Maroskeresztúr

Vége a délutáni oktatásnak

Tágasabb lett a maroskeresztúri iskola

Amint arról korábban is beszámoltunk, a 4.700.000 lejes beruházás a 2014–2020-as időszakra vonatkozó Regionális Operatív Program (POR) keretében valósult meg. A munkálat belső mosdók kialakítását is magába foglalta az épület mindkét szintjén, ugyanakkor a bútorzat korszerűsítése, okostáblák felszerelése is a projekt részét képezte. A beruházás legnagyobb hozadéka természetesen a délutáni oktatás megszüntetése, amelynek következtében iskola utáni, úgynevezett after school foglalkozásokra is lehetőség nyílik – mondta a községgazda. 

Kovács Edit úgy véli, lassan az új napközi otthon bővítése is időszerűvé válik, a két éve felavatott, modern épület ugyanis egyre több kisgyermek számára jelenti a második otthont. 

Az iskola szomszédságában felépült a normál programú óvoda új épülete is, ottjártunkkor éppen az udvarrendezés zajlott. Az új óvodában három csoport számára alakítottak ki termeket, továbbá egy nagy előadóteremmel, külön játszótérrel is rendelkezik az ingatlan. Az óvoda és az iskola épülete előtt parkolót hoz létre az elkövetkezőkben az önkormányzat.

Megújult a kultúrotthon

Januárban adták át a maroskeresztúri felújított kultúrotthont, amely a vidékfejlesztési program révén 410 ezer euróból születhetett újjá. A régóta használhatatlan ingatlan rendbetétele és földszinti terének növelése mellett két próbatermet, valamint új mosdókat és öltözőket is magába foglalt a beruházás. 

Kovács Edittől megtudtuk, hogy egyelőre a helyi tanács üléseit tartják az épületben, amely a koronavírus-járvány miatti kötelező távolságtartás szempontjából ideális erre, ugyanakkor a községben szervezett oltáskampánynak is a kultúrotthon volt a helyszíne. Ekkor 42 lakos igényelte a vakcinát, a községben egyébként nem túl nagy az oltási kedv – tájékoztatott a polgármester. Kovács Edit hozzátette, hogy az óvodás csoportok tanévzárói is a megszépült kultúrotthonban voltak. A járványhelyzet miatt a tavaszleső vásáron kívül más rendezvényeket idén az önkormányzat mindeddig nem szervezett.

Bölcsődét is terveznek

A múlt évben az önkormányzat megvásárolt a maroskeresztúri Sport utcában egy közterületen levő, tágas magánépületet, amelynek kétféle rendeltetést szánnak. Az épület egyik részében orvosi rendelőt hoznának létre a hátrányos helyzetű lakosok számára, a létesítményben a konkrét egészségügyi szolgáltatások mellett betegségmegelőző tevékenység is zajlana. A kivitelezésre a megyeszékhelyi Alpha Transilvana Alapítvánnyal közösen a Norvég Alaphoz nyújtott be pályázatot a községvezetés.

Az ingatlan másik részében egy bölcsődét szeretnének kialakítani. Jelenleg a megvalósíthatósági tanulmány készül, a kivitelezéshez az elkövetkező időszak pályázati kiírásaira várnak.

Az idei munkálatok kapcsán Kovács Edit elsőként a székelykakasdi útjavításokat említette. A főutcát az elmúlt években a település központjáig leaszfaltozták. A továbbiakban a fennmaradt 600 folyóméternyi szakaszon, a falu végéig folytatódik a munka, amit az önkormányzat saját forrásból finanszíroz. A nehezen járható kakasdi utcákat lekövezték. Ugyanakkor felújították a maroskeresztúri Állomás utcai kisebb játszóteret. 

Idén újabb 15 térfigyelő kamerával bővül az eddig 125 kamerás rendszer, ezeket stratégiai pontokon szerelik fel: játszóterek, parkok, a szemétlerakók környéke. Két napelemes kamera beszerzése is kilátásban van, szintén helyi költségvetésből. Ezeket a térfigyelőket a Kombinát utcában szerelnék fel az illegális hulladéklerakás kiszűrése érdekében.

A 2021-es tennivalók között szerepel egy megvalósíthatósági tanulmány készítése sportbázis kialakítására a maroskeresztúri Iskola utcában. A községgazda egy uszodát is el tudna képzelni a létesítmény részeként.

Továbbá még két másik pályázat benyújtásán is dolgoznak. Egyik a székelykakasdi iskola működésének költséghatékonyságát célozná, többek között napelemes rendszerek telepítésével, a második a közvilágítás további korszerűsítését foglalja magába az egész község területén.

Kakasdon is volt medvetámadás 

A polgármester hivatalos Facebook-oldalán egy július 24-i bejegyzés ad hírt a múlt hónapban Székelykakasd határában, a legelőn bekövetkezett medvetámadásról. A nagyvad hét juhot tépett szét, emberéletben szerencsére nem tett kárt. Kovács Edit arra kérte közösségi oldalán a lakosságot, hogy kerüljék a környékbeli erdőket, az állat ugyanis még jó ideig a közelben tartózkodhat. 

A nemkívánatos eset kapcsán a községgazda szomorúságának adott hangot, amiért a vidéken élő embereknek az egyre nagyobb veszélyt jelentő állat miatt le kell mondaniuk az erdőjárásról, a medvetámadások ellen hozott sürgősségi kormányrendeletet pedig szemfényvesztésnek nevezte. 

– A rendelet átruházza a felelősséget a helyi szinten megalakuló, polgármester vagy alpolgármester vezette sürgősségi beavatkozó csapatra, amelynek joga van dönteni a nagyvad eltávolításának módjáról, elsőként az elhajtásról, ami után az állat nagy valószínűséggel visszatér. A döntés joga ráadásul kizárólag a belterületeken elkövetett medvetámadásokra vonatkozik, a külterületnek számító székelykakasdi legelőn történtek esetében például nem is lehet élni vele – szögezte le Kovács Edit. A községgazda szerint a medverezervátumok létrehozása jelentené a megoldást, annál is inkább, mivel az országban szép számmal vannak a célnak megfelelő területek.

„Nem lehet fontosabb…”

Beszélgetésünk végén a július 7-én éjszaka az Azomureşnél bekövetkezett robbanásról is kikértük a polgármester véleményét. Kovács Edit szerint olyan új mérőműszerek beszerzésére lenne szükség, amelyek valós paramétereket mutatnak a kombinát légszennyezéséről, az ammóniakibocsátásról. A felszerelést a környékbeli önkormányzatok közösen is megvásárolhatnák – vélte a községgazda, aki szerint a létesítményt legalább 40 kilométeres távolságra kellene költöztetni a lakott területektől, ez az alkalmazottak utaztatása szempontjából sem jelentene gondot. 

– A megyeszékhely és a községünk közvetlen közelében ketyegő „időzített bomba” kapcsán mindig azt szoktam mondani, hogy egy magánvállalkozás nem lehet fontosabb 300 ezer ember életénél – összegzett Maroskeresztúr polgármestere. 

György Noémi üzenő karkötői

,,A lelkem is beléjük bogozom”

György Noémi életszeretetéből, szépérzékéből örömmel osztogat mindenkinek. Csuklóra, bokára, nyakra, zsebbe – attól függően, ki hova kéri a nagy gonddal font, csomózott, léleksimogató jelképekkel és üzenetekkel is ellátott alkotásokat. 

A maroskeresztúri ház udvarán színes karkötőktől roskadozik az asztal. 34 éves, csupa mosoly vendéglátónk a kapu előtt vár, izgatottan üdvözöl, és terel is befele boldogan. Édesanyjával hellyel kínálnak – kint, bent, ahol csak szeretnénk –, mi pedig fotós kollégámmal a kinti, többszemélyes hintát választjuk, amin Noémi szép időben munkálkodik. Itt hallgatjuk a fiatal nőt, amint kedves, csicsergő hangján újjászületésről és kifogyhatatlan erőforrásokról mesél.

– Iskolás koromtól szerettem kézimunkázni. Szalvétagyűjteményem volt, ajándéktasakokat és -dobozokat készítettem. Anyukámtól tudom, hogy nagytatám, az ő édesapja kosarakat font, talán innen a hajlam a későbbi szenvedélyem, a karkötőfonás iránt. Hogyan kezdődött? 2009-ben agydaganattal műtöttek. Azután teljesen megváltozott az életem, mindent elölről kellett tanuljak, még azt is, hogy anyukámat felismerjem, aki a két testvéremmel együtt mindenben támogatott. Felborult a hormonrendszerem, így endokrinológushoz kerültem, és még hetekig kórházban voltam. A daganattal egy kiváló orvos, Lupsa doktor operált. Ő biztatott, hogy lassan fel fogok épülni, de találjak magamnak valamilyen elfoglaltságot, ami nem megerőltető, és ami megvéd a depressziótól. Így kerültek képbe a karkötők, amiket azóta is imádok készíteni. Jó érzés élni, és én minden napért hálás vagyok.

– A műtét előtti nyáron vettem észre, hogy nagyon lefogyott a lányom – vette át a szót az édesanya. – Szeptember vége felé egyre többször fájt elviselhetetlenül a feje, vittük, hoztuk a sürgősségiről, ahol azt kérdezték, miért nem adok aszpirint neki. 

– Főleg éjszakánként tört rám a szorító érzés, amitől gondolkozni sem tudtam, és lélegezni is alig – szólalt meg újra Noémi. – Aztán meglett a diagnózis. A műtétem után egy patkó formájú heg maradt, ez az én szerencsepatkóm.

„Azt hittem, álmodom…”

– Hogyan tanultad meg a karkötőkészítési technikákat? – kérdeztem.

– Az internetről. 120 modellből 88-félét már ismerek, egyebek mellett a makramétechnikát. Mivel visszatérő ,,vendég” voltam a kórházban, először azért kezdtem el karkötőket fonni, hogy megajándékozhassam az engem ellátó egészségügyi személyzetet, így köszön- jem meg a kedvességüket, szeretetüket. De a környékbeli gyermekeknek is igyekeztem örömet szerezni, ugyanis a gyerekek a mindenem. Aztán 2017-ben megtartották az első maroskeresztúri falunapot, ahol kézművestermékeket is kiállítottak. Megkérdeztem Kovács Edit polgármestert, megengedi-e, hogy jövőre én is vigyek a karkötőimből, ő meg azt válaszolta, hogy „hát persze”. Azután tanultam meg a gumis karkötők készítését, amelyekre nevek, üzenetek is kerülnek. Az apró kiegészítőkkel együtt a lelkem is belebogozom minden darabba. Amikor eljött a 2018-as falunap, és megláttam, mekkora tömeg van a sátramnál, azt hittem, álmodom. Azóta sem fogyok ki a megrendelőkből. A Bratari Noémi Gy Facebook-oldalon is megtekinthetők a termékeim, oda is sok kérés jön a kliensektől. 

Megszületések ünnepére

Nemsokára előkerül a táblagép, és vendéglátónk egyenként mutatja végig a szebbnél szebb karkötők viselőit a kétnapos Sarától és a szintén apró Péterkétől a hercegnős, autósmárkás modelleket kereső nagyobb gyermekeken át a szíves, virágos mintákat választó szerelmes párokig, menyasszonyokig. A felékesített csuklók között nagyszülőt is találni, és a családi fotó sem ritka a megrendelők között, hiszen gyakran az összetartozást jelképezi a közös ajándék. Az egyik karácsonyra egy megrendelő 13 karkötőt kért, hogy minden közeli rokonnak jusson. Ugyanakkor arra is többször volt példa, hogy édesanyák a megszületendő gyermeküknek rendeltek parányi kézre valót. 

Nemcsak a környékről vagy a megyéből, hanem távolabbi vidékekről, például Aradról is jött már kérés, de Noémi karkötőiből Magyarországra és Amerikába is ,,vándorolt” pár darab. A termékkínálat idővel kulcstartóval, bokára illő ékszerrel és cumilánccal bővült. A karkötők gazdag választékában pedig megjelentek a shamballa ásvánnyal ékesített modellek, de ha a kliens aranyból készült apró ékszert, medált visz belefonatni a karkötőbe, az is megoldható.

– Nem létezik teljesíthetetlen kérés. Ha épp nincs készleten az, amit a megrendelő szeretne, rövid időn belül lesz – mondja határozottan a mosolygós kézműves, aki mindig hétfőnként teszi postára munkáit. Az alapanyagot – a cérnát, illetve a díszítőelemként szolgáló gyöngyöket, kagylókat, betűket – nagy tételben Bukarestből rendeli – tudjuk meg az egyik kulisszatitkot. Aztán maguk a karkötők, láncok, kulcstartók veszik át a szót, a rajtuk olvasható üzeneteké a főszerep. „Ne add fel, légy erős!” – biztat egy zöldes modell, míg egy tisztaságot árasztó, kék-fehér összeállítás Noémi életfilozófiáját hirdeti: „Minden nap egy áldás!” A mosolygós karkötőkészítőt hallgatva, munkáit megcsodálva egyértelműen érezzük: ennek a tanításnak az ő esetében (is) minden szava igaz.