Kutyatámadás – mindenki rémálma

Közterületen csatangoló gazdátlan ebek

Romániában megdöbbentően hiányosak a felelősségteljes állattartási ismeretek, egyre több az utcára kerülő, megunt állat. Félmegoldásként a törvényhozók a helyi tanácsokra hárították a felelősséget, de az ehhez szükséges pénzügyi keret nincs biztosítva. Egy kutya tulajdonosának vagy annak, aki ideiglenes jelleggel kutyát fogad be, kötelessége megakadályozni, hogy az eb emberre vagy háziállatra támadjon. 

Sétáltatás közben támadt négy nagy testű agresszív eb egy kölyökkutyára a Maros-parton, így újra aktuálissá vált az agresszív és gazdátlan ebek helyzete.

Az állatvédelmi rendőrség szerepe egyesek szerint igencsak megkérdőjelezhető, ezért az osztály hatásköréről újra megkérdeztük a Maros megyei rendőrséget. Mint hangsúlyozták, az állatvédelmi rendőrség akkor intézkedik, ha bejelentés érkezik egy állat nem megfelelő körülmények közötti tartásáról vagy kegyetlen bánásmódról.

A gazdátlan ebekre vonatkozó 2001. évi 155-ös számú sürgősségi kormányrendelet értelmében a helyi tanácsok feladata a gazdátlan ebek befogására szakképzett személyzetet kirendelni és az állatok elszállításáról gondoskodni, amennyiben pedig szükséges, kutyamenhelyet kialakítani és fenntartani, a törvényesség betartásával pedig a területileg illetékes állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóságokat bízták meg. Maros megyében tavaly és tavalyelőtt öt állatmenhelyet szemrevételeztek, és az elkövetkezőkben is ellenőrzik az állatok tartási körülményeit. Három közülük – a marosvásárhelyi, szászrégeni és marosludasi – önkormányzatok fennhatósága alá tartozik, kettő pedig állatvédő egyesületek által létesített menhely. A kóbor kutyák ügyének kezelésére vonatkozó program jóváhagyásáról szóló sürgősségi rendelet értelmében a helyi tanácsok saját forrásból kötelesek létrehozni erre szakszolgálatokat, és gondoskodni az állatokról, majd szükség szerint bővíteni a menhely befogadóképességét. A veszélyes vagy agresszív kutyák tartásáról szóló sürgősségi rendelet értelmében a közigazgatási egységek helyi tanácsai a kóbor kutyák és a közterületen szabadon, kíséret nélkül futkározó, a vissza nem igényelt vagy örökbe nem fogadott kutyák tulajdonosainak minősülnek, így kötelesek ezeket az állatokat szakképzett személyzet segítségével befogni és gondoskodni az ellátásukról. A megyei rendőrség keretében működő állatvédelmi rendőrség 2022-ben 99 bírságot állított ki mindazon Maros megyei önkormányzatoknak címezve, ahol nem létesítettek gyepmesteri szolgáltatást és állatmenhelyeket, az ellenőrző akciókat folytatják – tájékoztatott a megyei rendőrség. Az önkormányzatok elöljárói azonban elhatárolódnak a menhelyek létesítésének és fenntartásának a gondolatától, mint jelezték, ez olyan terhet jelentene, amire egyelőre nincs anyagi fedezetük.

Bármikor támadhat egy agresszív eb

A téli ünnepek előtt egy kutya gazdája arról panaszkodott szerkesztőségünknek, hogy pár hónapos kölyökkutyáját a Maros-parton sétáltatás közben támadta meg négy nagy testű megvadult kutya, és hajszálon múlt, hogy szét nem marcangolták a játékos apróságot. Azóta is keresi a megoldást, de az illetékesek hárítanak. Állítása szerint legutóbb őt figyelmeztették, hogy ne sétáljon a Maros-part Marosszentkirály felőli szakaszán, mert az a megyeszékhelyi börtön létesítményéhez tartozik. A kiskutya tulajdonosa nem a tetemes orvosi költségek megtérítését kérte, csupán azt, hogy az az intézmény, amelynek udvaráról kirohantak az állatok, gondoskodjék arról, hogy a támadás ne ismétlődhessen meg, és akadályozza meg, hogy az agresszív kutyák rettegésben tartsák az arra járókat.

– Mi a teendő, ha közterületen agresszív kutyák támadnak emberre vagy házi kedvencre, és nem lehet bizonyítani, hogy egy adott ingatlanhoz tartoznak, mert a tulajdonos ezt tagadja? – kérdeztük a Maros megyei rendőrséget.

A rendőrség válasza értelmében amennyiben egy közterületen csatangoló kóbor kutyát nem lehet azonosítani, az agresszív és veszélyes kutyákra vonatkozó 2002. évi 55-ös sürgősségi kormányrendelet értelmében a felelősség a területileg illetékes önkormányzatot terheli. Amennyiben hosszabb távon fennáll a támadás veszélye, az illetékes rendőrségre (vidéken rendőrőrsre) kell bejelentést tenni annak érdekében, hogy terepszemlét tartsanak, kivizsgálják az ügyet, és elhárítsák a veszélyt. A 2002. évi 55-ös számú sürgősségi kormányrendelet 18. cikkelye értelmében sérüléseket okozó támadás miatt az állatért felelős személy 100–500 lejes pénzbírságra számíthat. Kutyatámadás esetén a területileg illetékes rendfenntartó szervek kötelessége intézkedni, ezért a 112-es segélyhívó számon kell azonnal bejelentést tenni.

Kutyaviadalok és fülcsonkítás miatt pénzbírság

Az eset kapcsán arról is tájékoztattak, hogy január 20-án Maros megyében két helyszínen tartottak házkutatást azt követően, hogy kutyaviadalok szervezéséről értesült az állatjóléti rendőrség. A bűnügyi eljárás keretében a rendőrök a helyszínen megcsonkolt fülű harci kutyát és kutyaviadalokra felkészített, mikrocsip nélküli kutyákat találtak. A lefoglalást követően kutyamenhelyre szállíttatták az azonosítóval nem rendelkező és mostoha körülmények között tartott négy állatot. Az állatok tulajdonosára négyrendbéli pénzbírságot róttak ki 8.000 lej értékben a gazdátlan ebekre vonatkozó 2001. évi 155-ös sürgősségi kormányrendelet és a 2004. évi 205-ös számú állatvédelmi törvény előírásainak a megsértése miatt. Az ügyet bűnügyi dosszié keretében a marosvásárhelyi ügyészség vizsgálja.