Mágnás Miska
2014-12-22 16:54:07
- Kaáli Nagy Botond
Az idei esztendő utolsó sajtótájékoztatóját tartotta hétfő délelőtt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, illetve a Tompa Miklós Társulat vezetősége.
Az idei esztendő utolsó sajtótájékoztatóját tartotta hétfő délelőtt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, illetve a Tompa Miklós Társulat vezetősége. A beszélgetés témája egyrészt a hamarosan véget érő év eredményeinek mérlege, másrészt a közelgő szilveszteri premier – Szirmai Albert legendás, Mágnás Miska című operettjének marosvásárhelyi előadása – volt.
Mint azt Gáspárik Attila, a színház vezérigazgatója és Keresztes Attila, a Tompa Miklós Társulat művészeti igazgatója elmondta, csodálatos évet zártak, nagyon elégedettek a társulat munkájával. – Pozitív módon fáradtak a társulat színművészei, nagyon sok előadást vittek színpadra mind itthon, mind külföldön. Egyre jobb produkciókban szerepelnek, és úgy gondoljuk, hogy valamilyen menedzsmentiskolában egyszer majd tanítani fognak minket, mert a társulat remek példája annak, hogy hogyan lehet három év alatt óriási nézőszámot elérni és megtartani motivációs eszközök nélkül, a minőség megtartásával. Ugyanannyi előadásunk volt, mint a tavaly (szám szerint 141), a látogatottságunk azonban tíz százalékkal nőtt, és a holnap (ma – a szerk.) esti előadáson vendégül láthatjuk a 30.000. nézőnket.
Ami a szilveszteri előadást illeti, a Mágnás Miska a Csárdáskirálynő után a legnépszerűbb operett, és mi remek szereposztással, illetve alkotógárdával mutatjuk be a vásárhelyi közönségnek. A produkció kiállítása gyönyörű lesz, húsz-huszonöt jelmezt kaptunk kölcsön a Szegedi Szabadtéri Játékok szervezőitől. Együttműködünk a Marosvásárhelyi Állami Filharmóniával, annak a zenészei kísérik a végig élő zenés előadást, amelyben a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem színész szakos hallgatói is fellépnek.
– Az operett eléggé megosztja a nézőket, a „vájtfülűek” eleve elutasítják, a nézők zöme azonban szereti; de ezen belül is különböző elvárások fogalmazódnak meg egy-egy operett-előadással szemben – tette hozzá Harsányi Zsolt, a produkció rendezője. – Véleményem szerint az operett világa nem kell kimerüljön a gügye helyzetmegoldásokban és a gyönyörű zenében. Olyan örök érvényű emberi történetekről, kapcsolatokról szól, amelyek kibontásra várnak. És ha mást nem is sikerül csinálnunk, csak kibontjuk ezeket, és valós érzéseket mutatunk meg, akkor azokat is meglephetjük, akikben élnek az operettel szembeni előítéletek. Erre nemegyszer volt már példa, elég, ha Mohácsi János vagy Keresztes Attila Csárdáskirálynő-rendezéseit említjük. Nagyon fontos dolog megemlíteni, hogy az operett- és musicalszínházak korában a Mágnás Miskát prózai színház adja elő. És a társulat színművészei megállták, megállják a helyüket ez esetben is.
Az előadás látványvilágával kapcsolatosan Sántha Borcsa díszlet- és jelmeztervező elárulta, hogy a kastélykertek stílusából indultak ki, és hamar rátaláltak egy olyan felületre – a mohára –, amely nagyszerűen visszatükrözi az ódonságnak, az arisztokraták világának, a vadászatnak a hangulatát. – 2015 hajnalán vagyunk, egy kissé el kellett emelnünk a teret a megszokott operett-előadásokból ismerős megoldásoktól. Újat is szeretnénk nyújtani, ezért art decós világot alakítottunk ki – mondta a díszlettervező az 1916-os, eredeti szöveggel bemutatandó előadásról, amely Keresztes Attila szerint ma is aktuális, és olyan emberi viszonyokról szól, amelyekben a huszonegyedik században is magunkra ismerhetünk.
A Mágnás Miska bemutatójára ez év december 31-én este 7 órától kerül sor, ezt megelőzően, december 30-án 19 órától nyilvános főpróbát tartanak. További előadások: 2015. január 2. (19 óra) – szabadelőadás, január 3. (19 óra) – Delly Ferenc-bérlet, január 4. (délelőtt 11 óra) – szabadelőadás, január 4. (17 óra) – Kántorné-bérlet. A Békeffi István és Kaszó Elek átdolgozásában színre kerülő darab szövegét Bakonyi Károly írta; versek: Gábor Andor. A szereposztás tagjai Tollas Gábor, Fodor Piroska, Kiss Bora, Biluska Annamária, Csíki Szabolcs, Varga Balázs, László Csaba, Bokor Barna, Galló Ernő, B. Fülöp Erzsébet, Benő Kinga, Fülöp Beáta, Barabási Tivadar, Benedek Botond, Korpos András, Somody Hajnal, Szabadi Nóra, Bálint Örs, Barabás Hunor, Dunai Júlia, Gaál Attila Csaba, Gyarmati Éva, Hollai Heisler Anna, Illés Alexa, Mihály Szilárd, Sebestyén Hunor, Tóth Szilvia, Wessely Zsófia. Díszlet- és jelmeztervező: Sántha Borcsa, koreográfus: Bezsán Noémi, korrepetitor: Strausz Imre István, zenei vezető, karmester: Incze G. Katalin, rendezőasszisztens: Fülöp Bea. Rendező: Harsányi Zsolt. A zenét harminctagú zenekar szolgáltatja, a produkcióban mintegy hatvan előadó lép színre.
