Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2013-11-04 16:12:21
Veszprémben tegnap megkezdődött a magyar tudomány ünnepének 2013. évi rendezvénysorozata.
A magyar tudományt 1997 óta ünneplik november 3-án, annak emlékére, hogy 1825-ben Széchenyi István ezen a napon ajánlotta fel birtokainak egyéves jövedelmét a Tudományos Akadémia megalapítására. November 3. először – egy kormányrendelet alapján – a magyar tudomány napja volt, majd az Országgyűlés 2003-ban hozott határozata alapján a magyar tudomány ünnepe lett, amelyet immár több mint egy évtizede egy hónapon át tartó tudományos rendezvénysorozat követ.
Széchenyi 1825-ben tett ajánlatához többen csatlakoztak, így az 1827. évi XI. törvénycikk már 250 ezer forint alaptőkével mondhatta ki az akadémia megalakulását. A Tudós Társaság alakuló gyűlését 1830. november 17-én tartották Pozsonyban, ahol Teleki Józsefet elnökké, Széchenyi Istvánt pedig alelnökké választották. A testület akkori alapszabálya szerint 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé. Székhelye Pest lett, ahol 1832-ben tartották az első közgyűlést, és a Tudós Társaság tevékenységével a magyar tudományos élet központjává tette Pest-Budát.
A társaság az Akadémia nevet 1840-ben vette fel. Az 1850-es években az Akadémia épületére kiírt nemzetközi pályázatra beérkezett tervekkel az építési bizottság tagjai nem voltak elégedettek, ezért 1861-ben a berlini August Stülert kérték fel tervezésre. A székházat 1865. december 9-én avatták fel, ez a palota volt az első jelentős neoreneszánsz épület Magyarországon.
1949-ben – főleg szovjet mintára – átszervezték az intézményt: minden tudományos kutatás központi főhatósága lett minisztériumi szinten, irányította a tudósképzést és a tudományos minősítést, az 1949-ben kizárt tudósokat az 1989. évi közgyűlés rehabilitálta. Az 1990-es évektől ismét az akadémiai választott testületek és az elnök irányítja a munkát, a kutatóintézeteknek nagyobb önállóságuk lett, és a tudományos minősítések új rendszerében az egyetemek több jogot és lehetőséget kaptak.
Az 1994-ben elfogadott akadémiai törvény szerint az MTA önkormányzati elven alapuló tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudományos eredmények terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete Magyarországon és külföldön. Az MTA-nak napjainkban 11 tudományos osztálya működik.
A tudomány világévének 1999-ben rendezett budapesti konferenciáján a magyarok kezdeményezték a tudomány világnapjának megtartását, amelyről 2001. november 3-án az UNESCO határozott. Az első világnapot 2002. november 10-én tartották.
Magyarország jelentős lépést tett a nemzetközi tudományos együttműködés szervezésében azzal is, hogy 2003 óta négy alkalommal rendezett Budapesten tudományos világfórumot.
A magyar tudomány ünnepe idén a velünk élő tudományról szól. A veszprémi nyitóünnepséggel kezdődő programokon országszerte olyan tudományos eredményeket ismerhetnek meg a résztvevők, amelyek felfedező kutatásokon alapuló célzott fejlesztések révén születtek meg, és jelen vannak mindennapjainkban, egyebek mellett infokommunikációs eszközeinkben, intelligens háztartási gépeinkben vagy hatékony gyógyszereinkben. A rendezvénysorozat rávilágít arra, miként befolyásolja a mindennapi életben alkalmazható termékek piaci értékét, piacképességét a fejlesztés során hozzáadott szellemi értékek újszerűsége.