Lázáry René Sándor: Térképészetek

• 2014-05-23 14:01:05

(Tamási Áronnak, Marosvásárhelyről)

(Tamási Áronnak, Marosvásárhelyről)

Csak élek itt – múltak romhalmazán…

De bárhol is – tudom, hol van hazám,

S ha kedvem újdon térképekre ványad,

Tudom, hol fekszik Szatmár, Bánya, Várad,

Kolozsvár, Torja, Bözöd, Torda, Dés,

Míg száz rideg kéz körzőt forgat, és

Átléniáz örök határokat,

S tűréshatárt törlő határozat

Vonalzókkal kiméri – hol marad

(Bár mindig ott, egy helyben volt) Arad,

Temesvár, Lippa, Nagykároly, Szalonta?

Lejárt mappákat raktárol halomba

Sok égi-földi Térképészi Cég,

De gőze sincs, hogy merre Kézdiszék,

Nagyenyed, Déva, Csík, Gyergyó, Barót,

S Parajd, habár a híre sóba rótt…

Én ismerem, nekem nem ábra tán

Székelykeresztúr, sem Szentábrahám –

Más írja ferdén, méregesse srégen,

De én tudom, hogy merre Medgyes, Régen,

S az Érmellék is mettől meddig ér,

S miért kövér a bukaresti bér,

S a Székelyföld, ha gazdag, mért szegényebb,

S miért születnek góbés rémregények?

Miért sírván kacagtató a fátum,

Miért az Úr, ha szinte ránk se lát, un,

S az ördög is, ki tudja, min mulat –

Miért szitok, szó, bús, vad indulat,

Miért fohász a föld, a nyelv, a lélek?

Már-már magam se értem én… Csak élek –

Maradtak itt még félkész részletek,

S kicsit talán itt még szétnézhetek,

Míg engedik vak térképészetek…

Marosvásárhely, 1929. április elsején