Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Álmos vasárnap délután a Megyei Sürgőségi Kórház szív- és érsebészeti klinikáján, ahol dr. Jerzicska Ernő szív- és érsebész szakorvossal beszélgetek, akit szakmai körökben az aortasebészet, a nyitott szíven végzett koszorúér-áthidalások és billentyű-rekonstrukciók szakértőjének tartanak. Minderről a munkatársakon kívül jobbára csak a betegek tudnak, mivel a szóban forgó klinikáról általában a szívátültetések kapcsán hallunk híreket.
Látszik a szemén, hogy fáradt, s mondja is, hogy egész éjszaka sebészkollégájának asszisztált, aki a több órán át egy nagysürgősségnek számító aortadisszekciós esetet operált. Tizenkét nappal korábban ő maga is hasonló műtétet végzett. Kérdésemre elmagyarázza, hogy a fő verőér, az aorta hosszában történő elhasadása végzetes kimenetelű lehet, hisz bármelyik szerv (szív, agy, tüdő, vese stb.) vérellátás nélkül maradhat. Annyira gyorsan történik a tragédia, hogy a betegeknek a fele sem jut el a kórházba. Aki a jelenlegi sürgősségi ellátásnak köszönhetően odakerül, annál a betegnél a sérült érfalat gyorsan eltávolítják és protézissel helyettesítik, ami átveszi az ér szerepét. Ezalatt nemcsak a szívet, a teljes keringést is le kell állítani. Megtörténik, hogy az aortabillentyűt is cserélni kell, s más érműtétekre is szükség van. Nehéz, hosszú, anyagigényes, költséges operáció, de ez az egyetlen esély arra, hogy a beteg túlélje a történteket. Ahogy azzal a középkorú férfival is történt, akit nemrégiben Jerzicska doktor operált. A lábischémia miatt a vállából vett vért a lábába irányították, s az aortabillentyűt is teljesen kicserélték.
– Hogyan lesz a frissen végzett orvosból szívsebész? Mikor döntötte el, hogy ezt a nagyon nehéz ágát választja az orvostudománynak? – érdeklődöm a harmincas évei derekán járó sebésztől.
– Bár Marosvásárhelyen születtem, a szüleimet orvosként Moldovába helyezték. Mivel Románban érettségiztem, a MOGYE román szakán végeztem az egyetemet. Harmadéves koromtól az általános sebészetre jártam, ahol három évig ügyeleteztem és Seres-Sturm Lajos professzor támogatásával az anatómia tanszéken működtem öt évig.
A diplomadolgozatom megvédésekor ajánlotta fel Deac Radu professzor, hogy jöjjek a szívsebészetre dolgozni, s úgy döntöttem, hogy megpróbálom.
Az évek során két szakvizsgát tettem, külön érsebészetből és szívérsebészetből is. Nemsokára, a rezidensi időszak lejártával a mellkassebészeti szakképesítésem is meglesz. Az agyi revaszku-larizációról, az agyi érpályák átjárhatóságának visszaállításáról szóló doktori dolgozatom is készen van, csak meg kell védenem.
– Meglepően szépen és árnyaltan beszéli a magyar orvosi nyelvet, tanít az egyetemen is?
– Kizárólag klinikai vonalon dolgozom, a többi egy hosszú történet lenne.
– Az állóképesség, kézügyesség mellett milyen adottságok szükségesek a szívsebészethez?
– Nagyon kemény szakma, de az én nemzedékem szerencsés, mivel most történt a váltás, dr. Suciu Horaţiu előadótanár személyében olyan főnököm van, aki támogatja az újat, a haladást, s így rengeteg különleges, érdekes műtéti technikát tudtunk behozni, és azon ritka klinikák egyikén dolgozom, ahol nagyon sok korszerű eljárással lehet foglalkozni.
A szakmához elsősorban kitartásra és türelemre van szükség, s a kézügyesség, felkészültség mellett rendkívüli pontosságra, mert bármely kicsi hiba sokat tud rontani a helyzeten. Több helyen tanultam külföldön is, dolgoztam egy évet Budapesten, s a nyáron egy németországi továbbképző tanfolyamra készülök.
– Nem gondolt arra, hogy elmegy az országból?
– Nem, itthon akarok dolgozni. Egyébként a nagyobb központokban nem ismerik el a romániai szívsebészeti szakképesítést, mivel ott együtt tanítják a mellkas-sebészettel, amit végre itthon is rendezni kellene.
– Miközben elhívják egy beteg újraélesztéséhez, azon gondolkozom, hogy a szívsebészeknek szóló rutinkérdést, hogy milyen érzés az emberi szívvel dolgozni, mégiscsak felteszem. A válasz sebészre vall:
– Az első és legfontosabb, hogy egy olyan szerv van a kezemben, ami, ha nem működik, nem létezik többet az ember. A legnagyobb kihívást pedig az jelenti, hogy nincsen egy másik szerv, amivel a szívet pótolni lehet. Egyébként a komoly kivizsgálással megállapított diagnózis alapján minden előírást betartva, minden lépést tökéletesen elvégezve kell eljárni, s akkor az eredmény sem maradhat el.
– Említette, hogy egyedüliként Marosvásárhelyen dobogó szívet is operál.
– A by-pass, a koszorúér áthidaló műtétek 90 százalékát meg lehet oldani úgy, hogy a szív egy részét lerögzítem, s miközben a többi rész működik, megoperálom. A betegnek könnyebb, csökkennek a költségek, s lerövidül a lábadozás időszaka.
Szívesen végzek mitrális billentyűmegtartást, úgynevezett plasztikát. Amire az idősebb kollégák anyagi okokból kényszerültek, azt a tapasztalatot most a korszerű elvek alapján próbáljuk továbbvinni, kiküszöbölve a műbillentyű-beültetést, aminek több szövődménye lehet. A rekonstrukció során a billentyű hibáit, elváltozásait javítjuk ki, kinek mit szükséges.
– Érsebészi képzése is van. Ennek melyik területét műveli szívesen?
– Az agyi revaszkularizációt, a főerek szűkületét, az eldugult erek felszabadítását oldom meg. Gyakori betegségek, az agyvérzések fele ezekből adódik.
Ezenkívül Kolozsváron van egy érsebészeti magánklinikám, amelyet 2004-ben egy német kolléga indított, majd Németországból hazatért orvoskollégával folytatjuk a praxist. Hetente kétszer operálok ott, sok a külföldi betegünk is.
– Mikor él, pihen, lazít, szórakozik?
– Hétfőn reggel elindulok, pénteken estig dolgozom, de néha hét végén is ügyeletezni kell. Nem kávézom és nem fogyasztok alkoholos italt, hisz mindig készenlétben kell állni. A sebészek legnagyobb tragédiája a szociális elszigetelődés. Egy ideig még hívják a társaságba, de a többszöri visszautasítás nyomán feladják. Nagyon fegyelmezett életet kell élni, korán lefeküdni, hogy pihenten kezdhessem a napot. A legjobban a fizikai aktivitás hiányzik az életemből, ami az éberség fenntartásában segítene. Egyébként télen sízni megyek, nyáron a Forma 1-es versenyekre, amit megnyugtat és kikapcsol.
Ez a válasz is sebészre vall, nyugtázom, mielőtt az egészséges életmódról szóló tanácsokba belebonyolódnék, majd könnyű ügyeletet kívánok.