella tanítónő oktatja. A 29 fős, román tannyelvű Pillangó óvodai csoport pedagógusa Covaci Esterra Maria. 

A korszerű épület barátságos és tágas termeiben a legkisebbeknek megannyi játék, a nagyobbacskáknak okostábla áll egyebek mellett a rendelkezésére. Mindhárom helyiséghez külön mosdó is tartozik. Ottjártunkkor éppen az udvaron szaladgáltak, hintáztak a gyerekek. A kinti levegőzés alatt a tanítónőktől megtudtuk, hogy nemcsak a községből, hanem Malomfalváról és Nyárádtőről is vannak diákjaik, a két településen ugyanis nincs magyar oktatás. A kisiskolások egy kakasdi kislány kivételével már az óvodából ismerik egymást. Székelykakasdon egyébként az új tanévben csak első és harmadik osztály működik. A többieket, a felső tagozatosakat is beleértve, iskolabusz hozza a községközpontba, ahol az épületbővítésnek köszönhetően második éve kizárólag délelőtti oktatás folyik.

Az új óvodában tanuló előkészítősök éppen a látogatásunk napján írtak először, addig ugyanis csak rajzoltak és színeztek, az elsősök pedig folytatták a tavalyi tananyag átismétlését. A tantermekben minden padon ott díszelgett a gyermekek neve. A betanító pedagógusok – az angol- és a vallástanárnő – számára jelent ez nagy segítséget – magyarázták a tanítónők.

A 29 óvodásból ottjártunkkor mindössze heten voltak jelen, a többiek meghűltek, ezért otthon kellett maradniuk – tudtuk meg a mosolygós óvónőtől.



Községnapok és vadkár

A pandémia miatti két év szünet után szeptember második hétvégéjén került sor a maroskeresztúri községi napokra. A negyedik alkalommal szervezett rendezvénysorozatot a marosvásárhelyi gazdag eseménykínálat miatt tartották a megszokottnál kicsivel később, hogy a lakosság ne kényszerüljön választási helyzetbe – tudtuk meg Kovács Edit polgármestertől.

 Az ünnepi program a lassan hagyományossá váló biciklis felvonulással kezdődött az eddiginél hosszabb útvonalon. A továbbiakban díjazták a községbeli aranylakodalmasokat, akik legalább öt éve élnek Keresztúron vagy Kakasdon, ezúttal nyolc házaspár vehetett át oklevelet és pénzajándékot. A községnapi kínálatból a néptánc, a gyermekeknek szóló tevékenységek és a könnyűzenei koncertek sem hiányoztak, és persze a tűzijáték sem. A beharangozott nagy esők elmaradtak, így semmi sem árnyékolta be a jó hangulatot – összegzett a községgazda. 

Az időjárásnál maradva, arról is érdeklődtünk, hogy az aszályos nyár milyen mértékben érintette a termést. 

– Ennél sokkal nagyobb gondot jelentett a vadkár, ami idén sokszorosa volt a korábbi években tapasztaltnak. Arra is volt példa, hogy egy gazda egymás után három kártérítési kérelmet adott le három különböző területre a vaddisznók garázdálkodása miatt. A napraforgótáblákat a varjak pusztították. Tizenkét kérvény érkezett hozzánk ezen a nyáron, míg más években egy-két ilyen jellegű panaszt kaptunk – tájékoztatott a polgármester.