Magyarbükkös

Felújították az egykori Kemény-kúriát

– A Kemény-kúria eredetileg egy L alakú épület volt, a főúttal párhuzamos homlokzati részt időközben lebontották. Az épület 1907-től már községi épület volt, itt működött a tanács, az ingatlant senki sem kérte vissza. 2018-ban jött az ötlet, hogy újítsuk fel az épületet, így elindítottuk a procedúrát. Egy helyi akciócsoport révén (GAL) uniós forrást sikerült erre a célra elkülöníteni, és 2020-ban nekifogtunk a felújításnak. Mivel a kúriát 1635-ben építették, az alapja megrongálódott az évek során, Amikor a munkások elkezdték a beavatkozást az aláalapozáshoz, az épület eleje a saját súlya alatt megrogyott, és összedőlt. Miközben a falak összeomlottak, a tető a levegőben lógott, nagyon csúnya látvány volt. A szakemberek segítségével át kellett alakítani az egész tervet, és módosítani kellett a kivitelezést. A felújításból újraalapozás és újraépítés lett, az épület első részét, ahol a polgármesteri iroda is van, teljesen újjáépítettük. Hála Istennek, az RMDSZ révén sikerült az államkasszából egy jelentős összeghez jutni. A Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökségtől is voltak a helyszínen, a statikusok is megnézték az épületet, s látták, hogy indokolt a támogatás igénylése. Ahogy az összeget megkaptuk, nekiláttunk a munkának, a nagyját 2022-ben befejeztük, a kisebb munkálatokat pedig idén tavasszal végeztük el. A beruházás 1,12 millió lejbe került. Amíg folyt az építkezés, a polgármesteri hivatalt el kellett költöztessük egy bérelt magánházba – tájékoztatott Mihály Ferenc polgármester. 

Az épület lejtős területen fekszik, ezért az utcára eső részén alagsort is kialakítottak. Itt kap helyet a családorvosi és az állatorvosi rendelő. Ugyanitt van a kazánház, ahol fával működő kazánt helyeztek üzembe, mivel az önkormányzatnak 185 hektár saját erdeje van, és így az épület fűtésére kitermelik a tüzelőt, ezzel jelentősen csökkentik az épület fenntartási költségeit. 

– Próbáltunk úgy eljárni és úgy alkudni a kivitelezőkkel, mintha a saját épületünket építettük volna. Az alkuval sikerült „visszavenni” az árakból, mert mindenki próbál minél magasabb árat kérni. Volt úgy, hogy majdnem ötszörös árat kértek például a bútorzatért. Próbálkoztak. Odafigyeléssel költséghatékonyabban meg lehet oldani dolgokat – tette hozzá a polgármester. 

A magtár felújítása is sorra kerül

A Kemény-kúria udvarán található az uradalmi magtár, ami nagyon elhanyagolt állapotban van. Az önkormányzat jelenleg három helyiséget használ az épület földszintjén. Amikor rákérdeztünk, hogy mi lesz a magtár sorsa, a polgármester kijelentette, hogy nem zárkózik el a gondolattól, hogy ezt az épületet is felújítsák, amihez pályázati forrásokat keresnek. 

– Arra gondoltunk, hogy öregotthont vagy panziót alakítunk ki. Nem tudjuk pontosan, hogy mi lesz az épület rendeltetése, de lépni fogunk – mondta a polgármester.

Düledező malom rontja a faluképet

A Kemény-kúria szomszédságában egy omladozó épület áll, a régi malom, ami évek óta leállt. Annak idején, az első világháború előtt részvénytársaságként hozták létre. Az ingatlant visszaigényelték, tíz tulajdonosa van. Az önkormányzat csak két tulajdonossal tudta felvenni a kapcsolatot, ők kisrészvényesek örökösei, nem fűződik érdekük a malomhoz. A többi tulajdonos nem jelentkezett. Egyelőre nem lehet tudni, mi lesz a roskadozó épület sorsa, amiben még a felszerelések, gépek is bent vannak. Tény, hogy az épület nagyon rontja a faluképet, a Kemény-kúria környezetét. Legjobb megoldás lenne, ha az örökösök az önkormányzattal meg tudnának egyezni, s átadnák a malmot nekik, hogy mentsék a még menthetőt. A polgármester szerint múzeumot kellene létrehozni benne, amiben a malmot időnként beindítanák. 

A gyermekvállalás menti meg a közösséget

A magyarózdi egyházközség parókiáján Barta Aladár lelkipásztor és felesége, Barta Beáta tiszteletes asszony fogadott. Három kisfiúk, az ötéves Samu, a négyéves Peti és a legkisebb, Andráska pillanatok alatt bemutatkoztak, és hamar összebarátkoztunk. Mielőtt még komolyra, azaz a gyülekezet életére fordítottuk volna a szót, a fiúk beszámoltak arról, hogy ki mi szeretne lenne, ki melyik állatot szereti, hogy Andráskát is beíratták a szomszédos épületben működő óvodába, s így a családjukból immár hárman fognak óvodába járni. Sőt, Samu azt is elárulta, hogy a télen újból gyermekáldás elé néznek. Még lesz egy gyerekünk! – mondta. 

Barta Aladár tiszteletes úrral szép családjáról, a szolgálatról, a gyülekezetről, a templomról beszélgettünk.

A stratégiákon túl rajtunk múlik a jövő

– A feleségem magyartanár, Torockón kezdte a pályáját. Amikor a magyarózdi gyülekezetbe kerültünk, csak két gyermekünk volt. 

Az volt az elképzelés, hogy Marosludason magyartanári állása lesz a feleségemnek, de nemcsak ez volt a döntésünk hátterében, hanem az Úristen igei vezetése is Magyarózdra terelt bennünket. Nagyon megszerettük a gyülekezetet, kedveljük a csendes helyeket, kisgyermek nevelésére nagyon alkalmas ez a környezet. Kedves hely, s az emberek is nagyon kedvesek – mondta a lelkész.

– A gyülekezet 240 lelket számlál. Gyerek is van, igaz kevés, óvodában 6-7, ugyanannyian az iskolában. Bár a gyülekezet tagjai jobbára idősek, húsz és harminc év közötti fiatalok is vannak. Úgy látom, Ózdon van remény, amennyiben a fiatalok a ma dívó gondolkodásmódtól eltérően családot alapítanak, és gyerekeket vállalnak. Van életerő a gyülekezetben, s rajtunk múlik a jövő. Sok stratégiát dolgoztak ki a politikusok és az egyház, de legtöbbször papíron maradnak az elképzelések, majdnem semmi sem lesz belőlük, mert végső soron az embereken múlik, hogy vállalják-e a gyerekeket vagy sem – hangsúlyozta a lelkész.

A faluból való elvándorlás eredménye, hogy az erőteljes református gyülekezet lélekszáma 1950 és 2001 között 769-ről 365-re csökkent, s húsz év leforgása alatt újabb 120 lélekkel lettek kevesebben. A lelkész mégsem siránkozik emiatt, hanem személyes vállalásával mutat példát a közösségnek.

Ami a gyülekezet templomlátogatását illeti, a létszámhoz képest szép számban, körülbelül 20-25 százalékban vesznek részt az istentiszteleten. Ide járnak a Bonus Pastor Alapítvány rehabilitációs programjain részt vevő személyek is, ami kétszerese a kerületi átlagnak. A nyári időszak kivételével heti rendszerességgel van felnőtt-bibliaóra és a gyerekeknek vallásóra. 

Idén négyen konfirmáltak, tavalyelőtt egy konfirmándusuk volt, és két év múlva ismét lesz, aki vallást tegyen hitéről.

Megrepedtek a falak, a templom újabb javításra szorul

A magyarózdi református templom 1909-ben épült. A régi templomot, akárcsak a kastélyt, Pekry Lőrinc építtette a XVII. században. Az ősi templom megrongálódott, a XIX. század végén új templom építésének szükségessége merült fel. Az új templomot a régi helyén építették, és 1910. augusztus 27-én szentelték fel. Emléktábla jelzi, hogy „Isten dicsőségére épült báró Radák kegyes alapítványaiból és a hívek filléreiből dr. Kenessey Béla püspök, Jancsó Lajos esperes, G. Kovács István lelkész, Korondi Ferenc gondnok idejében 1909”.

A régi templomból az 1730-as évekbeli szószékkoronát, illetve az 1883-ban az akkori főméltóságok által a templom szószékére és úrasztalára adományozott terítőket mentették át. Az orgona egy rákospalotai orgonaépítő munkája a XX. század elejéről. 

– A mostani templom torony felőli része szemmel láthatóan megrepedt, a torony megsüllyedt és magával rántja a templomhajót is. Jelenleg szakemberek vizsgálják, mi okozza a torony süllyedését. Ez nem először fordul elő, hiszen a jegyzőkönyvek megörökítik, hogy 1931-ben, alig 22 évvel az építés után, az akkori presbitérium és lelkész engedélyt kértek könyöradomány gyűjtésére, mert „a templom nagyméretű javítást kívánt”. Akkor öt vaspánttal fogták össze a templom boltozatát – mondta el a lelkész. 

A templom hátsó részében található a régi parókia mestergerendája, amely az 1766-os évszámot örökíti meg. Ez olvasható rajta: „Méltóságos gróf Pekry Erzsébet Therézia asszony csináltatta 1766 esztendőben.” A templomban őrzik a grófi család 1760-as évekbeli sírkövét is, nem tudni honnan került a templomba, s azt sem tudják, hol lehettek a főméltóságok sírjai – tette hozzá Barta Aladár lelkipásztor. 

A templom szomszédságában található a volt felekezeti iskola épülete is, amit az önkormányzatnak adtak át, amely kultúrotthonná alakította. Az emeleten – holland támogatással – korszerű vendégszobákat alakítottak ki.

A parókia mellett található még egy épület, amelyben az orvosi rendelő működik. A rendelőben a cintosi családorvos, dr. Horváth Éva hetente egyszer rendel. Itt működik a gyógyszertár is, ahová heti egy alkalommal jár ki gyógyszerész Marosludasról. Az épület felső szintjén a holland, hasselti támogatók lakása található, akik most is segítik a gyülekezetet, és évente kétszer-háromszor eljönnek Magyarózdra.