2024. august 5., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Az iszapvulkánok a világ számos országa, köztük Románia és az Amerikai Egyesült Államok geológiai érdekességei közé tartoznak. Ezekben iszap, víz, gázok és más anyagok törnek a felszínre a mélyebb rétegekből. A felszínre hozott anyagok értékes információkkal szolgálnak a mélyebben fekvő rétegek összetételéről, szerkezetéről és fejlődéséről. Az iszapvulkánok vizsgálatának a szénhidrogének kutatásában is fontos szerepe van.

Az iszapvulkánok látogatói egy érdekes jelenséget is megfigyelhetnek: az iszap felszínén óriási buborékok jelennek meg. Ezek „kipukkanása” úgy zajlik, hogy gyors egymásutánban kör alakú lyukak jelennek meg a buborék membránján, majd látványosan növekednek, végül a buborék összeomlik. A jelenségről számos fénykép és egy lassított felvétel is megtekinthető.

A neves Royal Society Open Science brit tudományos folyóirat az Imperial Valley (Kalifornia) és a Pâclele Mici (Románia) iszapvulkánjairól közölt egy nemzetközi és több szakterületet felölelő kutatócsoport által jegyzett tanulmányt. A cikk vezető szerzői Maxwell Rudolph amerikai geofizikus (UC Davis), Nikos Savva ciprusi matematikus (University of Cyprus és Cyprus Institute), továbbá Kirti Sahu indiai kutatómérnök (Indian Institute of Technology) voltak, a csoport munkáját pedig Hantz Péter biofizikus (Eötvös Loránd Tudományegyetem és Fibervar Kft.) hangolta össze. A munkában Michael Manga amerikai akadémikus, továbbá Forray Ferenc, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem geológusa, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem fizikai kémikus kutatói is részt vettek.


Kipukkanó iszapbuborék Pâclele Mici-ben (Berca, Buzău megye), Románia 



A kutatás több fontos eredményt is elért. Egyik ezek közül az ún. nemnewtoni folyadékokban (amilyen például az iszap vagy a láva) emelkedő buborékok számítógépes szimulációja. Ezek a folyadékok furcsán viselkedhetnek: hirtelen erőhatásra merevebbé vagy éppenséggel folyósabbá válhatnak. Ilyen folyadékokkal a mindennapi életben is találkozhatunk (keményítőszuszpenzió, ketchup). További fontos eredmény a felszínre ért, folyadékrétegből álló buborékokban keletkező lyukak tágulási sebességének új matematikai megközelítése.

A sűrűbb iszapban emelkedő buborékok a közeg tulajdonságai miatt nőhetnek nagyra. A magas viszkozitás miatt lassúbb a buborékok emelkedési sebessége, így kevésbé esnek szét az emelkedő, táguló buborékok. Az iszapbuborékok lyukainak alacsony tágulási sebessége elsősorban a buborékmembránok nagy vastagságával magyarázható.

Hantz Péter, a kutatócsoport vezetője és a cikk utolsó szerzője elmondta, hogy „fizikusként ezen különös buborékok és a szappanbuborékok közti kapcsolat fogta meg. Egy szappanbuborékban egyetlen, nagyon gyorsan növekvő lyuk keletkezik, az iszapbuborékokban viszont »van idő« a lyukképződésre (nukleációra), mert a lyukak növekedése sokkal lassúbb. Gyönyörű párhuzam vonható az úgynevezett elsőrendű fázisátalakulásokkal, mint amilyen például a fagyás vagy a kicsapódás”.

A cikkben említésre kerül, hogy néha a „forró” vulkánok által kilövellt lávabuborékokban is megfigyelhető a „lyuknövekedéses” eseménysor. Ez lehetőséget nyújt a kutatóknak arra, hogy következtetéseket vonjanak le az amúgy nehezen vizsgálható, forró lávára vonatkozóan. A kutatás jelentőségéhez az is hozzájárul, hogy a viszkózus anyagokban, például olvadt fémekben emelkedő buborékok fizikája, illetve a vékony folyadékrétegek, az úgynevezett folyadékfilmek „kilyukadása” az iparban is nagy jelentőséggel bír, gondoljunk csak a fémek öntésére vagy a festékek felvitelére.

A cikk köszönetnyilvánítása is tartogat egy meglepetést. A csapat koordinátora a maga részéről nemcsak a munka támogatóit, hanem a támogatási kérelem egyik elutasítóját is megemlítette. „Ha ez a gyakorlat általánossá válik, az alapítványok és a kutatási támogatásokat osztó testületek kétszer is meggondolják, ha netán átláthatatlan, tisztességtelen vagy szakmailag indokolatlan döntéseket hoznak, vagy értelmetlen akadályokat gördítenek a kutatók elé.”

A kutatócsoport vezetője kifejtette, hogy Románia sok esetben meg sem becsüli, és nem kutatja természeti értékeit. „A legtöbb turisztikai értékünk internetes megjelenítése elégtelen, és sokszor egynyelvű.

De vannak súlyosabb gondok is. A bányavizek és a műanyagszennyezés számos folyónkat érinti. Nemrég olvashattuk, hogy egy csoport quadokkal garázdálkodott a Buzău megyei Berca egyik iszapvulkán formációjánál – következmények nélkül. A Gyilkos-tó körül egy, a politikával és állami vállalatokkal összefonódó bűnszervezet dolgozik, hatalmas károkat okozva. Tragikomédiába illő, hogy olyan tavak esetén, melyek állapotától egy egész régió megélhetése függ, és amelyek hatalmas éves bevételt hoznak, mint például a Medve-tó, senki sem áldoz az elemi vízkémiai és sókoncentráció-mérésekre.

Kommunista időkből visszamaradt törvények is nehezítik a kutatók munkáját – teljesen ártatlan vízelemzéseket is „államtitokként” kezelnek a hatóságok. Szükség volna olyan jogszabályokra, amelyek megakadályoznák, hogy természeti értékeink környékéről lelkiismeretlen vállalatok kitalicskázhassák a pénzt, nemegyszer pusztulást hagyva maguk után. A hazai viszonyok ismeretében kijelenthetjük, hogy a törvények kijátszhatók; az ellenőrzésbe civil szervezeteket és külföldi szakembereket is be kell vonni.

Mohó vállalatok nélkül lehetséges volna természeti kincseink karbantartása, kutatása és megőrzése. Természeti értékeink körül könnyű profitot termelni, és még könnyebb azt onnan elvinni. Meg kell akadályozzuk a nyilvánvaló visszaéléseket, természeti értékeink kifosztását, ha az illetékes hatóságok és törvényhozók nem is tesznek semmit. Pozitív példákat is tudok mondani, fenntartható megoldásokkal.” 

A cikk innen tölthető le: https://royalsocietypublishing.org/doi/10.1098/rsos.231555



Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató