A magyar szabadságnak partnereket kell nyernünk

Ma ismét együtt vagyunk a Postaréten, bár a magyar szabadság ezer sebből vérzik. Azért vagyunk ma is itt, mert – a költőt parafrazálva – hinni akarunk hitetlenül is a jövőnket szavatoló magyar szabadságban.

Fotó: Vajda György

Ma ismét együtt vagyunk a Postaréten, bár a magyar szabadság ezer sebből vérzik. Azért vagyunk ma is itt, mert – a költőt parafrazálva – hinni akarunk hitetlenül is a jövőnket szavatoló magyar szabadságban. Minden ellenséges szemlélettel szemben állítjuk, hitünkkel bizonyítjuk, hogy a magyar szabadság nem mások ellen támad, hanem az egészséges nemzeti, társadalmi és gazdasági jólétet szolgálja! – hangsúlyozta szombaton a Székely Vértanúk emlékművénél Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke.

Brassai arról beszélt, hogy bár statisztikai értelemben kicsiny nép vagyunk, de leleményes találmányaink világhírűvé nemesítenek minket. A zseniális magyar találmányok fejezetet nyitottak az emberiség egyetemes fejlődéstörténe-tében. Véleménye szerint „a XIX. századi reformkorban fogant nemzeti töltetű társadalompolitikai szellemiség több mint egy kis nemzet lázadása az elnyomó önkénnyel szemben – egy olyan szellemi pezsgés, mely meghatározta az egész Európa következő korszakainak társadalmi és politikai átrendeződését”. „A magyar szabadságot a korabeli XIX. század sem értette és a XXI. század is értetlenkedik. Ezért számolnunk kell azzal a komoly kihívással, hogy a szabadságot meg kell tudni fogalmazni, érthetővé és fogyaszthatóvá tenni! A mi dolgunk az, hogy a lázadásnál jobb eszközöket találjunk a szabadság megfogalmazására. Ez a valódi nagy kihívás! – jelentette ki a szónok –, hozzátéve, hogy Széchenyi, Kossuth és Deák szellemi örököseiként erre a kihívásra kell összpontosítsuk minden energiánkat”.

A történelem nagy tanítómester!

– folytatta, majd felhívta a figyelmet: „ma az a dolgunk, hogy a magyar szabadságnak partnereket nyerjünk meg! Először is a saját körünkben kell rendeznünk sorainkat, parttalan vitáinkat mederbe terelni, közös célunk mögé egységesen felsorakozni. Ez az első jó lépés! A második: partnerséget építeni a többséggel és Európával!” (…) „Az 1848-49-es szabadságharc idején sikerült megfogalmazni az egész Európában társadalmi átrendezkedést elindító magyar szabadságot, de nem sikerült tartós társadalmi fejlődést szavatoló partnerséget építeni hozzá. Hiszem, hogy képesek vagyunk a múlt bölcsességéből és hibáiból tanulni. Hiszem, hogy ez a tanulság jövőt kamatozik nekünk!” – mondta végül a megyei elnök.

A bátrak ünnepe

Peti András alpolgármester március 15-ét a bátrak ünnepének nevezte, mert, mint mondta, „bátorság kell ahhoz, hogy egy eszméért, a szabadságért valaki feláldozza az életét”. A közömbösség, közönyösség, nemtörődömség, a bizalmatlanság veszélyeire hívta fel a figyelmet. Ezt nevezte a társadalmi fejlődés egyik legnagyobb akadályának. Arról is beszélt, hogy a jogérvényesítés terén értünk el eredményeket, és kijelentette: „Hiszek benne, hogy Marosvásárhelyen, Erdélyben van jövőnk”.

Meg kell őrizni a magyar képviseletet!

Vincze Lóránt EP-képviselőjelölt a közösség erejének fontosságát hangsúlyozta, párhuzamot vonva az 1848-as csataterek és a jogainkért folytatott mai harcok különböző helyszínei között. Kijelentette: „Kitartóan követeljük a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatát, az igazi kétnyelvű utcanévtáblákat, mindenütt használni akarjuk anyanyelvünket, ahol erre törvény adta lehetőségünk van, kérjük az önrendelkezést, a kulturális autonómiát és Székelyföld területi autonómiáját”. A ma csatatereinek a polgármesteri hivatalokat és a különböző intézményeket, a bíróságokat, Bukarestet és a parlamentet, Románia kormányát, illetve Brüsszelt nevezte, amelyeken újból és újból harcot kell vívnunk jogaink érvényesítésért. Véleménye szerint március 15. üzenete 166 év távlatából is, hogy „egyetlen csatateret sem adhatunk fel, egyetlen helyszínről sem vonulhatunk vissza, magyar érdekképviseletünket meg kell őriznünk”.

Az RMDSZ megyei és marosvásárhelyi szervezetének központi rendezvényére a magyar szabadság napján, a Postaréten került sor. Felvonultak a Maros megyei hagyományőrző huszárok, Kovács András karnagy vezetésével a marosvásárhelyi összevont kórusok Kossuth-nótákat énekeltek, szavalatok színesítették az ünnepséget, elhangzott a Szózat, majd a koszorúzást követően a székely és a magyar himnusz.

A rendezvényen felszólalt Hidvéghi Balázs magyarországi képviselő. Kecskés Csaba unitárius esperes, Dénes Előd református lelkipásztor és Pap Noémi evangélikus lelkész mondott áldást.

Victor Ponta román, illetve Orbán Viktor magyar kormányfő üzenetét Soós Zoltán, a megyei múzeum igazgatója, valamint Lukács Bence Ákos konzul tolmácsolta.

A rendezvény után Borbély László politikai alelnök nyilatkozott: – Mi, magyarok, a történelem során sokat szenvedtünk, amikor hittünk egy jobb világban, hittünk abban, hogy egyik napról a másikra minden megoldódik. Ám a rendszerváltás óta eltelt 25 év, és még mindig bőven van amiért harcolni. Az üzenetem az, hogy ezt nem képzelem el másképp, mint ahogy 1989-ben elindultunk, és ahogyan az RMDSZ programjában megfogalmaztuk a különböző autonómiaformákat, az anyanyelv használatát. Sok mindent elértünk, de még van tennivaló. Ma itt felmutattuk, hogy lehet méltóságteljesen ünnepelni. A múlt hétfői szélsőséges megnyilvánulásokat el kell ítélni, de nem az a megoldás, hogy kitiltsunk embereket Romániából, vagy pereket indítsunk ellenük, hanem meg kell értetni a többséggel, hogy amit mi akarunk, nem ellenük van, az autonómia nem ördögtől való, és hogy meg lehet valósítani józanul, dialógus útján – mondta többek között a politikai alelnök.