A Látó Shakespeare-re tekint

William Shakespeare (1564 – 2014): e címet viseli a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat ez évi áprilisi száma. A tematikus lapszám a legendás és megannyi titokkal övezett angol költőnek, drámaírónak állít emléket, rá emlékezik születésének 450. évfordulója alkalmából, a szerzők és szerkesztők neki ajánlották műveiket, tanulmányaikat.

William Shakespeare (1564 – 2014): e címet viseli a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat ez évi áprilisi száma. A tematikus lapszám a legendás és megannyi titokkal övezett angol költőnek, drámaírónak állít emléket, rá emlékezik születésének 450. évfordulója alkalmából, a szerzők és szerkesztők neki ajánlották műveiket, tanulmányaikat. A felkért költők ez alkalomból Shakespeare-szonettek kezdősoraira írták saját verseiket, az áprilisi lapszámban olvashatunk továbbá fordítást és olvashatunk a fordításról, tanulmányt, esszét, kritikát és talált verset, megtudhatunk egyet s mást a Shakespeare-villa borairól és a kor démonainak világáról egyaránt. A honi szépirodalmi élet szerzőinek javát felsorakoztató lapszám bemutatójára a marosvásárhelyi G. Café-ban került sor e hónap 23-án, szerda este, teljes telt házas közönség jelenlétében.

Elsőként a folyóirat főszerkesztője, Kovács András Ferenc emelkedett szólásra, aki elmondta: William Shakespeare 450 évvel ezelőtt, éppen április 23-án született. Az a nap bizonyos értelemben a színházak születésével is egybeesik, a Látó pedig elhatározta, hogy tematikus lapszámot állít össze e jeles alkalomból.

– Shakespeare természetesen nem ennyit élt, még tovább is fog élni. A lapszámban olvashatnak friss Shakespeare-szonetteket, fordításokat (a Nádasdy Ádám fordította szöveg első felvonásának ez az első közlése), prózai zanzákat, esszét a róla szóló filmekről, kritikát és tanulmányt a Hamletről és sok egyebet. Ezen est a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának a megemlékezése is, az intézmény régi és még régebbi Shakespeare-előadásainak plakátjait láthatják ez alkalomból a falakon. Ma (április 23-án – szerk. megj.) huszonhárom szonett hangzik el, elsőként Shakespeare-eredetiek Szabó T. Anna fordításában, majd a lapban közlő szerzők versei, amelyet – a szerkesztői játékszabályok szerint – mind egy-egy (Szabó Lőrinc által fordított) Shakespeare-szonett kezdősorára íródtak. A versek között két kivétel is akad: az egyik Jánosházy György Csorbítsd az oroszlán karmát, idő című szonettje. Ő szinte a teljes Shakespeare-t lefordította magyarra, és nem kívánt a Szabó Lőrinc fordítása alapján verset írni, így az adott tematikára megírta a saját szonettjét. A másik a Nagy Attila becsapós, intarziás szonettje: ő Shakespeare-szonettek soraiból állította össze a közölt verset, két elrejtett, saját sor kivételével – hallottuk Kovács András Ferenctől, majd felolvasások sorozata következett.

Az est dramaturgiája szerint először Shakespeare-szonetteket olvastak fel a jelenlevők – Kovács András Ferenc, illetve a Tompa Miklós Társulat színművészei: Tompa Klára, Lőrincz Ágnes, Bartha László Zsolt és Meszesi Oszkár –, majd a lapban közlők szerzeményeit hallhatta a mélyen tisztelt. A felolvasásokat a marosvásárhelyi Nemzeti magyar társulata Shakespeare-előadásainak részletei szakították meg: a Sorin Militaru által rendezett Makrancos hölgy és a Porogi Dorka rendezésében bemutatott Rómeó és Júlia jeleneteit kivetítőn láthatták a jelenlévők. A szonettek után pedig a szerző, Láng Zsolt felolvasásában kísérhették figyelemmel azon érdekes borkóstolót, amelynek keretében a Shakespeare-villa borait (Láng Zsoltnak a lapszámban megjelent írása) ismerhettük meg – úgymint: Hamlet (félszáraz vörös cuvée), Othello (száraz vörös), Lear (száraz vörös), III. Richárd (száraz fehér), Rómeó (rozé cuvée), Lady Macbeth (száraz, tölgyfaforgácson érlelt vörös) és Prospero (száraz vörös cuvée) –, heveny közönségi felröhej kíséretében. A nemes nedűket a Balla-pincészet érlelte. Végül A vihar epilógusával búcsúztak az áprilisi Látó szerkesztői és szerzői, a hangulatos és nívós estét további kedélyes borozgatás követte, kísérte.