Március 22-e a víz világnapja

• 2012-03-21 15:56:59

• Vajda György

Az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték, hogy az ENSZ március 22-ét nyilvánítsa a víz világnapjává, ezzel felhíva a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. Azóta minden évben egy bizonyos téma körül zajlanak világszerte az események.

Fotó: Vajda György

Az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték, hogy az ENSZ március 22-ét nyilvánítsa a víz világnapjává, ezzel felhíva a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. Azóta minden évben egy bizonyos téma körül zajlanak világszerte az események.

Az idei rendezvények jelmondata: Víz és élelmiszerbiztonság. Mint ismeretes, a Föld felszínének mintegy 70 százalékát víz borítja, tengerek és óceánok formájában, az összes vízkészletből csupán 2 százalékot tesznek ki az édesvizek. Ennek legnagyobb része (az összes édesvízkészlet 77 százaléka) a sarki jégtakarók és gleccserek jegébe fagyva, illetve felszín alatti rétegvíz és mélységi víz (az összes édesvízkészlet 21 százaléka) formájában van jelen. A folyóvizek, az édesvízi tavak, a talajvíz, illetve a légkörben található vízpára alkotja a fennmaradó részt. Számtalan országban okoz égető problémát a tiszta víz hiánya, a szárazság által sújtott területek nagysága egyre nő. A vízhiány az emberi biztonság három alaptényezőjét fenyegeti: az élelmiszer-termelést, a környezet egészségét, valamint a társadalmi és politikai stabilitást. A világ legkülönbözőbb részeiből származó bizonyítékok arra utalnak, hogy ezek a veszélyek reálisak. Világszerte másfél milliárd ember nehezen vagy egyáltalán nem jut megfelelő ivóvízforráshoz. Több mint kétmilliárd lakoshoz nem jutott még el a minimális higiéniai körülményeket biztosító csatornahálózat.

Romániában a lakosságnak mintegy 57%-a csatlakozott a központosított szennyvízhálózathoz, de mindössze 46%-a juttatja vissza szennyvíztelepen keresztül a természetbe a vizet. Jó jel, hogy 2007 és 2011 között mintegy 2997,173 millió eurót fordíthattak az önkormányzatok a víz- és csatornahálózatok fejlesztésére. Ahhoz, hogy Románia víz- és szennyvíz-infrastruktúrája megfeleljen az Európai Unió elvárásainak, 2018-ig körülbelül 18,5 milliárd euró értékben kell beruházásokat eszközölnünk. Jelenleg hazánk ennek az összegnek körülbelül a felét irányozta elő vízinfrastruktúrával kapcsolatos fejlesztésekre. A Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium 5 milliárd euró értékben írt alá szerződéseket, ezzel az összeggel a minisztérium tervek leszerződése terén, uniós szinten, első helyen áll. A gondot a tervek kivitelezési üteme jelenti, ezért a lehívott források értéke nem haladja meg 280 millió eurót. Igaz, az idén ezen a téren is vannak előrelépések, hiszen 2012. január elseje – március 19. között a programot irányító hatóságnak 100 millió euró értékben sikerült kifizetési kérelmeket letennie – nyilatkozta Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter március 20-án, egy, a 2014-2020-as uniós költségvetési időszak előkészítésével kapcsolatos konferencián, Bukarestben.

A regionális operatív terv környezetvédelmi ágazatán keresztül 3,2 milliárd euróra pályázhat Románia. Ez a szükséglethez képest kevés ugyan, de ennek köszönhetően 2,9 milliárd euró értékben 22 projektet finanszírozhatnak, ezenkívül folyamatban van újabb 19 terv jóváhagyása, amelyekre az unió 1,8 milliárd eurót fordít. A Környezetvédelmi Alapból az idéntől az országos infrastruktúra-fejlesztési program révén ivóvíz- és csatornahálózat kiépítésére 1,3 milliárd lejt lehet fordítani, mi több, e program lehetővé teszi, hogy 2,4 milliárd lejt árvízvédelmi építményekre is költhetnek a pályázók – áll a szaktárca tájékoztatójában.

Az Országos Vízügyi Igazgatóság nagy figyelmet fordít a lakosság szükségletét kielégítő vízforrások megőrzésére, az ivóvíz minőségének a javítására. A legutóbbi felmérések alapján Románia felszíni vizeinek 78%-a megfelelő minőségű, 21%-a azonban nem teljesíti a szabványköveteléseket. Ugyanígy a talajvíz szempontjából 81,6% iható, míg 18,4% fogyasztásra alkalmatlan. Az is gondot jelent, hogy ezek a vízforrások az évszakoktól függően és földrajzi elhelyezkedésüket illetően egyenlőtlenül oszlanak meg. Ami azt jelenti, hogy az országban vannak bő- és jó minőségű vízforrással rendelkező régiók, illetve az év nagy részében szárazsággal küzdő vidékek. A csapadék eloszlása az utóbbi években a globális felmelegedés okozta időjárási körülmények miatt egyre kiszámíthatatlanabb. Ezért az Országos Vízügyi Igazgatóság szorgalmazza, hogy minél több víztározót építsenek meg, illetve olyan vízműveket létesítsenek, amelyekkel ellenőrzés alatt tarthatják a vízhozamokat – egyrészt az áradások megakadályozásáért, másrészt a vízkészletek ésszerű felhasználása érdekében.

Az ENSZ fenntartható fejlesztési világkonferenciájának akciótervéhez csatlakozott Románia elkötelezte magát, hogy a jelenlegi helyzeten javítva 2015-ig a biztos ívóvízforrással, illetve megfelelő csatornahálózattal sem rendelkező lakosság arányát felére csökkenti.

– Tiszta víz nélkül nem beszélhetünk egészséges környezetről, de egészséges lakosságról sem, éppen ezért az Európai Környezetvédelmi és Egészségügyi Miniszteri Bizottság társelnökeként elsődleges fontosságúnak tartom ennek az akciótervnek a minél magasabb szintű politikai támogatottságát, hiszen világszinten csak a politikum segítségével tudjuk hatékonyan integrálni a környezetvédelmi és egészségügyi politikákat – hangsúlyozta Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter a március 12–16. között Marseille-ben tartott hatodik Víz Világfórumon.

A víz világnapja nemcsak a politikusok, a döntéshozók figyelmét kell felhívja mindezekre az égető gondokra. A vízfogyasztók is tisztában kell legyenek azzal, hogy milyen nagy jelentősége van az egészséges vízkészletnek. Azért, hogy megőrizzük mindazt, amink van, mindannyian felelősek vagyunk. Elsősorban azáltal, hogy otthonainkban ésszerűen használjuk a vízkészletet, nem szennyezzük a folyóvizeket, tavakat, a vízpartokat, tisztán tartjuk a lefolyókat, árkokat, s megőrizzük azokat a vizes élőhelyeket, amelyek regenerálhatják a természetet, s mindezek mellett nagyon fontos korlátozni a fakivágásokat, erdőirtásokat, hiszen az erdő altalaja is jelentős vízkészletet tárolhat, nem beszélve az áradások megfékezéséről.