A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezetének eltökélt szándéka, hogy tartós kapcsolatot építsen ki az itteni és a magyarországi gazdák között. Teszik ezt évek óta tapasztalatcserék szervezésével, közös agrárprogramok megvalósításával. Egyik ilyen kezdeményezés volt a fűszerpaprikamag termesztésének meghonosítása. E kapcsolatnak köszönhetően 2005-től az egyik legnagyobb hazai termesztő és értékesítő Ráduly Margit (fotón) volt. Csak volt, mert annak ellenére, hogy évek óta kiváló minőségű magot állított elő és juttatott el a begyűjtőhöz, az idén nem kötöttek vele újabb szerződést.
Ráduly Margit a hibrid fűszerpaprikamagot a Fűszerpaprika Kutató-Fejlesztő Nonprofit Közhasznú Kft.-től szerezte be 2005 óta, az ő segítségükkel indította be a termesztést, és mint ilyen, kizárólag nekik adta el a termesztésre alkalmas magokat. Nagy szakértelmet, odafigyelést és szinte 24 órás készenlétet igényel a magtermesztés – mondja a gazda. A virágokat a legmegfelelőbb időszakban kézzel kell beporozni, majd a termést is ugyanígy lehet begyűjteni, az érett termést egyenként kell kibontani, a magot kifejteni, majd szárítás és kezelés után csomagolni. Fóliaházban olyan körülményeket kell megteremteni, ami a legjobban megközelíti azt a természetes körülményt, ahol őshonos a növény. A teljes készenlét két hónapot tart, július elejétől augusztus 20-ig, amikor mintegy 5-7 napszámossal együtt megállás nélkül végzik el a beporzást, majd a begyűjtést, feldolgozást. Ellenőrizni kell a mag csíraképességét, s csak az a termelő kaphatja meg a termesztési jogot, aki betartja a szabályokat, amelyeket a kutatóállomás szakemberei szemmel tartanak. S hogy a laikus is értse, mit jelent ez a munka, itt egy példa: egy paprikában 50-60 szem van, 1 kg-ban pedig 125.000. Ráduly Margiték 5-6 kg termesztésével kezdték, majd elérték, hogy 55 kg-ot is sikerült előállítani.
Mindezek ellenére miért vállalták mindezt? Ráduly Margit biológus, növénytermesztéssel foglalkozott évtizedek óta, igazi szakmai kihívásnak tekintette a fűszerpaprikamaggal való foglalkozást. Másként nem is lehet, mondta, mert ha valamelyik tényezőt (hőmérséklet, beporzás) nem tartják be vagy nem csinálják szakszerűen, akkor akár egy nap alatt is tönkremehet a növény. A siker nem is anyagiakban mérhető.
Mindazok ellenére, hogy sikerült saját erőből kiépíteni a szükséges és megfelelő infrastruktúrát, tavaly december elsejétől átszervezték a kalocsai kísérleti állomást, és többszöri megkeresés után sem kötöttek szerződést a marosszentannai termesztővel. Az okot nem közölték ugyan, de állítólag nagyobb felvásárlópiacnak ígérkezik Kína, és inkább oda irányul most minden kapcsolat. S bár ígéretet kaptak arra, hogy jövőre felülvizsgálják a szerződési feltételeket, egyelőre semmi biztató jele nincs ennek.
Még szerencse, hogy Ráduly Margit nem csak paprikamag-termesztéssel foglalkozik. (Sz.m.: fűszerpaprika-őrleménnyel más gazdák is foglalkoznak Erdélyben, de magtermesztésre a körülmények miatt kevesen vállalkoznak.) Almapaprikamaggal is próbálkoztak egy évben, ez sem ment. A főtevékenység azonban a virágtermesztés, amelyet már háztól szállítanak el a moldvai felvásárlók, és ez – sok más marosszentannai községbeli termesztőnek is (mintegy 90 háztáji gazdaságban foglalkoznak ezzel) – biztosítja a megélhetést.
A termesztés folyamatos beruházást igényel. Rádulyék most cserélik le a fóliasátrakat, ugyanakkor ezen a területen is nagy konkurenciával kell szembenézni: a hollandiai világpiac kínálatával. Sokan már nemcsak termesztők, hanem viszonteladók is – tudjuk meg, a saját virágokat holland áruval egészítik ki. Pedig a különbség meglátszik – mondja a mérnöknő – olyan, mint a nagyáruházban a„felfújt” külföldi és a hazai zamatos paradicsom közötti.
– A Marosszentanna községbeliek híres, elismert növénytermesztők, a virágok mellett mindenképpen jó, ha mást is meghonosítanak. Erre kínált jó kilátást a fűszerpaprika-termesztés, amely valódi kapcsolatot jelentett a magyarországiakkal. Kár lenne ezt a partneri viszonyt megszüntetni, hiszen a politikai gesztusokon túl a határon átnyúló együttműködés ilyen téren erősítheti a magyar–magyar kapcsolatokat, s erre akár a mezőgazdasági minisztériumban is jobban oda kellene figyeljenek – állapítjuk meg közösen beszélgetésünk végén.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
