Rózsa István, XI. osztályos, Csíkszereda (Mellékletünket az Irsai Zsolt Ifjúsági Képzőművészeti Alkotótáborban készült munkákkal illusztráltuk)
Emlék itten minden fűszál,
Emlék itten minden kő;
Csak a múltakon merengek,
Mert itt nincsen már jövő.
Nincs jövő, mely szebb lehetne,
Mint a múltnak képe volt;
Kedves énnekem az emlék,
Habár elmúlt, habár holt.
Sőt, a jelent is csak halkan,
Észrevétlen engedem
Átvonulni, mint az árnyat,
E nekem szent helyeken,
Hogy röptével el ne fújja
A varázsló álmokat,
Mint madárszárny, a homokról
A kedvet, szent nyomokat.
S magam is oly csendes vagyok,
Le-lezárom szememet,
Hogy a fátylon át ne lássak,
Mely beborít engemet.
Mert jól tudom azt, hogy szívem
Megfájulna végtelen,
ha látnám, hogy min merengek,
Már csak múlt, – s nem lesz jelen!
(1857)