A (macska)gyilkosok köztünk élnek!
Magánházban lakom Marosvásárhelyen, szeretem az állatokat: van kutyánk, voltak macskáink, amíg nem estek egy kegyetlen szomszéd vérszomjas természetének áldozatául.
Magánházban lakom Marosvásárhelyen, szeretem az állatokat: van kutyánk, voltak macskáink, amíg nem estek egy kegyetlen szomszéd vérszomjas természetének áldozatául. A (macska)-gyilkosok közöttünk élnek! Fájdalmas dolgok történnek napjainkban. Kegyetlen és szívtelen emberek közt kell leélje az ember amúgy is nehéz életét. Mert milyen lelkületű ember az, aki szívtelenül agyonüt egy védtelen, szép állatot? Vasárnap délelőtt még vidáman játszadozott, délután már a szemétkukában feküdt, élettelenül, kidobva, mint egy piszkos rongy. Csak azért, mert kimerészkedett a parkba, és az egyik ott lakónak „szúrta a szemét”, így hát elpusztította... Milyen bűnt követhetett el a szerencsétlen, hogy ilyen sorsra jutott? Sziámi macskáról van szó, kétéves, kék szemű, lompos farkú..., és a társa, a kandúr, nyomtalanul eltűnt még júniusban... Biztosan ugyanerre a sorsra jutott, és egy szép ivartalanított fekete – a fiam kedvence – eltűnt, köddé vált. És a tettes, a gyanúsított, kezitcsókolomot köszön... Tudjuk, ő tette, mert gyűlöli a macskákat, és ígérgette, hogy megmérgezi őket, mert kimentek a parkba és kárt csináltak, mert... sorolhatnám. És egy ilyen ember gyereket nevel. Vajon milyen apa? Milyen példát mutat neki? Vagy megtanítja, hogy kell agyonütni egy védtelen állatot? Bizonyíték hiányában nincs mit tenni, ezután is folytathatja macskagyilkoló tevékenységét! Vajon valaha elnyeri méltó büntetését? Vajon valaki meg tudja állítani? Ezzel az írással szeretném felhívni a közvélemény és az állatbarátok figyelmét: ne legyenek közömbösek, ne nézzék tétlenül az állatok bántalmazását! Meg kellene változzanak az emberek, meg kellene változtatni őket, és ez tőlünk is függ. Szeressük és védjük az állatokat, mert sivár lenne az életünk nélkülük!
Dósa Klára,
Marosvásárhely
