Magyarok leszármazottai egy török faluban?

(Folytatás a március 1-jei lapszámból)

Évekkel ezelőtt jó párszor megfordultam Macarköyben. Ali barátom jóvoltából megismerkedtem a település öreg embereivel, megnéztem a temetőt is, de semmilyen magyarokra utaló nyomot nem fedeztem fel. Ali akkor kilencvenvalahány éves anyja is úgy tudta, hogy a falu neve a ma-kar-adzsare, a mai madzsar az arab ma, azaz víz szóhoz köthető, és nem a magyarokhoz, akikről itt nem tudnak, nem hallottak semmit. A faluban tényleg nagyon sok a víz, a forrás, a patak. A nép öntözéses földműveléssel foglalkozik. 

Visszatérve a gebizi sírkövekre: érdemes lenne megbogarászni a magyarországi, különösen a Nógrád megyei települések temetőit, mivelhogy a legenda szerint egy Nógrád megyei falu tagadta meg az adófizetést a hódoltság idején, s ezért büntetésből deportálták őket. Fel kellene lapozni a szakirodalmat, hogy létezik-e ilyen egyáltalán, hogy ismertek-e errefelé a gebizi motívumok, formák és díszítőelemek? Vajon van-e hasonlóság valamilyen formában, létezik-e a gebizi ornamentika a magyar hagyományban? 

A gebizi magyarok valós vagy kreált legendájának a megértését tovább nehezítik a következő kérdések:

1. Miért nem kutatnak maguk a gebiziek a levéltárakban, hogy több információt szerezzenek őseikről, hogy pótolják a hiányzó lapokat a falu történetében?

2. Miért nem kutatja senki a Gebze vagy a Sorkuma-yayla környéket? Az ott fellelhető, ugyancsak furcsán faragott és díszített sírkövek igazolnák a legendát…

3. Miert nem maradt Gebizben egyetlen magyaros család-, patak- vagy dűlőnév?

4. Miért találhatók Aspendos mellett is ugyanolyan sírkövek, mint Gebizben, noha azt a helyet nem hívják, nem hívták soha Macarnak?

5. Van-e kapcsolat a Serik melletti Macarköy és a Gazipasa közelében talalható Macarköy között?

6. Miért erősítik a modern kutatók, hogy a gebizi NIMET családnak köze lenne a magyarsághoz, és a neve torzított Német vagy Németh lehetett eredetileg? Tudtommal az oszmán időkben a németre, osztrákra a nemcse kifejezést használták.

7. Egyazon nép hagyatékai-e a Gebiz Macarköy központi temetőjében látható sírkövek, a Güzel Pinar Su (Szép forrásvíz) felé tartó út két oldalán található temető, illetve a Haci Osman köyü (Hádzsi Oszmán köjü, azaz Hádzsi Oszmán falu) nevű helyen, az út mentén elkorhadt kopjafával díszített temető sírkövei, a Yikik Cami (Jikik dzsámi) nevű helyen, a vízesésekhez és a pisztrángtenyészetekhez vezető út két oldalán található temetők kövei, a Tüngüslü Araplar (Tüngüszlü Árráplár) nevű leégett és elpusztult erdőben található temető tönkrement sírkövei és a Gözler nevű helyen, fent a hegyekben, a kecskepásztorok itatójához közeli gazos és elhanyagolt temető?

Berecz Edgár