Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2012-02-29 13:00:01
A madárinfluenza vélhetően kevésbé halálos kimenetelű az emberek esetében, mint ahogyan az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vélte; az ENSZ szakosított intézménye eddig úgy becsülte, hogy a megbetegedések több mint fele végződik halállal – közölték egy új elemzés szerzői.
A Peter Palese, a New York-i Mount Sinai School of Medicine virológusa vezette tudóscsoport a Science című amerikai folyóirat online kiadásában megjelent elemzésében azzal érvelt, hogy a WHO túlságosan kisszámú H5N1 vírusfertőzéses esetre vonatkozó becslés alapján számította ki a halálozási arányt.
Palese és munkatársai nem közölték pontosan a madárinfluenzával fertőzött emberek körében általuk becsült halálozási arányt, de az elemzésükben szereplő adatok alapján úgy tűnik, az elmarad az 1 százaléktól.
A WHO kitart a saját számításai mellett, és többen bírálták Palese csapatának megállapításait arra hivatkozva, hogy félrevezető adatokon alapulnak. Február 23-ig a WHO 586 madárinfluenzás esetet tartott nyilván, közülük 346-an haltak meg, azaz a halálozási arány 59 százalékos.
A Science és a Nature című tudományos folyóiratok eddig azon vezető újságok között voltak, amelyek nem számoltak be a H5N1 vírus fertőzőbb mutánsaival kapcsolatos két kísérletről. Ezt a ENSZ biológiai biztonsági bizottságának kérésére tették, amely attól tart, hogy a kutatási eredmények rossz kezekbe kerülhetnek, és több tízmillió emberéletet követelő világjárvány előidézéséhez használhatják fel.
Amerikai és holland tudósok úgy döntöttek, egyelőre leállítják az ezzel kapcsolatos munkát. Tudósok és közegészségügyi illetékesek két héttel ezelőtt a WHO-ban tartott tanácskozásukon úgy döntöttek, a moratórium mindaddig fennmarad, amíg ki nem védik a kutatás jelentette kockázatokat.
A Science és a Nature most bejelentette, hogy végül közzéteszi a kutatások teljes anyagát, mert az új elemzés erősítheti azokat az érveket, amelyek szerint túlzottak a kutatással kapcsolatos aggodalmak.
A Science-ben most ismertetett új felfedezések ellentmondanak Michael Osterholm, a Minnesotai Egyetem munkatársa, az amerikai Biológiai Biztonsági Nemzeti Tudományos Tanácsadó Bizottság (NSABB) tagja megállapításának, aki bizonyítékokat hozott fel arra, hogy a madárinfluenza nyomán fellépő halálozás legalább olyan magas, mint amilyen a WHO jelentéseiben szerepel.
A WHO szerint az embert megfertőző madárinfluenza halálozási aránya mintegy 30 százalék Egyiptomban, míg Indonéziában és Kambodzsában a 80 százalékot is elérheti – közölte Gregory Hartl, a WHO szóvivője. Hartl szerint Palese elemzése ellenére a „WHO továbbra is 30 és 60 százalék közé teszi a halálozási arányszámot”.
Palese szerint a WHO által nyilvántartott esetek száma túlságosan alacsony. A H5N1-fertőzést a WHO akkor ismeri el, ha a testhőmérséklet meghaladja a 37,78 Celsius-fokot, és a kórokozó meglétét molekuláris vizsgálat igazolja. Ez nem vonatkozik a falusi páciensekre, akik nem tudnak kórházba eljutni, vagy az adott tüneteket nem produkáló betegekre – mutatnak rá a kutatók. Így 586 embernél többen fertőződhettek meg és élhették túl a betegséget. Állításuk alátámasztására korábbi, a H5N1 elterjedtségére vonatkozó jelentéseket idéztek. Tizennégyezer ember vérmintája alapján a fertőzöttek aránya 0,2 és 5,6 százalék között mozgott. Palese csapata 1 és 2 százalék között állította be ezt az arányt. Ha a falvakban, ahol a H5N1 fertőzés gyakori volt, a lakosok 1 százaléka fertőződött meg, akkor „világszerte emberek milliói kapták el a fertőzést” – írták a kutatók a Science-ben.
Ebben az esetben a halálozási arányszám legalább tízszer alacsonyabb, mint a WHO becslése – mutattak rá a kutatók. Pontosabban szólva, ha egymillió ember fertőződött meg, de csak 346-an haltak meg, a Palese-csapat számításai szerint a halálozási arányszám 1 százalék alatt maradna.
Alacsony halálozási arányszám esetén is az egyik legsúlyosabb világjárvány a madárinfluenza. Szezonális influenzában a fertőzöttek kevesebb mint egy százaléka hal meg. Az 1918–19-es spanyolnátha járvány 20-40 millió áldozatot szedett mintegy kétszázalékos halálozási arányszám mellett.
Andrew Hayward, a londoni University College munkatársa az elemzés jelentőségét hangsúlyozta. „Azok, akik átestek a H5N1-es teszten, súlyos esetek voltak és kórházba kerültek” – mondta. „Azoknak, akik elég betegek a H5N1 teszthez, nagyon magas a halálozási kockázatuk”, de a tanulmány azt sugallja, hogy a közösség sokkal több tagja betegedett meg, de nem halt meg.