Létrejött az egyházfők történelmi találkozója
Az 1054-es nagy egyházszakadás óta először találkozott egymással a katolikus és az orosz ortodox egyház feje pénteken Havannában.
Az egyháztörténeti jelentőségű találkozó, amelyet Kuba fővárosának repülőterén tartottak, csaknem ezeréves fagyos viszony végére tehet pontot.
Ferenc pápa és Kirill pátriárka találkozójának első néhány perce nyilvános volt a sajtó számára. A vatikáni központi televízió által közvetített képeken látni lehetett, hogy egymás üdvözlése után leültek és elkezdtek tolmács segítségével egymással beszélni.
Az újságírókat rövid idő után kiküldték a teremből.
Szakértő: a szíriai keresztények megmentése lehetett a találkozó célja
A szíriai keresztények megmentése lehetett Ferenc pápa és Kirill pátriárka pénteki találkozójának célja – mondta Tusor Péter történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója az M1 aktuális csatorna esti műsorában szombaton.
Tusor Péter hangsúlyozta, hogy azok a problémák, amelyek miatt a kilencvenes években meghiúsult a katolikus egyház vezetője és a moszkvai pátriárka találkozója, a mai napig fennállnak. Kellett tehát lennie valaminek, ami hirtelen háttérbe szorította a meglévő különbségeket, hogy ilyen meglepő helyszínen és váratlan időpontban létrejöjjön a találkozó.
A PPKE oktatója hozzátette: a kilencvenes években állítólag épp a mostani pátriárka, Kirill ellenezte, hogy II. János Pál és II. Alekszij pátriárka találkozzon a pannonhalmi bencés apátságban. A Vatikán azóta is folyamatosan kinyilvánítja készségét a közeledésre, az oroszoknak pedig némileg már kínos is lehetett, hogy folyton kitérnek a találkozó elől – jegyezte meg a történész.
Tusor Péter rámutatott, hogy a pénteki találkozón aláírt, harminc pontból álló közös nyilatkozatban viszonylag elöl szerepel a szíriai, alapvetően keleti rítusú keresztények megmentésének ügye. A vatikáni diplomácia háttérmunkája lehetett ebben, amivel sikerült rábírniuk a közeledést különösebben nem pártfogoló moszkvai pátriárkát a találkozóra – vélekedett.
Arra a kérdésre, hogy a két egyházfő közvetítő szerepet játszik-e az Oroszország és az Európai Unió közötti konfliktus megoldásában, a történész igennel felelt.
Kitért arra is, hogy az EU a szíriai helyzetről sok esetben kizárólag egyházi csatornákon, ottani kolostorok, szerzetesi közösségek, misszionáriusok segítségével tud tájékozódni. Ez egészül ki a jó fél évezredes vatikáni diplomáciai tapasztalattal. Hozzátette: az egyházak ráadásul olyan logisztikát képesek mozgósítani a humanitárius segítségnyújtáshoz, amely nem hatalmi kötődésű, ezért szabadabban és termékenyebben működhet.
A kijevi nagyérsek is üdvözölte az orosz pátriárka és a római pápa nyilatkozatát
Ferenc pápa és Kirill orosz pátriárka Havannában aláírt közös nyilatkozatában elismerték a görög katolikusok jogát arra, hogy bárhol gondoskodhassanak híveikről, ahol azoknak szükségük van rá – emelte ki a két egyházfő kubai találkozóját értékelve Szvja toszlav Sevcsuk nagyérsek, az ukrán görög katolikus egyház vezetője.
Az ukrán sajtóban a hét végén közölt nyilatkozatában a nagyérsek emlékeztetett arra, hogy Moszkva állandóan követelte a Vatikántól, hogy tiltsa be vagy legalább korlátozza az ukrán görög katolikus egyház működését. A pápa és az orosz pátriárka által aláírt nyilatkozat egyik pontjában a görög katolikusok ás a pravoszlávok közti megbékélést szorgalmazza ott, ahol feszültség van közöttük. Ukrajnában a görög katolikusok aránya 14 százalék, főként Kárpátalján, Bukovinában és Galíciában számottevő az egyházhoz tartozók száma.
