2021. október 27., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Tán nem látható a pokol,

de mégis itt van valahol.


Ahol a láng belénk harap,

arcunk helyén kék égdarab.


Az is lehet, hogy fekete,

mint az ördög lehelete.


Tintába mártott papiros

a gyehenna, nem tűzpiros,


hiszen így sokkal egyszerűbb

átugorni minden betűt,


míg szó a szóval összeér,

s az is sötét, mi hófehér,


mert eltakar a lázadás,

folyómedret az áradás.


Testem-lelkem már lobogó,

rajta a címer csak logó.


Kivágom díszes címerem,

egszínkék maszk vagy, Istenem!


Rejtőzködöm, tehát vagyok,

s amikor látszom, meghalok.


*Markó Béla A haza milyen? című 70. születésnapi kötetből


Hrabal- és Pilinszky-plakett a Tokaji Írótábor falán

Pokorny Attila bronzalkotásait az idei 49. táborozáson avatták fel