Lehet-e megszokott, jellemző a képzőművészet?

Még ha tagadjuk is, mindennapjaink szerves része, kerete, szinte alapja a megszokott, a szokványos. Ami rendhagyó, a szokásostól eltérő, az zavart okoz. Szerencsére a most frissen megnyílt kiállítás, melynek címe Kusztos Endre olajfestményei, nem ilyen. Annak ellenlére sem, hogy a számára nemzetközi hírnevet hozó, székely gótikaként emlegetett szénrajzok, grafikák helyett most olajképeiből szerveztünk kiállítást. A kiállítást  Bocskay Vince szobrászművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja nyitotta meg, aki, elmondása szerint, Endre bácsi első szovátai – 1959-ben olajfestményeiből szervezett – kiállításának hatására fordult a rajzolás felé. 

„Tisztelt érdeklődők! Kedves barátaink!

Rendhagyó kiállítást nyitunk meg ma itt. Rendhagyó, de csak azok számára, akik Kusztos kiforrott, érett művészetét ismerik csupán. De hát Kusztos már főiskolás korában érett művésznek számított, mivel azokban az időkben a legjobbak már diákkorukban megkapták a művész titulust. Azonban kezdjük az elején. 

Az elemi iskolai évek után tanulmányait a marosvásárhelyi Református Kollégiumban folytatta. Első rajztanára, Piskolti Gábor a térképrajzolói pálya felé terelte volna, de özvegy édesanyja kérésére a kereskedelmi középiskolát végezte el, majd a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Közgazdasági Karára iratkozott be, ahol két évet végzett el csupán. 

Ezt követően a szerencsés véletlen baráti kapcsolatba sorolta Gy. Szabó Bélával, Ferenczy Júliával, Brósz Irmával, s ez végérvényesen az alkotás felé terelte. Az előbbiek tanácsára László Gyulának mutatta meg rajzait, aki a művészeti iskola elvégzését javasolta. Katonai szolgálata után, 1949-ben jelentkezett a kolozsvári képzőművészeti főiskolára. Útkeresései során Paál László, Mednyánszky László, majd Szinyei Merse Pál és Ferenczy Károly, valamint Nagy István hatottak rá. A főiskolai évek alatt pedig ottani tanárai, Kádár Tibor, Abodi Nagy Béla, Kovács Zoltán, végül mestere, Miklóssy Gábor útmutatásait követte. 

A főiskola befolyását magukon viselő korai képei tanúsítják azt a hatást, amelyet tanárai a budapesti főiskolán vagy Nagybányán tanultakból – a karakteresen magyar, szabadon értelmezett realista festői szellemiségből, amely például Radnai Gyula vagy Szőnyi István festészetét jellemezte – a kolozsvári tanítványaiknak saját egyéniségükön átszűrve közvetítettek. 

Kusztos Endre 1955-ben végzett festészeti szakon Miklóssy Gábor osztályában. Még ugyanabban az évben a Romániai Képzőművészek Szövetsége tagjává választották. 

Ez akkor csak a legkiválóbbakkal történhetett meg. 1956-ban családot alapított Szovátán. 

Abban az időben, az 1960-as évek első feléig szinte kizárólag csak olajképeket fest, melyekben részben visszaköszön mesterének, Miklóssy Gábornak a hatása. Portrék, női aktok, egyszerű emberek jelennek meg a képeken. Rengeteg tájképet fest szűkebb pátriájából ihletődve. Színei visszafogottabbak, mint mesteréi. 

Legelső egyéni kiállítását 1958-ban, 33 éves korában rendezte Erdőszentgyörgyön. A második már 1959-ben, Szovátán volt. Az 1959-es kiállítás ihlette meg e sorok íróját, hogy kedvet kapjon a rajzoláshoz. 

Ezeken a kiállításokon kizárólag olajképek szerepeltek. Az 1960-as évek első felében tért át a szén, a tus, valamint a színes pasztellrajzokra, de ez már egy másik történet.”

Bocskay Vince 

A kiállítás megtekinthető a Kusztos Endre-galéria és emlékházban naponta 10–16 óra között. (Csoportos látogatás, előzetes egyeztetés végett hívják a 0762-254-729-es telefonszámot.)