Magyarságtudat és szülőföld

Tamási Áron-emlékév-nyitó a magyar kultúra napján

A magyar kultúra napján tartott ünnepség egybeesett Marosvásárhelyen a Tamási Áron-emlékév nyitórendezvényével. Ez alkalomból a Maros Művészegyüttes és a Spectrum Színház előadásában bemutatták a 125 éve született székely író Tündöklő Jeromos című népi játékát. 

A nyitórendezvényt Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa szervezte, együttműködve a Magyarság Házával és a Maros Megyei Tanáccsal. Az elmúlt évben a járványhelyzet miatt nem kerülhetett sor nyilvános ünnepségre, de amint Tóth László főkonzul fogalmazott szombat esti köszöntőjében: – Sem a koronavírus-járvány, sem egyéb rendkívüli ok nem vezethet oda, hogy önként lemondjunk kultúránknak akár egy kis szeletéről is, hogy hagyjuk elsorvadni intézményeinket, megszűnni kiváló társulatainkat. Nemzeti kultúránk a legdrágább kincsünk, amely megmaradásunk és minden értelemben vett gyarapodásunk záloga. 

Ugyanezen gondolatokat erősítve meg, Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke így fogalmazott: – Magyarságtudatunkat erősíteni, értékeinket megőrizni és gazdagítani, anyanyelvünket továbbadni pedig úgy tudjuk, ha anyanyelven szerzünk tudást, anyanyelven imádkozunk, és gyermekeinket is úgy neveljük, hogy a nemzeti hovatartozásukat büszkén vállalják, éljék meg, és ápolják hagyományainkat. 

Tamási Ábeljének példája 

Új hőskort kezdtünk, ami a realitások hőskora lesz – parafrazálta ünnepi beszédében Tamási Áron 1931-ben publikált Czímeresek című társadalmi regényének szavait Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára –, ennek az új hőskornak a jellemzője, hogy az ember kiáll az általa vallott és képviselt értékrend mellett. Bátran cselekszik azért, hogy ez az értékrend formálja a világot. Tamási példamutatása ma is irányadó lehet számunkra. Az író kimondta, hogy az élet értelmét nem ott kell keresni, ahol sokan gondolják: távoli nagyvárosban vagy külföldi messzeségben, hanem a szülőföldön. A szülőfölddel való bensőséges kapcsolatban. 

Az elmúlt tizenkét évben közösen építettük fel és erősítettük meg a külhoni magyarság megtartó intézményeit – fogalmazott az államtitkár. – Az élet minden területén: a politikában, az oktatásban, a kultúrában, az egyházakban, a sportban, a gazdaságban. Minden korosztályban megerősítettük ezeket a közösségeket és a közösségek közötti kapcsolatokat. Több mint 300 ezer gyermek számára vált lehetővé a minőségi anyanyelvű oktatás a bölcsődétől a felsőoktatásig. 

A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága meghirdette, hogy 2022 legyen a cselekvő nemzet éve is. Az elmúlt tizenkét évben közösen bizonyítottuk be, hogy cselekvő nemzet vagyunk, mert felépítettük az erős intézményrendszert. Cselekvő nemzet vagyunk, mert gondoskodunk közösségeinkről, mert megtartóvá tettük közös szülőföldünket. Ez a bátor cselekvés volt Tamási Ábeljének egyik fontos ismertetőjele. 

Emberközelben

A szombat esti ünnepségen megnyílt a Kultúrpalota előterében Bálint Zsigmond fotóművész Emberközelben című kiállítása. A szociográfiai igényességgel készült munkák valósághűen tükrözik az erdélyi magyar falvak embereinek hétköznapjait. A 84 éves Bálint Zsigmond több mint fél évszázada dokumentálja a paraszti élet ünnepeit és dolgos napjait. A mostani kiállítás érdekessége, hogy a felvételek az utóbbi másfél évtizedben készültek, és egy olyan világot mutatnak be, amely nemsokára végleg eltűnik. Kalotaszegtől a Gyimesekig, a Mezőségtől a Küküllő mentéig több száz portára kopogtatott be a kíváncsi fényképész, és csak miután elnyerte a vendéglátók bizalmát, vette elő fényképezőgépét, és nyomta meg a kioldógombot. Ezért lettek annyira őszinték a felvételek. Beszélnek hozzánk a képek, mintha szüleink, nagyszüleink asztalánál ülnénk. Az elmúlt évtizedek hamisítatlan lenyomata olvasható ki a velünk szembenéző tekintetekből. 

A tárlat hangulata kiváló nyitánya volt a táncjátékba komponált Tamási Áron-népszínműnek.