Érdekes, hogy a román pártok ellenzékben mindig vehemens nacionalistákká válnak, miközben koalícióban „európai” arcot mutatnak.
Miközben itt ülünk nyakig a nyomorúságban az egyre nehezebbé váló élet nyomasztó napi gondjai közepette, egyesek találtak maguknak témát, amit akár figyelemelterelő manővernek is használhatnak. Ugyanis köztudott, hogy a gazdasági nehézségek megfelelő táptalajul szolgálnak a nacionalizmusnak. Ha nincs mit enni, marhatjuk például a magyarokat.
A hír, amely kiváltotta egyesek „jogos” felháborodását: az RMDSZ három európai parlamenti képviselője székelyföldi képviseletet kíván nyitni Brüsszelben. Az eseményre május 31-én kerülne sor. Ennyi elég a mindig ugrásra kész nacionalistáknak, hogy felemlegessék, 2010-ben Tusnádon Tőkés azt mondta, ha a helyzet úgy kívánja, a székelyek akár utcára is vonulhatnak, békés tüntetéssel követelve jogaikat Székelyföld autonómiája érdekében. .
Ám az aggódó haza- és nemzetféltőket még jobban aggasztja, hogy a narancssárga kormánypárt nem tiltakozik a „hallatlan provokáció” ellen.
Nos, a PD-L helyett ezúttal az egyik szociáldemokrata EP-képviselő „emeli fel a szavát”, nem felejtve el azt sem, hogy Tőkés László EP-alelnökké választását a PD-L is támogatta. Eközben önmagával kerül ellentmondásba, mert miközben „tiltakozik” a Székelyföld autonómiája ellen, azt állítja, hogy az egész Székelyföld „hülyeség”, csupán jó hangzású provokáció, és nem érti, miért foglalkozik ilyesmivel az EP-alelnök.
Ám a szolgálatos hazafinak legjobban az fáj, hogy az Európai Parlamentben az RMDSZ képviselői magyar kollégáikkal barátkoznak, és – uram bocsá' – magyarul beszélnek egymás között, ami szerinte ékes bizonyítéka, hogy az RMDSZ-t Budapestről irányítják.
Érdekes, hogy a román pártok ellenzékben mindig vehemens nacionalistákká válnak, miközben koalícióban „európai” arcot mutatnak. Ez a mostani „műfelháborodás” is már a jövő évi választásokat készíti elő.
