Legendás karneválban elevenedett meg a Székelyföld

A múlt hét végén első alkalommal szervezett Székelyudvarhelyen karnevált a Székelyföldi Legendárium, azzal a céllal, hogy Székelyföld minden szegletéből összegyűjtse a gyermekeket, tartalmas programokat kínáljon nekik, és megelevenítse e régió mondáit, legendáit. 

Úgy tűnik, a szervezők álma beteljesedett, hiszen ezernél is többre tehető azok száma, akik a székelyudvarhelyi városnapok keretében a Székelytámadt várat is felkeresték vasárnap. Fazakas Szabolcs ötletgazda elégedett volt, hogy már az első karneválra huszonhat csapat nevezett be, több mint négyszáz gyerek érkezett Székelyföld minden szegletéből, Marosvásárhelytől a csángóföldi Pusztináig, minden csapat 5-7 perces előadásban mutatva be tájegysége egy-egy legendáját. Emellett számos érdekes programot is szerveztek, megpróbálták Udvarhelyszék értékeit is bevinni a várba.

 

Többhetes munka gyümölcse

A Székelyföldi Legendárium Karnevált kora tavasszal hirdették meg székelyföldi iskolák csoportjai számára, az ezek által feldolgozott és betanult mondák, legendák színpadi bemutatása jelentette a rendezvény fő programját. Délelőtt fél 11-től délután 5 óráig egymást követték a színpadon a fellépők, köztük négy csapat képviselte Maros megyét. A Varga Erika vezette gyulakutai 3. osztályosok a falu eredetmondáját, Gyala kútját mutatták be, egy olyan régmúltat próbáltak felidézni, amikor még gyulák vezették ezt a népet, amikor még erény és kötelesség volt megvédeni a szülőföldet. A csíkfalvi Tündérkert csoport 1. osztályosokkal érkezett, Balogh Tünde és Marton Erzsébet Zsófia a jobbágyfalvi Tündér Ilona völgye mondáját dolgozta fel és tanította be: itt teljesedhetett ki a tündérkirálynő és Árgyélus királyfi szerelme a gonosz tündérek és ördögök minden ármánykodása ellenére. A Kátai Judit vezette 3. osztályos nyárádszeredai diákok a közeli nyárádszentimrei Pala-domb tündéreinek mondáját adták elő, ahogyan a jótevő lények és a falu népe összefogott, hogy legyőzze a megsemmisítő szándékkal évente egyszer rájuk törő „lűdérceket”. A marosvásárhelyi Romulus Guga Általános Iskola negyedikesei László Gabriella vezetésével az oroszhegyi Urusos-kút mondáját mutatták be különleges kompozícióban, és a legösszetettebb díszlethasználatért díjat is kaptak.

Kérdésünkre Kátai Judit elmondta: sok legendát olvasnak, fel is dolgozzák, dramatizálják őket, a diákok nagyon szeretik, ezért is jelentkeztek a karneválra. A gyerekek már nagyon várták ezt a rendezvényt, amely nagyon jól szervezettnek bizonyult, számos egyéb program, foglalkozás is várta a diákokat, és a leglátványosabb része a felvonulás volt. Értékeli a szervezők részéről tapasztalt odafigyelést, hozzáállást, és hogy ennyi gyerek ennyi településről érkezett, fellépett és felvonult.

László Gabriella tanítónő és diákjai kreativitási versenyre dolgozták fel az oroszhelyi mondát, s ha már készen volt, a karneválra is elvitték. A pedagógus úgy érzi, a díjért meg is dolgoztak, hiszen bábokat, árnyjátékot és élő személyeket egyaránt felhasználva mutatták be a darabot. Ez az ő ötlete volt, hisz nemrég mesterizett bábozásból, és úgy gondolta, mindig jó, ha valami korszerűt is belevisz a játékba. A gyerekek szívesen dolgoztak, nem jelentett gondot a különlegesebb előadásmód. A karnevált gyönyörűnek találták, csak azt sajnálják, hogy nem tudták minden csapat előadását megtekinteni, de a szervezők mindent megtettek, hogy jól érezzék magukat.

 

Középkori hangulat

Valóban próbáltak a várhoz illő középkori hangulatot teremteni a szervezők. Az egyik várszegletben tíz székelyföldi harangot tettek közszemlére, egy másik helyszínen meseszekér várta a vendégeket, ahol nemcsak fagolyót lehetett fel- és letekerni, hanem a Legendárium által eddig megjelentetett könyveket, kifestősöket, hangoskönyveket, rajzfilmeket, memóriafejlesztő kártyákat, színes ceruzákat lehetett vásárolni, a szekér közelében pedig ki lehetett próbálni a Tatárittyom nevű óriás-társasjátékot.

Aki a színpadon bemutatta a darabját, az ebédelni mehetett, utána pedig a várban süteményt és természetesen legendáriumos figurákkal jelzett fagyit kóstolhatott, beülhetett a művészsátorba arcfestésre vagy kipróbálhatta rajztehetségét. De ott voltak a legendárium ismert figurái, és már a Zetekarting ismertetője is megjelent a helyszínen, a gyerekek kipróbálhatták, milyen érzés lesz majd Zetével együtt Zeteváralja közelében versenyautóba ülni. A felnőttek sem unatkozhattak, aki kíváncsi volt, a rácsokon át meg is megnézhette, milyenek voltak egykor a vár bástyái, aztán egy másik bástyában megcsodálhatta a készülő erdélyi makettpark első 21 darabját. A Mini-Erdély nevű területre fejedelmet és fejedelemasszonyt is választanak évente, ezt a címet idén a helyi Tompa László Általános Iskola két tanulója, Péterfi Dávid József és Gergely Zsófia nyerte el, ők vehették át a jelképes várkulcsot. A makettparkból kijövet a Székelyföldi legendás várak című könyv tartalmát ismerhette meg az érdeklődő, a Legendárium gondozásában megjelent kiadvány 56 székelyföldi várat mutat be, ebből megyénkből kettő szerepel: a makfalvi Maka és a nyárádremetei Vityál vára.

 

Élő történelemóra

Az egyik sarokban a fák árnyékában bivalyokat simogathattak a gyerekek, egy másik fa alatt már jóval kisebb állatokat érinthettek meg, viszont jóval óvatosabban: fülesbaglyot és sólymot. E két madarat az itt tanyászó harcosok használják. Hogy kik is ők? A helyi Arany Griff Rend középkori hagyományőrző egyesület tagjai. A közönség kétszer láthatta őket vasárnap: délben 12. és 15. századi magyar vonatkozású nemesi táncokat mutattak be, igazi reneszánsz és Mátyás-korabeli hangulatot teremtve a nézőtéren. A délután folyamán a fák árnyékában lehetett velük ismerkedni, készségesen mutatták meg a gyerekeknek a harci szerszámokat. Székelyföldön elterjedt kétélű hosszú kardok sorakoztak, amelyek alig másfél kilogrammot nyomnak, viszont elkészítésük sajátos technikát, tudást igényelt, és egy ilyen kard a középkorban igen drága volt: húsz ökör ára járt érte. Lándzsákat is meg lehetett fogni, az egyszerűnek tűnő fegyver azonban igen jó harci szerszám volt, egy hozzáértő személy könnyen megvédhette magát vele a csatában – tudtuk meg Sashalmi-Fekete Tamás rendi elnöktől, történésztől, aki a nehéz páncélzatot – gótikus mellvért, láncing, vaskesztyű, sisak – is megmutatta egy 17. század eleji, krónikákból ismert tipikus kerek magyar sátor alatt, amelynek színeit Székely Mózes fejedelem zászlajáról vették, és amely színek a mai székely zászlóban köszönnek vissza. Este a színpadon harcászati bemutatót tartott az egyesület, nemcsak e szerszámok forgatását, hanem igazi csatajeleneteket is láthattak a nézők.

 

Dalban (is) feldolgozott legendák

A délután folyamán a gyerekek nem kis örömére Baricz Gergő is színpadra lépett, koncertje után pedig szinte fél órán át az aláírásokat osztogatta. A közismert fiatal énekes a Legendárium egyik kulcsfigurájának, Zetének kölcsönözte hangját a rajzfilmekben. Lapunknak elmondta: kissé szokatlan körülmények között ismerte meg Fazakas Szabolcsot, aki hamarosan felkérte az együttműködésre. Gergő megtiszteltetésnek tartja, hogy ebben a projektben szerepelhetett, és elmondta, úgy érzi, nem ő gazdagítja ezzel a Legendáriumot, hanem fordítva. A Legendárium rajzfilmes projektje olyan szintre ért, ami ma foglalkoztatja a gyerekeket, azaz trójai falóként van „becsomagolva” a mondanivaló, a legenda olyan kultúrába van „beágyazva”, ami ma „menő” a gyerekek körében.

Késő délután a karneválon fellépő csapatok kivonultak a várból és megkerülték a város központját. De nemcsak őket, hanem a Legendárium közismert figuráit is megcsodálhatták az emberek, hiszen Nagyapó, Csetlik, Botlik, Ördög hatalmas méretben ott integettek a tömegben. A várba visszatérő résztvevőknek a 2001-ben alakult sepsiszentgyörgyi Evilági zenekar hatodik lemezét mutatta be, amelyet a Legendárium és a kolozsvári László Noémi költő valósított meg, és minden székelyföldi szék egy-egy dalban feldolgozott legendáját adták elő, a számok közötti játékok során a dalban felismert legendákért és helyes válaszokért ajándékokat nyerhettek a gyerekek. A karnevál díjkiosztóval zárult.